Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) április-június • 75-146. szám
1922-04-16 / 87. szám
w .BÍVÍVÍJÍ 2i taa igéböhviíM >ÍB[ÍÍI BBXB ddoygBn 29in övöi B is9 -[9l 20)5S0>Í0t §92lÍ9VÜfn lfiílÉS9 8 sf^num 89 lEMfibsEgájl ,92>íüs2 b 8ííbí ,}9í9syl9rf b81éí íí9vüiti b ^fom omosa b s3 .nbv ííösö>í lXB 9Í9 B§Bfn 9ÍXÜÍÍ}1 8$ dcfB8iÍB9bi§9l lódmoq YS 3 íiskilniiniblö! s Í8Éb6leri zb tegböbvüm b 9i>!üs83i Bsííaoíxid ÍBrn83io>l .Öl9dl9sq9>( röge te 2BbBÍBd isBgi lü>Il9n 989böl zb >i9)89b)ív eogÉglunel nsdlgfügpytjg se naddg jigvbií idlé ,^ t , , .. ., , _ A „Keresztény Kisgazda, Földmives és Polgári Párt", röviden egységes párt 1922. febr. 26-án városunkban is megalakult, tesse. A városháza nagytermét zsúfolásig megtöltő közönség foglalkozásra vafó tekintet nélkül egyhangú lelkesedéssel városunk képviselőjévé gglöl .^msdrngeW SB58 §.m sösa b[Brn In3l9[ Í2éi9rilág9m H m mm mm * ma i>ln9bnirn Iöd>bs9 §9m 9m9m; UynBlÍS9 §9fri 9ibs9>í nsd3Í9l<{§3 >ÜíbXBg8Í>í B malomtulajdonost kiáltotta ki. Helyes ösztönnel megérezte mindenki, hogy idegenből származó képviselő Békéscsaba lakosságának semmit sem használ, sorsunkon egyedül idíblasüiLagl IBÍ£ íJjmmai á/óí)! J^fiiiiíli^i^ilejlníjiii • n. yik ttöl9Si^jjtf3V9»jMM garatra ö XB ,3ío\9>l -iM b >Í6nIybioig9fn 89 BinoqBn ílo §9m lubtol BbsBgaW uJi^i Í9i9dm9 íÍ9ni9g9}9i 8r,m moÍBbca jüí ^SÍ9rn9 >l98ÖÍ9S29d§9m i§é8BbXB§ 8$ .ÍBjÓ^in molBbB816ÍBbsB§ jétek meg őt csabaiak igazán és soha sem fogjátok cserbenhagyni-j -H ^^ig^^H Á rokkantak- W hadiárvákfták riem bemutatni. Az elmúlt két esztendőben nagy mennyiségű gabonát fogj W^éh^mm^Mm^n^m^ tímm megszűntetni.Ezen °k méú míndig^^déUnyeiÖ K^fifeife s9>,l9vös 8 A .irwJiityrra Bvfevid b n98önöfii?l ,^BngB88Q>lBl B ííobfi íbíibvbí igB^nB neylo ,tó8 ,. mm ioi)9(, .lartnirn ^j9yn9g9S8 8w Kovács mihaly sb 89 ííübnaíbi nBSBniÍBlEd ifim Brn 9Í9S9?l}9vöáír >lBbsB§ i| helyi művelődés ^ési/í gyakorlati ismerétek&gydh[iitásíí érdekébem: kiü&nr tanügyiÁ prqgtámíiflot^ isn kidblgoíé^ A békéscsabai áll. polg..5fiúiskola* mezőgazdasági kötíép iskolává; valőoskifejlesztéséki i*eki tótörtheíj^)! ék már gyűjti az alapot, hogy. városjiinkbafl íelsőkeroskeíle|mi Mső ipariskoládig feísHjlőkten más.íútúmtmm volna, maga ezjia tanügyi, tgfVfízetiíel^fK^asrajBhogy a?, ^li&merég; zászla|át meghajtjuk- előtte, inoe-jíoM ddőeolo . >1 ne b ^^ "J 1 fn98 )9s^)ínisn9q sém 9Blirn Í9Í91980U) /iOymö;T B* ibitt- 98ébö?Iüm iv9 X89§9 m9M j^í^ xoddB^jluiBj n9ds8|j Kovács< -í9vöx?. í8bls8by§0t 29 !89x19s89d m0201b -iloq Í89iiq9Blo>l8Í .rnmBigoiq marieíí .jjgniürjjí Bigélivqfin >[r,^rorf~"i'jtrh!2T tjjt^bt -ioM Q9bniui í, t/iírmul nslí3ísrii'jí'ió>í ! >Ii;nlu2ÖlBV 2Í gsm Ót Békéscsaba minden társadalmi rétege magáénak ft?Ste>bnírn b ^onssOJ'.