Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) július-szeptember • 147-223. szám
1922-08-10 / 181. szám
Qcfrcscscba 192 2 augusztus 10. 9 péoziis sitjo 3 piniszter modo:fildadójavaslatat Budapst, aug. 9. A Keresztény Kisgazda, Földmives és Polgári Párt 7-én hozott határozata értelmében ma délelőtt 10 órakor intézőbizottsági gyűlést tartott, amelynek célja az adójavasiátokban felmerült ellentétek össze egyeztettése volt. Napirend előtt foglalkozott az intézőbizottság Gadl Gaszton kilépési nyilatkozatával. Elhatározták, hogy a párt nevében választ adnak Gaál Gaszton levelére. Ugyancsak napirend előtt a vagyonváltság természetben való lerovásának kérdését is szóvátették. Ezzel kapcsolataan a miniszterelnök kijelentette, kogy már a legközelebbi időben a földvagyonváltság kérdését sürgős letárgyalás végett napirendre tüzi. Ezután áttértek a földadóról szóló javaslat tárgyalására. Az adók súlyosságának enyhítése szempontjából fontos a pénzügyminiszter az a kijelentése, hogy ezek a javaslatok nem állandó jellegünk, hanem csak addig lesznek érvényben, amig a rendes pénzviszonyok be nem következnek. Lényeges engedmény a kisgazdáknak, hogy az egész adó előre fizetésénél 5 százalék kedvezményt adnak. A progresszió szempontjából a pénzügyminiszter indokoltnak tartja a földbirtok számára a jövedelem magas adókulcs alapján való megadóztatását. Méltányosnak találja a kataszter ellen irányuló panaszokat. Az 1000 holdon felüli ingatlanok képeznék a nagyobb adózás tárgyát. A földadó azért lép julius 1-ével hatályba, mert az őrlési adót ugyanezen naptól kezdve elengedték. Az őrlési adó elengedése épen a kisgazdáknak jelentékeny előnye. Ahol a kisgazda egy métermázsánál nem fizet nagyobb adót búzában, illetőleg a buza értékének megfelelő pénzben, ott az őrlési adó elengedése nagyobb előnyt jelent. A miniszterelnök megállapítja, hogy az egész kisbirtokosoknál a földadó javaslat eredeti tervezethez képest 15 százalék engedményt koncedál. És pedig: 5 százalék az előre való befizetés cimén, 10 százalék pedig kontemplált 5 kilogramm buza helyett 3 és fél kilogramm buza. A nagyobb kataszteri jövedelemmel biró kisgazdák pedig az előrefizetés igénybevétele esetén 5 százalék kedvezményben részesülnek. Tehát az 5 kilogramm buza helyett 4 és fél kilogramm búzát fizetnek a háború előtti egy korona helyett. Ugy a progresszivitáshoz, mint a javaslatokhoz többen hozzászóltak. Társadalmi akciót intíitanak a kisgazdák a nyomor oiien Az általánosan nehéz helyzet, a mely ma lépten-nyomon tapasztalható, késztet arra, hogy a nagy nyomor enyhítése érdekében én is néhány szót szóljak. Általánosan ismeretes az a nemes törekvés, amely eddig a Békéscsabai Kisgazdák Egyletének jó szívű és nemesen gondolkodó kisgazda tagjait vezette akkor, amidőn a múltban — ugy tudom, min eiső az országban — buza segélyben részesítette Békéscsaba városnak tekintélyes számban lévő rokkantjait, özvegyeit és árváit. Azt hiszem, hogy ezt a nemes cselekedetet nem felejtették el azok, akik a múltban ebben a jótéteményben részesültek már két ízben is. Tudomásomra jutott, hogy a kisgazdák egyletének érdemes vezetősége a folyó évben is 'folytatni kívánja ezt az igazán követésre méltó, nemes akcióját és szándékában van buzasegéllyel támogatni az arra érdemes és rászoruló éhezőket. Sajnos, nem lehettem jelen a mult