Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) július-szeptember • 147-223. szám

1922-08-26 / 194 szám

Békéscsaba, 1922. augusztus 26 , Vasárnap III . év tolyam l9 5. szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Békéscsabán, Szent István-tér 18. sz. 4 szerkesztőség telefon szánta s SO. Független keresztény politikai eizspifap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 120 K, negyedévre 350 K, félévre 700 K. Egyes szám ára 6 K. ü piiono Csonkamagyarország földmi­velő állam, természetes tehát, hogy egész gazdasági életének tengelyét a mezőgazdasági ter­melés alkotja. Jó a termés, ugy olcsó a gabona, kivitelre is ma­rad, a gazdasági helyzet egyé­nenkint is és az összességet tekintve is kedvező változást mutat. Ma rossz a termés, min­dennek a megforditottja áll. Egyszerű kis nemzetgazdasági á—b—c ez, annál megdöbben­tőbb, ha a valóságot tekintve egyáltalán nem találjuk ennek az elvnek az érvényre jutását. A mostani gazdasági évben közepes termés mellett a buza méregdrága, a tisztviselő, a munkás egy kiló komisz barna kenyérért 86—96 koronát kény­telen fizetni. Természetes, hogy a dolog okai után kutatva, min­denki elsősorban a termelőt veszi vizsgálat alá, a zsidó sajtó pokolifogcsikorgatásánakhang­jai mellett a nagy tömegek egye­dül és kizárólag a gazdát te­szik felelőssé a buza drágulá­sáért. A kormány gondoskodni óhajtván az ellátatlanokról, vá­sárlási megbízást ad a Futu­rának. Erre, hasznát féltve, a li­berális-merkantil irány minden egyes képviselője rettenetes lár­mát csap és a normálist éppen nem meghaladó búzaárért a kormányt s a Futurát teszi fe­lelőssé. A kormány ennek ha­tása alatt visszavonja a meg­bízást s vájjon mi történik? Esik a buza ára ? Oh nem ! Három napig tisztességből meg­marad ugyanazon a szinten és negyednap mázsánkint 1200 koronával drágul! Ej, ej! csó­válod a fejedet magyarom, hogy lehet ez ? Hiszen a zsidók új­ságban, országházban és min­denütt azt üvöltötték, hogy a buza drágulásának elsősorban a kormány és a Eutura vásár­lásai az oka; megszüntetésekor annak, tehát a buza ára esni fog, ám kifelejtődött az állítás­ból a derék zsidók nagy tö­mege, akik más oldalról buz­gón nyomva le Zürichben a koronát, bátran hajtották fel a buza árát, mert hiszen a ha­szon nem lehet kockázatos. j Jól jegyezzük meg ezt vala­i mennyien és valahogy fel ne ; üljünk az ilyes ostobaságoknak. | Drágaság van, ez kétségtelen ' és az sem kétséges, hogy an­j nak nagy részét bizony mes­i terségesen csinálják. A mai drágaság sokkal in­; kább politikai kérdés, mint gaz­; dasági. Az ország roppant tul­! súlya fentartás nélkül hive a ) nemzeti és keresztény gondo­: latnak, melynek talán legelső alaptétele az egymáson önzet­lenül való segítés. Ám a mo­| dern élet irányításának jófor­| mán minden eszköze a pénz, ; sajtó, nemzetközi összekötteté­; sek, szervezettség, gyakorlott­I ság a túloldalon összpontosul, | ahol pedig irányzatunk dühödt ; ellenségei fenik a fogukat. Magukról minden vádat el­: hárítani, a vádakat csirájukban i elfojtani, vagy hamis irányban ; elkanyarodni, keresztényt a ke­! reszténnyel, gazdát a nemter­; melővel összeveszíteni, közöt­tünk ellentéteket támasztani, mindezt mesterien értik. Azok a láthatatlan összekötő szálak, melyek az utolsó kis tőzsde­zsidót egybefüzik a fajazonos nagy bankvezérrel, minden meg­mozdulásunkra reagálnak és egységes frontba tömörül az egész választott nép. Mindez azonban csak addig lehetséges, mig mi a magunk fajtestvérei között keresve a bűnök okozóját, elég botorok és pipogyák vagyunk eltűrni, hogy az idegen kéz zsebünk­ben kotorásszon. Nem szabad egy pillanatra sem letérnünk arról a józan megfontolásnak az útjáról, mely a keresztény agrár Magyarország felépíté­sével igyekszik tervszerűen el­soványitani a zsidó merkanti­lizmus talaját. Mert ez az egyet­len mód, hogy még egyszer a saját fajtánk kezére jusson a magyar föld, a magyar javak és a magyar élet irányítása. Csabai Miklós. M nemzetgyűlés pénteki ülése Budapest, aug. 25. Huszár Károly fél 11 órakor nyi­totta meg a mai gyűlést. Prónay 8 órás ülésére vonatkozó