Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) július-szeptember • 147-223. szám

1922-08-11 / 182. szám

fáérásviíSték Öckéscsűíxi. 1922. augusztus 11. 9 kereskedők okozzák o drágaságot Budapest, augusztus 10. Politikai körökben meglehe­tősen ingerült hangon beszél­nek a magyarországi kereske­dők érzéketlenségéről. Ameny­nyiben a korona esésekor si­etve emelték áraikat az uj kalkuláció alapján; azonban a korona emelkedése után egyáltalán nem olcsóbbodnak áraik, sőt még emelkednek. Szenvedélyes kifakadások is hangzottak el a kereskedők ellen, akik, amig minden más foglalkozású elemek és réte­gek leszorították életstandard­jukat, egyáltalán nem hajlan­dók megélhetési igényeik szű­kítésére. Ha a kereskedők nem tér­nek a jó belátásra, akkor ho­vatovább elérkezettnek látszik az az időpont, hogy a pártok valamilyen törvényes formá­ban, törvényes uton lépjenek fel a drágaság okozói ellen. A drágasági bizottság ülése Budapest, augusztus 10. (MTI) A drágaság leküzdésére kiküldött bizottság ma délelőtti ülésén Hein­rich Ferenc elnökölt, aki bejelentő szavaiban megemlékezett arról a fur­csa tünetről, amelyet a korona emel­kedése hozott magával, amikor is az árak egyre szédületesebben emel­kednek és egy cikk sem olcsóbbo­dik. Platthy György méltatja a bi­zottság munkáját. Az ő munkájuk tette lehetővé a devizaközpont fel­állítását. Utána Bud János közélel­mezési államtitkár beszél. Szerinte a spekulációt minden áron meg kell akadályozni. Fischer Géza ajánlja, hogy az árdrágítók feljelentői szá­mára jutalmat tűzzenek ki. Büntetni kívánja a magas áron vásárlókat. Farkas István szerint a drágaság letörésének egyetlen módja a köz­élelmezés rendszerének és a köz­élelmezési ^rendészetnek kifejlesztése. Szerb katonák szöktek át Villányra Budapest, augusztus 10. Villány­ról jelentik: Az államrendőrség a város határában a napokban 5 tel­jesen felfegyverzett szerb katonát fogott el, akik Jugoszláviából jöttek át magyar területre. A szerb kato­nák kijelentették, hogy nem is akar­nak visszamenni Jugoszláviába, mert Magyarországon jobb. Prónay Pál tomsdoso Gombos ellen Gömbös visszautasítja Prónay vádjait Budapest, aug. 10. Prónay Pál éles hangú nyilatko­zatot tett közzé, amelyben Gömbös Gyulát és társait nevezi meg a leg­utóbbi nyugatmagyarországi akció megakadályozóinak. Erre nézve Gömbös a következő­ket mondotta: — Személyemről most nem kívá­nok nyilatkozni, mert ez magánügy. Politikai vonatkozásban pedig meg­jegyzem a következőket: Prónay Pál egyrészt áldozata a legraffináltabb politikai kutmérgezésnek. Másrészt baj Prónay Pálnál az, hogy nem birja a hivatásának megfelelő helyét, a feltétlen engedelmesség szabályait követve mindmáig megtalálni. Az első nyugatmagyarországi akció alatt egy ellenfele által irt apokrif-levél irányította viselkedését velünk szem­ben. Nem vagyok és nem leszek hajlandó elfogadni azt, hogy egy nemzeti és keresztény irányt lelkiis­meretesen követő kormánnyal szem­ben bárki akár jóniszemüen, akár kalandos céllal, akár hatalmi vágy­ból romantikus akcióba kezdjen, amely felfogásom szerint az ország érdekeit veszélyezteti. Hogy a letar­tóztatottak között barátaim is voltak, nekem fáj a legjobban, de legyen vége a fegyelmezetlen és felelőtlen munkának. Prónaynak, mint az ügy­ben érdekelt és nem hivatott félnek politikai kritikáját visszautasítom. Ami a Gömbös—Prónay affér részleteit is illeti, az ügynek lovagias útra terelése iránt a megfelelő lépé­sek megtörténtek. Irtó hadjárat az árdrogifóh ellen Budapest, augusztus 10. Bihar Gyula, az árvizsgáló bizottság elnöke tegnap magához hivatta az egyes ügyosztályok vezetőit, az árvizsgáló bizottsághoz beosztott detektiv­csoport vezetőit és velük valóságos haditervet beszélt meg arra vonatko­zóan, hogy hogyan folytassák le az árdrágító kereskedők ellen a kirakat­razziát és ennek eredményességéhez képest milyen módon járjanak el az olyan kereskedők ellen, akikről megállapíthatják, hogy tényleg árdrágítást követtek el. Ha néhány nap múlva a kereskedők látni fogják, hogy az árvizsgáló bizottság kíméletlen szigorral jár el a drágaság súlya alatt roskadozó közönség érdekében, majd meg fogják találni számításaikhoz a normális és legitim bázist. Egy-két nap múlva már közzéteszik azoknak a kereskedőknek a névsorát, akik ellen árdrágításért az eljárás megindult. Figyelmeztetik a kereskedőket, hogy az 1920. évi XV. t.