vasárnapi megbeszélésen s igy nern ismerem a mélyen tiszteit Elnökség erre vonatkozó tervét s azzal ift nem is foglalkozom, hiszem azonban azt, hogy a Kisgazda Egylet módot fog találni arra, hogy akkor, amikor ezzel az üggyel foglalkozni fog, az egész fikciót hirlapilag fogja ismertetni, amit én azért is fontosnak tartok, hogy a gyűlésen társadalmi külömbség néikül mindenki • részt vehessen. < Ismétlem, hogy az akció folytatása nemes és helyesen gondolkodó lélekre mutat s kisgazdáink mos is meg fogják tenni f>zt, ami anyagi erejűkből kitelik, azonban itt is hangsúlyozni kívánom azt, hogy Békéscsaba város mélyen tisztelt vezetősége ne gondolja, hogy a rokkantak és a többiek támogatása teljesen a kisgazdák feladatát képezi, oh nem! Érthető, hogy a felajánlott búzából minden arra szorulot kielégíteni nem lehet. Ne várjon el a közönség minden jót éppen a kisgazdáktól, mert ismerni !>:e!I, hogy annak a kisgazdának is meg vannak a gondjai, bajai, ő sem mehet tu! anyagi erején! Éppen ezért fontosnak taríom, hogy a város tisztelt vezetősége is foglalkozzék ezzel az égetően komoly és rendkívül sürgős kérdéssel s' ne mulassza el a jó alkalmat, amely a kisgazdák rés érői mutatkozik, igyekezzen belekapcsolódd az ügybe és vegyen aktív részt abban a bizottságban, amit majd kifognak küldeni. Mindnyájunk előtt ismeretes, hogy Békéscsabán nagyon sok jómódú gabonakereskedő, iparos, magánzó és egyéb jólétben élő polgár van, akik mind áldozhatnak búzát, pénzt, lisztet és sok minden egyebet. Méltóztassanak annak idején elfáradni a Kisgazdák Egylete által tartandó gyűlésre és szóljanak hozzá az ügyhöz s ne zárkózzanak el, hanem segítsék a háború által sújtott keresetképtelen embereket és gyermekeket egyaránt. Ha a kisgazdák holdanként V«—1 kgr. búzát adnak, ugy, tekintve Békéscsaba város határát, amely 75.000 kis hold, igen szép summa fog egybegyűlni s ha ehhez hozzá járulnak az iparosok, gabonakereskedők, magánzók stb., ugy az arra szorulóknak, ha nem is egészen, de némileg biztositható lesz kenyerük s ez által sok elégetlenkedő fog megnyugodni és áldani fogja mindazokat, akik nyomorúságán könnyítettek. Múzor Pál, oki. gazda. BaaaRiiiBllllieiiiiiiiana A horvát parasztvezér nyilatkozata a magyar— horvát jó viszonyról Prága, aug. 9. Radics Iván, a horvát parasztpárt vezére a prágai „Magyar Hirlap" zágrábi munkatársának Magyarország és Horvátország szomszédi viszonyáról igy nyilatkozott : Gyűlölet nincs bennünk a magyar néppel szemben, valójában nem is volt. A magyarok és horvátok jellem és temperamentum dolgában, továbbá kulturális tekintetben annyira hasonlóak, hogy a Pest és Zágráb közötti legfeszüitebb viszony idején is a több száz kilométeres határ mentén soha semmi incidens nem fordult elő. A jó szomszédi viszony tul fog élni minden kormányt, minden rendszert és minden politikai fordulatot. Megyei emlékek a nemzeti küzdelemből ív. Irta: Fábry Károly (3) 1888-ban báró Prónay Dezső ág. evang. egyetemes főfelügyelő lett ugyancsak Zsilinszky Mihállyal szemben négyszeres szótöbbséggel megválasztva anélkül, hogy Prónay programmbeszédet mondott, vagy csak egyszer is bemutatkozott volna Csabán, vagy csak egy fityinget adott volna is a választásra. Ugy-e ma már szinte hihetetlen ? Hja 1 mások voltak akkor a csabai választók és kortesek erkölcsei 1 Nevezetes választás volt