Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) július-szeptember • 147-223. szám

1922-08-02 / 174. szám

Békéscsaba, 1922. augusztu s 2. Szerda III. évfolyam 174. szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Békéscsabán, Szent István-tér 18. sz. 4 szerkesztőség telefon szánta : SO. Független keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 85 K, negyedévre 250 K, félévre 500 K. Egyes szám ára 4 K. Megkezdődött az indemnitási javaslói részletes vitája 8 nemzetgyűlés heddi ülése — Echhard Tibor visszavonta indítványát Terjed a kolera Huszár Károly alelnök a nem­zetgyűlés mai ülését negyed 11 órakor nyitotta meg. A Ház mindjárt áttér az indemni­tási javaslat tárgyalására éspedig a határozati javaslatokra. Budainak a közmunkák tanácsára vonatkozó javaslatát elveti. Eckhard képviselő javaslatát és indítványát, mely az Est, Világ, Magyarország, Pesti Napló beszün­tetésére vonatkozik, a miniszterelnök hozzászólása után visszavonta, úgy­szintén Hegymegí Kiss Pál is visz­szavonta az indítványát. Herczeg Bélának a vetőmag ne­mesítésre vonatkozó határozati ja­vaslatát a földmivelésügyi miniszter hozzászólása után a Ház elveti. Esztergályos János határozati ja­vaslatát a vasutasok nyugdíjazásá­ról, a pénzügyminiszter hozzászó­lása után a Ház elvetette. Szakács Andor javaslatát a va­gyonváliság és a földbirtokreform végrehajtásáról a pénzügyminiszter hozzászólása után a Ház elveti. Ezzel az indemnitás általános vi­tája befejezést nyert A részletes vita során a cimhez Haller István szólal fel. A cukor­kérdéssel foglalkozik. Kijelenti) hogy a pénzügyminiszter válasza nem elé­gítette ki. A cukorgyárak az ár eme­lésével óriási hasznot vágnak zsebre és a fogyasztóközönség kénytelen óriási áron vásárolni. Monopolizálja a cukorgyártását az állam épp ugy, mint ahogy a dohánygyártást. Az állam váltsa meg a cukorgyárakat és maga gyártson cukrot. Foglalko­zik a B-listára helyezett tisztviselők ügyével, hogy a szakminiszter a tisztviselők elbocsájtásánál gondosan mérlegelje, hogy melyik tisztviselő reaktiválható. Hébelt Ede: Az igazságügyrni­niszter tegnap visszautasította az ö vádjait, ennek ellenére kénytelen kérni az igazságügyminisztert, hogy a felhozott panaszokra sokkal na­gyobb gondot fordítson. Rátér azután a pénzügyminiszter tegnapi nyilatkozatára s azt mondja, hogy nincs ok, mely indokolttá tenné a korona rohamos esését. Hébelt szerint van. Kéri, hogy a bírói ítéleteket vizsgálatnak vethes­sék alá, hogy megállapíthassák az esetleges tévedéseket, melyek igen sok esetben előfordulnak. Nézete szerint az igazságügy miniszter és a miniszterelnök tegnapi nyilatkozata között bizonyos ellentét van. Ezt arra vezeti vissza, hogy a kormány teljesen önkényesen jár el. Az igazságügyminiszter reflektál Hébelt szavaira s kijelenti, hogy az a kívánság, hogy bírói ítéleteket hozzunk a Ház elé, ellentétben van alkotmányunkkal. Ha a nemzetgyű­lés magához ragadná a jogot, hogy az ítéleteket megváltoztathassa, ez egyenesen forradalmat jelentene. Mégegyszer kéri a nemzetgyűlést, hogy ne hozzanak ilyen kérdéseket a nemzetgyűlés elé, melyek izga­tásból indulnak ki és elegendők a bírói tekintély