-c. az árdrágítás vétségét egy évig terjedhető fogházzal és 100.000 korona pénzbirsággal, az árdrágítás bűntettét 5 évig terjedhető börtönnel és 500.000 koronáig terjedhető pénzbirsággal bünteti. Természetesen súlyosabb esetekben ipar­engedélyeiket is megvonják tőlük. Budapest, aug. 10. R kormány a korona értékének védelmére és a drágaságot elő­mozdító titkos spekuláció lehetetlenné tételére ugyanolyan természetű törvényjavaslatot tervez, mint amilyent annak idején a társadalmi rend védelmére alkottak. Rz uj törvénnyel üldözni kiván minden olyan cse­lekményt, amely közvetve, vagy közvetlenül rontja a magyar állam hitelét, a korona vásárló erejét és a közönségnek a gazdasági konszolidációba vetett hitét. R gazdasági rendelet ellen vétők büntetése fogház lenne, azonkívül a bűncselekmény súlyossága szerint esetleg teljes vagyonelkob­zás. Ismétlés esetén pedig az ipari igazolvány visszavonása, vagy a cég­jegyzékből való törlés és a nyilvános megszégyenítés. Mm hommuoísfo íiinfefes Cegledbercelen Százfőnyi munkástömeg a proletárdiktatúrát éltette--Agyonütöttek egy 70 éves embert Mi van ma ? 1922. aug. 11., péntek R. k.: Zsuzsanna. Prot.: Tibor. Nap kél 4 óra 49 perckor, nyugszik 19 óra 19 perckor (7-19). Hold kél 21 óra 16 perckor (éjjel), nyugszik 9 óra 35 perckor (délelőtt). Délután 4 órakor: AEGV igazgatósági ülés. Este fél 9 órakor: Mozielőadás a Városi Mozgóban. Kecskemét, aug. 10. Az a lassan, de céltuSatosan fej­lődő áramlat, amely a vörösszekfüs elvtársak parlamenti bevonulásával kezdődött, az egész országban érez­teti hatását. A félrevezetett munkás­tömegek vérszemet kaptak az elmúlt választáson elért sikereiktől és érzel­meik nyilvánítására zajosabb kifeje­zésektől sem riadnak vissza. Legutóbb Ceglédbercelen demons­tráltak a letűnt idők visszajövetelé­ért. Egy felbujtatott tömeg vasár­napi borgőzös hangulatban tüntetést rögtönzött. A felizgatott tömeg fegy­veres zavargásának emberélet is ál­dozatul esett. Tudósítónk az esemény részletei­ről az alábbiakban számol be: Vasárnap este az egyik cegléd­berceli korcsmában nagyszámú mun­kás gyűlt össze, akik politizálni kezdtek. Szidták a mostani irányza­tot, majd elhatározták, hogy tüntetést rendeznek a proletár uralom vissza­állításáért. A felizgatott tömeg he­lyeselte a lázitó beszédet mondó elvtársak kijelentéseit és azonnal megindult a Cegléd felé vezető or­szágúton. Este 9 óra körül a botokkal és fegyverrel ellátott egyre növekvő tömeg az Internácionálé hangjai mellett haladt az uton és éltette a proletár uralmat. R tömeg elején több vezető szo­ciáldemokrata haladt, akik kiabá­lással tüzelték a munkásokat. Több munkás kövekkel dobálta meg az uton hazafelé tartó embereket, akik sietve behúzódtak a közeli házakba. R tömeg magatartása erősen fe­nyegetővé vált. Néhányan a náluk lévő fegyverrel lövéseket adtak le. R kiabálásra a mellékutakon nagy csoportosulás támadt, amelyet a tömeg megfenyegetett. R ceglédberceli csendőrőrs tele­fonon értesítette az albertirsai csend­őrséget, hogy az egyre fenyege­tőbbé váló tüntetés leszerelésére nagyobb osztagot küldjön. A tömeg ezalatt megtámadta az uton járókelőket. Egy arra haladó földmives munkást inzultáltak. Versinkó Márton 70 éves föld­munkást, aki hazafelé tartott, meg­támadták és kényszeríteni akarták, hogy részt vegyen a tüntetésben. Versinko ellenszegült. Erre a tömeg­ből több munkás botokkal agyba­főbe verte Versinkót, aki azonnal összeesett, elöntötte a vér. Egyik munkás késével mellbe szúrta a földön fetrendö öreget. Versinkó a szúrás következtében pár perc múlva meghalt. Ekkor a hirtelen Ceglédbercelre érkező albertirsai csendőrosztag kö­rülfogta a tüntetőket. A tömeg a csendőrök erélyes fellépésére rövide­sen szétoszlott. Az agyonvert Versinkót beszállí­tották a ceglédi kórházba, ahol a járásbíróság utasítására fel boncolják. A zavargásban résztvett több gyári munkást letartóztatták. A csendőrség közbelépésére még az est folyamán teljes nyugalom állt be. Ujabb zavargás nem fordult elő. Az albertirsai csendőrség széleskörű nyomozást inditolt. Még több letar­tóztatás is várható. MüBaaRciiiiBiiisiDiiBueQBeeBa 1 csabai Daloskor 30 éves jubileum® Nem mindennapi, impozáns kere­tek között ünnepli meg augusztus hó 27-én a csabai Daloskör fenn­állásának 30 éves jubileumát. Örömmel állapítjuk meg, hogy a csabai Daloskör értékes és érdemek­ben dus múltra tekinthet vissza. Kezdve' megalakulása pillanatától állandóan szorgalmasan, lankadat­lanul és eredményesen dolgozott, ápolta a magyar dalt és szolgálta a nemzeti kulturát. Harminc éven keresztül hirdette mindenütt, amerre megfordult a ma­gyar dal szépségét. R harmincéves jubileumi ünnep­ség tervezetének megbeszélése cél­jából szerdán este a Daloskör vá­lasztmánya értekezletet tartott a Polgári Körben. R választmány elhatározta, hogy az ünnepély védnökeiül dr. Berthóty István polgármestert, dr. Muskó Sándor rendőrtanácsost, dr. Medo­varszky Mátyás városi főjegyzőt,

Next

/
Thumbnails
Contents