Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) július-szeptember • 147-223. szám

1922-07-28 / 170. szám

Békéscsaba, 1922. julius 107. Csütörtök Hl. évfolyam 163. szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Békéscsabán, Szent István-tér 18. sz. A szerkesztőség telefon száma : 60. Független keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy Héra 85 K, negyedévre 250 K, félévre SOO K. Egyes szám ára 4 K. íl nyuptmaprországi események A nyugatmagyarországi felkelési kísérlettel és Héjjas Iván letartóztatásával kapcsolatos kérdés-komplexum a vizsgálat haladásával párhuzamosan mind világosabb formában kezd szem elé tűnni. A vizsgálat eddigelé mindazoknak önzetlen és hazafias buzgalomból kiinduló magatartását igazolta, akik elsősorban eme jellem és felfogásbeli tulajdonaiknál fogva vertek gyökeret a nemzet szivében. Vonatkozik ez elsősorban és főként Héjjas Ivánra. Ezek megállapítása után azonban a közvéleményben lassan-lassan kezd kialakulni az a vélemény is — és bizonyára nem alap és tárgyi okok nélkül — a felkelést olyan körök rendezték, melyeknek izgágasága a jelenlegi kormányrendszer ellen a múltban is sok komoly zavart okozott. Eddigelé ugyan még semmiféle konkrét nyom nem merült fel arra vonatkozólag, hogy egy a felkelésből előálló zavaros helyzetet egyesek a kormányzóság intézményének a régensség intézményével való kicserélésére akarták felhasználni, mégis olyan híresztelések tartják magukat, melyek szerint az események folyamán alkalomadtán ez a kérdés tolódott volna előtérbe. Bárhogy is van, Héjjas Iván és az őt önzetlenül követő ébredők semmit sem veszítettek abból a nimbuszból, mely őket eddig övezte, de ebből az esetből az a tanulság, hogy nagyobb politikai viszonyokban áttekintéssel nem bíró még oly jó hazafiak is ilyen vállalkozást egyéni felelősségükre ne rendezzenek, mert nincsen módjuk a következményeket áttekinteni s — mint most is — oly helyzetbe kerülhetnek, hogy nem tudják, kiknek céljait szolgálják. Ami azonban azóta történt ahhoz volna néhány szavunk. Ritkán volt még kormány olyan nehéz helyzetben, mint amilyenbe ez a kérdés, Bethlen kormányát sodorta. Állást kellett foglalnia olyan emberek ellen, kiknek érdeme a keresztény nemzeti irány és az uj Magyarország megteremtésében felbecsülhetetlen s kik hitvallásukról számtalan áldozattal tettek tanúbizonyságot. Ha pedig a kormány még ezt a lépést is megtette s a keresztény tömegek előtt való népszerűségét is kockára vetette, akkor súlyos okai lehettek erre. De ha már lenyelte • a kormány ezt a keserű italt, ilyen nehéz áldozatot hozott, ha volt ereje ahhoz, hogy az egész nemzeti felfogással szembeszállva, a pillanat parancsoló követelményei előtt meghajolt és megr tette azt amit tett; akkor legyen ereje ahhoz is, hogy a baloldali tendenciákat éppen olyan könyörtelen vaskézzel, éppen olyan súlyos áldozatok árán megfékezze. A liberális faji sajtó röhögve élvezi az eseményeket. Hogyisne! Hiszen Károly király halála után elcsendesedett a testvérharc, az egységes keresztényfront a megszilárdulás állapotába volt. Csak egy kis mesterkedés kellett, néhány jóhiszemű ember beugratása s ma már ismét egymás ellen tüzelhetik a kereszténységet. Ezúttal az Ébredőket állítja szembe a kormánnyal. Elvárjuk a kormánytól, hogy azt az Ígéretet, melyet akkor tett, mikor kijelentette, hogy minden túlzást le fog törni, aki az országot veszélyezteti, jöjjön az akár jobb, akár bal oldalról, meg is fogja tartani. Jobbra már ütött, üssön már balra is. Ha Héjjas cellában ül, akkor Miklós Klein Andor és őszirózsás társai sem járhatnak szabadon. Ha Héjjas felett Ítélkezni:, akar, akkor ítéljen előbb a puccspolitikusok felett. A kormány azt mohdta, hogy középúton akar haladni. Ám legyen középút. Várjuk! A nomz&tgyü/és csütörtökS ülése Óriási vihar a Házban — Héboii szooiáiista képviselő sértegette az egyetemi hallgatókat — Védte a kémekét Budapest, jul. 27. Huszár Karoly alelnök 10 óra után nyitotta meg a nemzetgyűlés mai ülését. Napirend szerint elsőnek az indemnitás tárgyalására tér át. Hébelt Ede foglalkozik a miniszterelnök beszédével. Kifogásolja, hogy a kivételes hatalmat meghosszabbították, jóllehet erre nincsen szükség. Az internálási tábor kérdésével hosszasabban foglalkozik. Majd egy néhány internálási sérelmet tesz szóvá. A toloncház ügyével kapcsolatban Hébelt kifejti, hogy azokról, akik éhség szirájkba fogtak, azt állítják, hogy hatóság elleni erőszakot követnek el. Igyekszik megtépázni a magyar biróság tekintélyét. (Kúria