lejáratához. Dénes István felszólalásában ki­jelenti, hogy igen érdekes jelenség az, hogy a miniszterelnök a tegnapi nemzetgyűlésen azt mondta András­sy nak, hogy a föld birtokreform vég­rehajtását kezdje meg birtokainak felosztásával. Erre Andrássy a lapok­oan azzal válaszolt, hogy kezdje meg a miniszterelnök. Ebből azt látja, hogy a végrehajtásnak leg­nagyobb akadálya a nagybirtok. Elnök figyelmezteti a szónokot, hogy ne provokáljon általános vitát. A pénzügyminiszter Haller szavaira válaszolva azt mondja, hogy azokra a kérdésekre, amelyeket hozzáintéz­tek, már a múltkori beszédében megadta a választ. A cukorkérdés­sel foglalkozva azt mondja, hogy az ár emelkedésének nem a gyárak az okai. A közönség elvesztette fejét; elkezdte a cukrot vásárolni'. Ez okozta a cukorárak rohamos emel­kedését. Nem foglalkozik a cukor­monopólium behozatalával s kéri a nemzetgyűlést, ne hozzanak hangu­latkeltés céljából ilyen kérdéseket a Ház elé. Örüljünk, hogy ilyen gyá­raink vannak. A Ház az indemnitási javaslatot elfogadja. Elnök 10 perc szünetet rendel el. Szünet után Gaál Gaszton újból megnyitja az ülést. Az első szakaszt Szentpáli István és a pénzügyminiszter hozzászólása után változatlanul elfogadják. A 2. szakaszt eredeti szövegben fogadják el. A 3—4—5-ik szakaszt változatlanul, vita nélkül fogadják el. A 6. szakasznál Hébelt és Ivádi módosítást ajánl. Egri Nagy János a 7. szakasz II. bekezdésében az utolsó mondat elhagyását javasolja. Rothenstein felszólalásában kije­lenti, hogy a munkások nincsenek felvéve az ellátatlanok csoportjába teljes számban. Az index-szám köte­lezővétételét követeli. Az időre való tekintettel az elnök az ülést félbeszakítja. A délutáni ülést 4 órakor nyitotta meg Gaál Gaszton. Rothenstein Mór folytatta délelőtti beszédét, aminek végeztével Őrfy indítványt nyújt be a bírák helyzetének javítására, amit a nemzetgyűlés helyesbítéssel fogad el. A 6-ik szakaszt módosítás nélkül, a 9-iket Ivádi módosításával, a 10-iket módosítás nélkül fogadják el, a 11-ikhez Temesváry Imre szól hozzá. A 12., 13., 14., 15. szakaszt módosítás nélkül fogadják el. A 16-ik szakaszhoz Dénes István szól hozzá. Bécs, augusztus 1. MTI. magánjelentése. A Grázer Tagespost jelenti Belgrádból: A köz­élelmezési minisztérium adatokat közöl a jugoszláviai koleráról, A jelentés beismeri, hogy Jugoszláviában koleraesetek fordultak elő. A kolera főfészke Oroszország. Odesszában most 3000 kolerabeteg van, Bucarestben és és Szalonikiben 20 esetet állapítottak meg. Cattaióban 8 matróz betegedett meg, akik a kolerát Marseilléből hurcolták be. Megverték a kassai cseh rendőröket 9 hassal Kommunisták veres tüntetésének ujabb részletei A felvonult tömeg ugyanazon idő­ben találkozott a felvonuló kommu­nista cserkészcsapattal, amely magyar nyelven énekelte az internacionálét. A magyar szöveg hallatára a Postpisil vezetése alatt álló tömeg a kommunista cserkészek ellen for­dult, azok azonban botjaikkal szét­verték. Délután ugyanezek a kommunista cserkészek zászlóavató ünnepségre vonultak fel a Csermely-uti sport­telepre. A rendőrség előtt a cserkészek „Le a gummibotosokkal!" kiáltásban törtek ki és szidalmazták a