inditványát tárgyalják, amelyet elfogad a Ház. A legközeiebb ülés tehát 8 órás j lesz. Elnök jelenti, hogy Farkas Tibor interpellációra kért engedélyt, de az engedélyt nem adta meg. Gaál a házszabályhoz kér szót: Ha az elnök ur nem adja meg az engedélyt, a képviselő urnák joga van a Háztól kérni az engedély megadását. Elnök: Ehhez a képviselő urnák joga van, de nem kérte. Kérdem a nemzetgyűlést, megadja-e az en­gedélyt Farkas Tibornak sürgős interpellációja elmondására ? A Ház az engedélyt nem adja meg. Rz adójavaslatok általános vitája következik. Eőry Szabó Dezső : Kifogásolja, hogy a pénzügyminiszter nagyrészt a földbirtokokra rója a terheket és hogy a búzát vették alapul az adóz­tatásnál. Egészséges progresszió nél­köl nem fogadhatja el a javaslatot. Nem elégszik meg a jövedelmi és vagyonadónál kilátásba helyezett progresszióval és a jövedelmi adó­nál megállapított létminimummal. Hozzájárul Szijj képviselő indítvá­nyához, hogy a földadónál a prog­resszió elve feltétlenül érvényre jus­son. Nagyon helyesnek tartaná, ha minden egyes községben adóügyi jegyzői állás létesíttetnék, mely a kormány szerve ienne. A kormány fizetné és az adókivetés munkáját eszközölné az elöljáróság bevonásá­val. Az elbocsátott tisztviselőknek bi­zonyos mennyiségű földbirtokot kel­lett volna adni. Nem mondja, hogy ingyen, de kedvezményes áron. Sok tisztviselő család nagyon szívesen hajlandó lett volna kis birtokon, pl. bolgárkertészetet űzni. Az adójavas­latokat általános vita alapjául elfo­gadja. Cserti József az adójavaslatoknak két hibáját emeli ki különösen: A régi hibás kataszternek alapul véte­lét és a progresszió hiányát. A ja­vaslatot nem fogadja el. Nagy Emil: Megszavazza a tör­vényjavaslatot. Csodálkozik, hogy olyan nagy felháborodást váltott ki a pénzügyminiszter terve, amely sze­rint búzában kell az adót fizetni. Szerinte fix összegeket nem lehet másképpen kifizetni, mint valamilyen terményben. A harmadik szakasz után azt ajánlja, hogy a budapesti tőzsdén a spekuláció kilengéseit az adózó terhére ne vegyék soha figye­lembe, hanem az egész hónapi és egész évi búzaár legyen irányadó. Kívánja a kisexiztenciák szempont­jából, hogy a progresszióban foko­zat állapíttassák meg. Sérelmesnek tartja a törvényjavaslatnak azt az intézkedését, hogy a költségvetési év első negyedévében kell az adó­zást teljesíteni. Igaza van Gaál Gasz­tonnak, hogy az adókat kifizetheti a szabolcsi földbirtokos és mind­azok, akiknek jó termésük van, de hogyan fizetheti az a gazda, akinek rossz volt a termése. MóJositványt nyújt be, amely szerint, ha vala­mely vidéknek vagy körzetnek ter­mése az adózó hibáján kivül alatta marad az átlagos termésnek, az adó leszállítható legyen. A kereseti adónál nagy bajnak tartja, hogy az ország nem tudja feldolgozni a nyers terményeket. Az adójavaslat adózás alá vonta azt a gazdát, aki nyers terményeit feldolgozza. Reméli, hogy a pénzügyminiszter elfogadja az ál­tala benyújtott módosításokat. Dénes István személyes kérdésben szólal fel. Nagy Emil azzal vádolta, hogy ő a nagybirtokok képviselője. Nagy Emil szintén felszólal és kijelenti, hogy teljesen téves az a beállítás, amelyet Dénes hangoz­tatott. Elnök 10 perc szünetet rendel el. Farkas István a kataszternek az adóztatásnál való alapulvételét hely­teleníti. A földbirtok mostani el­osztása — mondja — káros befo­lyással van a népesség szaporodá­sára. A földérték megadóztatását kívánja. Az adójavaslatot nem fo­gadja el. Elnök jelenti, hogy a képviselők nagyrésze részt kiván venni a bécsi interparlamentáris konferencián. Ja­vasolja, hogy a legközelebbi ülés 5-én délelőtt tartassák. Tárgy: al­elnök választása és az adójavaslatok folytatólagos vitája. Az uj határkiigazitás Budapest, aug. 25. Beavatott hely­ről szerzett információ szerint a népszövetség döntése értelmében a jugoszláv-magyarországi határon 37 ezer holdnyi területet 19000 lakos­sal, a román határon 21 ezer hold­nyi terület 6800 lakossal került vissza Magyarországhoz. Ezzel szemben 11 ezer holdnyi területet Romániához csatoltak át Magyar­ország eddigi területéből.

Next

/
Thumbnails
Contents