-sií /Ío^k/ípíjiíi 2:) /Uu^ívJxsil v, Iíi;s2 A kisgazdák,azért, mért őbenne látják azt a hivatott yf^éft,; aki egyesíteni, felvilágosítani, meggyőzni és vezetni ^jsy^et ,s megmutatta nekik fejlődésük egyetlen helyes irányát: a többi társadalmi réteggel való békés egyetértés él^gMHtóg^^^^i/í'xj isbgi t6»oáÍB§9in Mb i9m9s2 -ön 9^lz iparosok büszkék, hogy soraikba tartozifeséá példának állítják maguk elé, mert tudják, hogy önzetlen, vas: szorgalommal és folytonos tanulással lehet csak olyan eredményt elérni, mint amilyent elért a békéscsabai iparo* sok egyik legelaf^§aribePéBdxBroÍBt>i ,biévb[ bssd b 9§9229q £80 m ÜOlá .jüsojilpbnos >lnüÍ9v ,s919 >Jnül5v í>Ib ,sb rbv 111 ! bvöl Meg vannak róla győződve, hogy az ilyen .képviselő tud és akar is segíteni azokon a nagy sérelmeken, amelyek a ? ípk?gyar kisipar megélhetését és kifejlődését aka[,| Bwl 11IVI Hnv W mJP Jm • -beit dályozz A kereskedők sem találhatnak alkalmasabb képviselőt, hisz a malmos egyszersmind kereskedő is és ha -ba'jJL'jí 1 sy'jui.íjnitóar.pjLfiíc.ol/i JSnnssoi A !9>íMnol92iv valaki, ugy Kovács Mihály tudja, hogy sem a gazda, sem a munkás, sem az iparos nem élhet meg kereskedelem nélkül, ez is fő éltető ere a nagy^ államszervezetnek. A munkások bizalma vele szemben erős, meggyőződéses, mert tapasztalatokon alapul. Saját munkásai bizonyítják ezt és aki csak egy kicsit komolyan vizsgálja ban és főgimnáziumba fin 2^^ollfcvbl 8i IllBtBd 1884. februir jÉ-én született Qgk ' ;Mihály kisgazda családból szár édesanyja Szaszák Mária. Iskolát a városi közgyűlések történetét, az megállapíthatja, hogy az olyan munkaalkalmak megteremtése, mint pl. a közelmúltban a kislakások, a közfürdő, a létesítendő sajtgyár, még inkább a városi járdák újraépítése, mind-mind az ő érdeme, hisz a gazdák jórészt azért szavazták meg ezeket, mert Kovács Mihály is ugy javasolta. Gyönyörű tervei vannak, amelyekkel a nagy nyilvánosság előtt? nem hivalkodik, h^nem amint elérkezettnek látja az időt', bámulásra méltó lelkesedéssel es kitartással sorra megvalósítja azokat és önzetlenül, mind csak azért, hogy, szenvedő vérei, a csabai munkások, — ha nem is tudják, hogy ő vplt a segitő — segítve legyenek. Ismern. Atyja Kovács malomtulajdonos, beli elemi iskoláaradi felső kereskedelmi iskolában érettségizett® Eleinte mint hivatalnok a?iM' M'J a, Bék éfcsabai Takarekpenztar Egyesuletnel működött, de csakhamar visszatért szülei malmába, hol utolérhetetlen munkaI kedve, mély tudása és alkotóképessége egyéniségének •'megfelelő tág teret talált. Tanulmányait gyakori és huzamosabb külföldi utazások alkalmával mélyítette s ma már hazánk malomiparának egyik leghivatottabb ismerője és müvelője. Magas szárnyalású lelke alkotni vágyását nem elégítette azonban ki az az eredmény, amelyet a Kovácsmalom fellendítésével elért. Nap-nap mellett érintkezvén a .BdB8D2é»B8 J-A ?Bbiv8öiő>í
