Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) július-szeptember • 147-223. szám

1922-07-06 / 151. szám

Békéscsaba, 1922. julius 6. Csütörtök ///. évfolyam 151. szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVA TAL s Békéscsabán, Szent István-tér 18. sz. A szerkesztőség telefon száma i 60. Független keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy Héra 85 K, negyedévre 250 K, félévre SOO K. Egyes szám ára 4 X. 9 polgári pártolt (vk) A keddi indemnitási vita folyamán egyik képviselő a Ház túlnyomó többségének élénk helyeslése mellett azt mondotta, hogy a polgári pártok közt mélyreható ellentét nincs, hiszen a királykérdés sem olyan, hogy ez megakadályozná a polgári pártok közötti egyetértést. Örömmel szögezzük le, hogy a keresztény ellenzék nem tiltakozott e megállapítás ellen, ezzel is mintegy kifejezést adva annak, hogy valahogyan ők is így gondolkoznak. Hiszen az természetes is, hogy egy kis jóakarattal könnyen át lehet hidalni azokat az ellentéteket, amelyek a polgári pártok közt vannak. Az talán túlzott reménység, hogy az ellentétek elsimítása egy pártba tömöríti az összes polgári követeket, de erre nincs is szükség. Sohasem baj az, ha komoly, tárgyilagos, de feltétlen jóindulatu s magasabb szempontokat figyelemben tartó ellenzéke van egy kormánynak. A mai ellenzéktől sem kívánja senki, hogy mindenben, feltétlenül egy követ fújjon a kormánnyal. Igenis éljenek ők a szigorú, de igazságos kritika jogával, ellenőrizzék a kormány tevékenységét, csak az ellenzékieskedésnek azt a formáját ne gyakorolják, amely már szinte hírhedté tette a mult nemzetgyűlés üléseit. És erről a harcmodorról könynyü leszokni, csak az kell, hogy ne a szenvedélyek, hanem a tárgyilagosság vezessék a honatyákat. Ha tárgyilagosan gondolkodnak a képviselőház polgári pártjainak tagjai, akkor hamar be kell látniok, hogy az egyes csoportok közt levő ellentét egyáltalában nem olyan nagy, mely indokolttá tenné azt az erős hangot, amelyet egyes képviselők egymás ellen használnak. Hiszen ezek az ellentétek apró buborékok csupán, amelyeket csak a nagy szónoklatok tudnak színes, -hatalmas hólyaggá felfújni, de ezek a hólyagok azonnal elpattannak, mihelyt a tárgyilagos bírálat légkörébe kerülnek. Még a királykérdés sem lehet választófal, különösen nem most, amikor az Isten akarata olyan tragikusan megoldotta ezt legalább is egy időre. Egyébként a királykérdés a múltban sem okozott volna annyi keserűséget és ellentétet, ha néhány lelkiismeretlen, sőt —^bátran állitható — hazafiatlan politikus nem igyekszik azt kihasználni saját politikai céljai elérésére. Mindezt — ugy látszik — maguk a keresztény ellenzék tagjai is belátják már. Ezt bizonyítja az a szelídebb hang, amelyet használnak, amelytől csak akkor térnek el, ha régi ellenfeleik feltüzelik őket közbeszólásaikkal. Vagy talán békitőleg hat az ellenzékre a közös ellenség, a szociáldemokrata párt mint erősebb és mind bosszantóbb fellépése ? Ezt kell is, hogy észrevegyék. Mert a keresztény és polgári pártok — legyen köztük bármilyen ellentét — egymásra találhatnak, de a polgári pártok a szocialistákkal egy uton nem haladhatnak soha. Ezért kell a polgári pártoknak legalább is tartós, fegyverszünetet kötniök, mert ha tovább folytatják a civódást, ez a harmadiknak, a szocialistának megerősödését jelenti. Külpolitikánk a közel múltban Génua jegyében működött. Véleménye szerint az eredménytelenség oka abban rejlik, hogy Magyarországot a konzervatívok képviselték. Javasolja, hogy mivel a nemzetgyűlés nincs eléggé tájékozva a határkiigazitó bizottság munkájáról, a kormányt utasítsa a nemzetgyűlés, terjesszen elő rövidesen jelentést a határkiigazitó bizottság működéséről. Öt perc szünet után a választási atrocitásokat teszi szóvá, majd pedig a szabadkömives páholyok megszüntetéséről beszél. (Griger : A szabadkömives páholyokat nem fogjuk tűrni soha.) Indítványt terjeszt be : Utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy három hónapon belül szabályszerű vizsgálatot folytasson le a szabadkömives páholyok ügyében. Szóvá teszi azután egyes egyetemi tanároknak tanszéküktől való megfosztását. Határozati javaslatot terjeszt be : Utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy nyújtson be javaslatot ,a numerus clausus megszüntetéséről. (Közbeszólások, Amerikában épen most hozzák be. Elnök napirendi indítványt tesz, mely szerint a legközelebDi ülés holnap, 6-án délelőtt 10 órakor lesz. Rakovszky István a napirendi indítványt bizonyos módosítással fogadja el. A drágaság ugyanis olyan nagy mérveket öltött, hogy az elégedetlenség tűrhetetlenné