P. András: Kikéri magának, hogy a magyar biróság függetlenségébe kételkedjék). A szónok igenis kétségbevonja a biróság függetlenségét. A biróság a kormánytól függ. Nem lehet tehát szabad a vélemény alkotása. (Propper közbeszól: Kész Ítélettel jönnek a tárgyalásra.) Az elnök Proppert rendreutasítja. Hébelt áttér az emigránsokra. Ha a kurzus alatti kilendülések jogos önvédelemnek számitandók, ugy az emigránsok írásai is megengedhetők. Bizonyítani tudja, hogy a magyar emigránsok irásai nagy lépéssel vittek bennünket a konszolidáció felé. Áttér a numerus clausus kérdésére. Megállapítja, hogy ez nem más, mint egy lépés a falanster kiépítése felé. Az országnak nem áll érdekében, hogy külföldön költsék el ifjaink a magyar pénzt. Továbbá a külföldi egyetemen végzett ifjak nagyobb tudásra tesznek szert, mint a hazai egyetemeken tanuló ifjak, akik nem tanulnak. Vass miniszter közbeszól: Ezt kikérem a magyar egyetemi ifjúság nevében, ezt vonja vissza! Közbekiáltások balról: Nem tanulnak, sztrájkokat törnek le! Elnök csendet kér. A magyar egyetemi ifjúság 90 százaléka nem tanul. (Vass miniszter: Ez nem áll, én megnéztem az j indexeket.) A szociálisták csak a • kizsákmányolás lehetőségét akarják 1 megszüntetni. (Közbekiáltások jobbról: Mi is azt akarjuk. Nagy zaj.) Elnök kéri a képviselőket, ma; radjanak nyugton a tanácskozókéI pesség érdekében. Kitör a vihar Végcélunk a kizsákmányolás meg; akadalyozása. Még a haza védelmére | sem szabad emberi életet feláldozni! ! (Ezekre a szavakra óriási zaj tör | ki a jobboldalon. Közbekiáltások : í Nincs hazája ! Hazaáruló !) Azt tartom, nem szabad kényszeí riteni az embereket életük feláldo: zására. (Elnök az óriási zajban is| mételten felkéri a képviselőket nyugodt magatartásra. Jobbról heves kiáltások.: Ezt nem lehet elhallgatni. Ilyet nem lehet a magyar parlamentben monda-ii.) Elnök: A szónoknak jogában áll külön véleményét előadni, tessék meghallgatni a szónokot. Haza alatt nemcsak a rögöt érti, hanem az emberi életet is. Én azt mondom, hogy az emberi életet nem szabad semmiféle célra felhasználni. Csodálkozom azon, hogy a keresztény kurzus, jézus evangéliumának hívei nem tartják szem előtt az ötödik parancsolatot, amely azt mondja: Ne ölj! (Közbekiáltás jobbról: A hazáért még ölni is kell, hát akkor hogy foglaljuk vissza Nagymagyarországot ? Közbekiáltás balról: Itt voltak tegnap a nagy harcosok Kecskemétről. Óriási zaj tör ki a jobboldalom. A szónok egyetlen szavát sem érteni. A képviselők mindenfélét kiabálnak, mire az elnök az ülést felfüggeszti. Szünet után Hébelt folytatja beszédét. A trianoni békeszerződésről beszél. (Egy hang: Önöknek köszönhetjük a trianoni szerződést is. Esztergályos János: Ne rágalmazzanak! Erdélyi Aladár : Jogosan !) Helyteleníti a politikai kivégzéseket, pedig az ' utóbbi időben sok kémet végeztek ki. (Felkiáltások a kormánypárton : Nagyon helyes, valamennyi hazaáruló volt.) Nem tartom helyesnek, mert ezek az esetek teljesen lényegtelenek voltak. (Ellenmondások a kormánypárton és a középen. Dobróczky Dezső : Hazaárulókat védelmez ! Szégyen itt ilyent mondani.) A kémkedést nem lehet halállal büntetni. (Nagy zaj. Ki kell dobni 1 Be kell csukni! A zaj állandóan nő. Felkiáltások a kormánypárton: üljön le!) Elnök állandóan csenget. De a nagy zajban nem tudja a rendet fentarlatii és igy az ülést felfüggeszti. A zaj a szünet alatt is tovább tart. Esztergályos János: Mesterségesen zavart csinálnak. Reischl Richar! Disznóság, gyalázat ilyeneket mondani ! Az elnök az ülést újból megnyitja. (A kormánypárton közbeszólások : Nem hallgatjuk !) Elnök csendet kér. (Zsilinszky Eridre: Nem hallgatjuk tovább! Ki kell dobni!) Karafiáth Jenő : Menjen az emigránsok közé! Elnök nem képes rendet csinálni és igy az ülést újólag felfüggeszti. Szünet alatt a képviselők csoportokba verődve, izgatottan tárgyalják a történteket. A kedélyek lecsillapultával elnök az ülést újból megnyitja. Kéri a képviselőket, ,hogy hallgassák meg a szónokot. Óriási zaj támad erre, amiből csak az vehető ki tisztán, hogy nem hallgatjuk és hazaáruló. Az elnök bejelenti, hogy dr. Hébelt bocsánatot akar kérni a nsmzetgyüléstől. Mire Hébelt a következőket mondotta: Bocsánatot kérek a nemzetgyűléstől, rosszul használt és félreértett kijelentésemért. Majd kijelenti, hogy a kormány iránt nem viseltetik bizalommal, az indemnitást nem fogadia el. Herczegh Béla a következő szónok, ki Hébelt beszédjére megjegyzi, hogy nem volt méltó a nemzetgyűléshez és ezért nem is akar hossza-