az. Olyan még nem sok fordult elő az ország politikai életében. Érdemes volna erről külön irni. 1892-ben gróf Apponyi Albert meleg ajánlatára — aki gerendási birtoka után csabai választó is volt — Bánó József, sárosmegyei előkelő gentry, volt képviselőházi alelnököt léptette fel a csabai ellenzék a kormánypárti Szucsu Béla csabai bir tokos és ügyvéd ellenében s heves választási harcban 180 szótöbbséggel Csaba képviselőjéül meg is választatott. Erről a választásról is bővebben kellene megemlékezni, különösen az akkori kortesnótákról. 1896-ban újra Zsilinszky Mihályt jelölte a szabadelvű párt, az egyesült ellenzék pedig dr. Győry Elek budapesti előkelő ügyvédet. Az éles harc folyamán azonban dr. Győry Elek visszalépett, mert a zirci kerület is felajánlotta neki mandátumát s ezt a biztosabb kerület jelöltségét fogadta el. Az árván maradt 48 as párt — az utolsó órákban — Szalay József helybeli jogvégzett nagybirtokost léptette fel a zászló becsületéért, igy Zsilinszky könnyen lett győztes. Zsilinszky ezután két cikluson maradt meg, de az 1905-iki vehemens választáson már két ellenjelöltet is kapott. A 48-as függetlenségi párt dr. Barabás Bélát léptette fel, kinek támogatására 1905 jan. 18-án lejött gróf Apponyi Albert is; az akkor keletkezett parasztpárt pedig Áchim L. András vezérét küldte a harcba, kinek támogatására lejöttek Vázsonyi Vilmos, Mezófi Vilmos és több demokrata. Az 1905 január 26-án megtartott heves választáson egy jelölt sem kapta meg az abszolút több séget, Zsilinszky Mihályra esett 748 szavazat, Áchim L. Andrásra 610, dr. Barabás Bélára 458, igy a két legtöbb szavazatot nyertek között február 16-án pótválasztásra került a sor, mikos is Áchim L. András 1075 szavazattal került felül Zsilinszky Mihály 793 szavazatával szemben, igy 282 szó többséggel Áchim L. András lett Békéscsaba képviselője. Szerepléséről sokat lehetne és kellend irni, majdan történelmi távlatból. 1906 tavaszán a renitens ellenzéki országgyűlés feloszlattatván, május 7-én újra képviselőválasztás előtt állott Csaba. Most már a kormánypárti uri és a kisgazdapárt is összefogott a függetlenségi párttal s közös jelöltként felléptették Bakos Mátyás gazdát függenlenségi programmal, de a terrorisztikus parasztpárt 992 szavazattal győzött Bakos Mátyás 722 szavazata ellenében. A féktelen izgatás miatt az ellenpárt petícióval támadván meg Áchim L. András megválasztását, a Curia 1906 szeptember 16-án a választást megsemmisítette, erre a parasztpárt dr. Pető (Polatsek) Sándor Dudapesti ügyvédei, léptette fel, aki is 1906 okt. 25-én Beliczey Gézával szemben meg is lett választva. Az 1910 junius 3-iki általános választáskor Áchim L. András ellenében a 48-as függetlenségi párt dr. Urszinyi János ügyvédet, utóbb az iparosság külön Wagner József épitési vállalkozót léptette fel, igy a választáson háromfele oszolván el a szavazatok, egyik sem nyert általános többséget, Áchim L. András 782, dr. Urszinyi János 528, Wagner József 513 szavazattal ez utóbbi lemaradt a pótválasztásról, igy a junius 20-iki pótválasztáson Áchim L. András és dr. Urszinyi János küzdöttek a pálmáért s dacára az intelligencia megfeszített muflkájának, Áchim L. András fegyelmezett pártja győzött 1104 szavazattal dr. Urszinyi János 850 szavazata ellenében. (Folytatása kétkezik.) Széheb nádülését újra fonja Pólya Ferenci :ss