válik. Indítványozza, hogy a holnapi ülés első tárgya és az uj lakásrendelet okozta helyzet megbeszélése legyen. Nagyatádi Szabó István az elnök indítványának elfogadását ajánlja. Felszólalások különösen a szociáldemokraták részéről: A kormány nem engedi a drágaságot letörni. Nagyatádi Szabó István a szociáldemokraták felé fordulva: Az urak beszélhetnek amit akarnak, mi azt tesszük, amit a kötelesség parancsol. (Nagy zaj, az elnök állandóan csenget). Esztergályos János szociálista: Miniszter nem nyilatkozhatik így. Gieswein: Ez a magyar demokrácia. (Állandó nagy zaj). Elnök folytonosan csenget és az ülést 5 percre felfüggeszti. Öt perc szünet után nagyatádi Szabó István emelkedik szólásra. Kéri a nemzetgyűlést, fogadja el az elnök által előterjesztett napirendi javaslatot. Olyan indítvány hozataláról van szó, amelyről a kormánynak még nincs tudomása és amely indítvány tárgyalása nincsen kellően előkészítve. Ezzel nem az a szándéka a kormánynak, hogy elzárkózzék a tárgyalás elől. Mert ha a miniszterelnök ur azt megismeri és kellő módon előkészíti, nincs akadálya a napirendre való tűzésnek. Minthogy Rakovszky István indítványát nem ismertette előzőleg a kormánnyal, ezért nekem kötelességem felállni és kérni a nemzetgyűlést az elnöki indítvány elfogaSzeder Ferenc a csabai mandátumot tartja meg Azok a képviselők> akik a választások során két megbízó levélhez jutottak, a szerdai nemzetgyűlésen mondottak le egyik mandátumokról. Szeder Ferenc a hódmezővásárhelyi mandátumról mondott le. Igy most már eldőlt a nagykérdés. Szeder ,Ferenc Békéscsabát fogja képviselni a nemzetgyűlésen. A nemzetgyűlés szerdai ütése Budapest, julius 5. Szczitovszky Béla alelnök egynegyed 11 órakor nyitja meg a mai ülést. Bejelenti, hogy Peyer Károly, Peidl Gyula, Györky Imre és Szeder Ferenc lemondtak egyik mandátumukról. Felhívta Kállay Tibor pénzügyminisztert és nagyatádi Szabó István földmivelésügyi minisztert, hogy egyik mandátumukról szintén mondjanak le. Jelenti, hogy Miákits Ferenc és Meskó Zoltán egészségi okokból szabadságot kért. A 9 bejegyzett interpellációra egy órakor tér át a Ház. Jelenti, hogy Daruváry Géza igazságügyminiszter válaszolni fog Propper Sándor, a Népszava elkobzása miatt bejelentett interpellációjára. Napirend szerint az indemnitási viia folytatása következik. Első felszólaló vasadi Balogh György. Valutánk nagymérvű leromlása hozta magával a termelő munka szünetelését, a drágaságot. Az sem tud megélni, aki munkát kap. Az államnak volna feladata, hogy anyagi eszközöket nyújtson a munkához és ne a nagytőke vállalatait segítse elő. Az ellenzék mindig azt hangoztatja, hogy amig nincs jogrend Magyarországon, a külföldi tőkét sem nyerhetjük meg. Ezzel szemben Oroszországban jogrend nincs s a külföldi tőke nagy erőfeszítéseket tesz a piacok megszerzésére. Csak külföldi és pedig amortizációs kölcsönök utján lehetne megindítani a lakások építését. Már 1921. október 17-én ajánlatot tett egy francia cég, csupán azt kérte, hogy a kormány vállaljon garanciát. Kéri a kormányt, vegye fel újra a tárgyalások fonalát. A kormány mindezideig figyelmen kivül hagyta a falusi házak építésénél az egészségügyi viszonyokat. Tekintettel arra, hogy a kormányban meg van a szándék a társadalom minden egyes rétege kívánságának kielégítésére s a konszolidáció utjának egyengetésére, az indemnitási törvényjavaslatot megszavazza. Drózdy ugy látja, hogy a törvényjavaslat a mult évi költségvetés alapján készült. Gazdasági helyzetünk leromlása fokozatosan megy végbe. Mindezt a kormány elhibázott politikájának tulajdonítja. Szerinte meg kell hallgatni a kereskedők állandó panaszát. Az az impressziója, hogy a kormány 10—12 vállalat kedvéért a többit pusztulni hagyja. Külföldön szomorú jövőt jósolnak a magyar koronának. A felhatalmazást nem adja meg a kormánynak, minthogy nincs megelégedva annak politikájával. Kijelenti, hogy a kormány kereskedelmi politikája folytán egymásután veszítjük el piacainkat, amelyeken egyes cikkeinket továbbra is el tudtuk volna helyezni. A földbirtokreformról azt mondja, hogy ezt a törvényt már majdnem két esztendővel ezelőtt hoztuk, azonban még a mai napig sem hajtottuk végre. A házépítés céljaira kontemplált 300 milliót kevesli és helyesebbnek tartja, ha az állam szövetkezetek, vagy más szervezetek utján az építeni szándékozókat ellátná egy tipusu építőanyaggal. Azután kritika tárgyává teszi a kormány adópolitikáját. Legigazságtalanabb volt az őrlési adó és örömmel konstatálja, hogy a kormány ezt az adót 15-ről 10 százalékra szállította le. A földadó helyett helyesebb volna behozni az egységes jövedelmi és kereseti adót.