gummi­botokkal felszerelt rendőrséget. A rendőrség hirtelen kordont vont a menet élén haladó zenekar és cser­készcsapat közé. A rendőrök a .menetben haladó egyes cserkészleányokat gummibot­jaikkal ütlegelni kezdték. Erre a cserkészek szabályszerűen felfejlőd­tek és megrohanták a rendőröket. A verekedés során vasszögben végződő botjaikkal 8 rendőrt meg­sebesítettek, akik közül egyik ma reggelre meghalt. Öt rendőrt súlyos sebbel a kórházba ápolnak. A rend­őrigazgatóság a város határában lévő Lajos-forrásnál titokban 700 csendőrt összpontosított, ezeknek alkalmazására azonban sor már nem került, mert a délután nyugod­tan telt el és kevés résztvevővel a cserkészünnepélyt is meg tudták tartani. Prága, aug. 1. (MTI) Kassáról a vasárnapi zavar-, gásokról a következő részleteket je­lentik: A magyar ellenzéki pártok népgyülését délelőtt 11 órakor kellett volna megtartani, azonban a szláv nacionalisták Postpisil dr. állami menhely igazgató-főorvosnak és Jan­csó vármegyei aljegyzőnek vezetésé­vel már a kora reggeli órákban meg­szállották a gyűlés szinteréül szol­gáló nagy termet. A magyar közön­séget be sem engedték, a falukról nagy tömegekben beözönlő kisgaz­dákat pedig a rendőrség tartotta vissza a terembe való bejutástól. Szalay László, a Magyar Jogpárt elnöke megnyitotta az ülést. Erre azonban körülbelül 500 főnyi cseh tömeg nagy orditásban tört ki. Töb­ben felnyomultak az elnöki emel­vényre és szónokuk, Csernoh legioná­rista az elnöki asztalra állva kijelen­tette, hogy a magyarságnak joga magyar iskolákra egyáltalában nincs, sőt a magyar szót sem fogják meg­tűrni. A magyar közönség méltóság­teljes viselkedésének lehet köszönni, hogy az inzultus verekedéssé nem fajult, amennyiben kitért a provo­káció elől. A csőcselék azután zárt sorokban végig vonult a város főutcáján s ott inzultált egy 13 éves magyar ruhás leányt, majd amikor az egyik kassai magyar a leány segítségére sietett, azt letartóztatták és bevitték a ren­dőrségre. il gyulai kisgazdák olcsó búzát adnak az ínségeseknek fl Kisgazda Szövetség viharos gyűlése Gyula, augusztus 1. Pontban 11 órakor nyitotta meg a Kisgazdák Szövetségének gyűlését K. Schriffert József elnök. A gyű­lésre igen sokan jöttek el ugy, hogy a városháza nagyterme zsúfolásig megtelt, sőt a folyosón is sok érdek­lődő hallgatta nyitott ajtón ke­resztül a gyűlés lefolyását. Megtelt ezenkívül a karzat is érdeklődőkkel. Az elnök a szokásos üdvözlés után megnyitotta a gyűlést és a jegyzőkönyv vezetésére Emandyty Virgilt, hitelesítésére Szilágyi Istvánt és L. Kovács Mihályt kérte fel. Ez­után ismertette a gyűlés tárgyát. Kifejti, hogy Debrecen, Hódmező­vásárhely és Makó városok gazda­közönségének azt az elhatározását szeretné Gyulán is megvalósítani, hogy a folyó évben aratási munka nélkül maradtak és a nincsetlenek részére minden földbirtokos adjon holdankint méltányos árért 5 kgr. búzát,- miután ezeket a hatóság sem tudja máskép ellátni élelemmel és csak igy lehet enyhíteni a nyomoron. Ha már munkát nem tudtak adni — úgymond — legalább adjanak nekik olcsóbb gabonát. Javasolja, hogy az adományok kezelésére ala­kítsanak egy bizottságot, a gabonát

Next

/
Thumbnails
Contents