Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1922-04-11 / 83. szám

Körösvidók Békéscsaba, 1922. április 11 resztnevíi fiatal embert nevezett meg. Az előbbinek a lakáscímét is megmondta, ahol a detektívek tényleg találtak János nevü fiatal embert, akit egy Ferenc keresztnevü barátjával együtt őrizetbe vettek. Budap st, ápr. 10. A királykérdés ügyében a napokban a keresztény pártok között ujabb békéltető kísérletek indulnak meg. Az ellenzék véglegesen elhatározta, hogy a választási küzdelemben nem marad passzivitásban. GONDOLATOK * * * Az angolok között mindtöbben akadnak, akik nyitott szemmel vizsgálják a világ eseményeit s elsősorban azt látják meg, hogy lehetetlenség és gazság az, amit Magyarországgal elkövettek s ezután is el akarnak követni. Ezek a férfiak gyakran nyilatkoznak kedvezően Magyarországról és a magyarokról. Bizonyos, hogy nyilatkozatuk nem járja be az egész világot s nem okoz észrevehető változást az emberek gondolkodásában, de nekünk az is jólesik, ha tapasztaljuk, hogy jószivvel vannak irányunkban. Egy budapesti lap ma Fred Chamier dr. nyilatkozatát közli. A kiváló angol közgazdász azt hirdeti, hogy angol jóindulat-enyhítette az antant nyomását, melyet a katonai missziók utján gyakorőlt'Magyarországra. Hangoztatja azt is, hogy, az angol közvélemény előnyösen változik a Magyarok javára. Jólesik olvasnunk e nyilatkozatokat. Jólesik hinnünk, hogy meglátják a velünk történt jogtalanságot s — ha sok minden ellene is mond — jólesik abban a hitben ringatnunk magunkat, hogy — ezentúl már nem ellenségeink, hanem barátaink fognak szaporodni naprólnapra. Az újságokról sok kritikát mondanak mindenütt. Alig van ember, aki ne tartaná magát illetékesnek arra, hogy bírálatot mondjon az újságírók munkája felett. Arról meg ne is beszéljünk, hogy hányszor szidják a lapokat csak azért, mert „nincs bennük semmi." Es mégis . . .! Újság nélkül nem tud meglenni az ember. Mennél intelligensebb, annál jobban vágyik a szellemi táplálék e neme után. Jellemző erre a berlini eset. Ott a polgárság nagy mozgalmat indított, melynek az a célja, hogy a sajtót kiemeljék válságos helyzetéből. Ugyanis Németországban minden lapvállalat a legsúlyosabb anyagi zavarokkal küzd. Már-már olt tartanak, hogy régi, nagy lapokat kell beszüntetni. Ennek megakadályozására az összes politikai pártok — kivéve a kommunistákat — mozgalmat indítottak. Lám, lám ! Mégsem olyan haszontalan valami az újság. Tudják ezt nálunk is. De vájjon nálunk is fellépne a közönség az újságok megmentése érdekében? Aligha Legalább is egyik-másikat, hagyná pusztulni. Bögtönös rendkívüli segítséget kérnek a köztisztviselők. Ne mondja senki, hogy „már megint." Bizonyos, hogy az utolsó percben emelik föl kérő szavukat s most is mikor a nyomorúság alatt csaknem összeroskadnak ... most is csak kérnek. A sztrájk fegyverét nem szegzik a kormány mellének. Nem is tehetik, ők intelligens emberek, a maguk nyomorúsága mellett figyelembe veszik az-állam rettentő helyzetét is. Ők mindig várnak az utolsó percig s csak ha elbírhatatlan lesz a nyomorúság, akkor jönnek, de akkor is kérnek. Józan eszű embernek nem kell magyarázni, hogy mikor az árak indexe ma 82, amikor az elsőrendű szükségletek ára 100-120-szorosa a* békebelinek, a 8-12-szeres fizetésű közalkalmazottaknak joga van kérni s kell kapni. Csak egy pár péids. a csabai szombati piacról: A tej 20 korona, a tejfel literje 100 korona, a tésztára való turó kilója 90 korona, a disznóhús hilója 120 korona, a marhahús 92—100 korona, a fizetés meg átlagosan havi 2000 korona. * Rosszindulat. Az erzsébetvárosi merénylettel kapcsolatban csúf és otromba gyanúsítások egész légiója sorakozik fel nap-nap után a liberális lapokban. Van amelyik nyíltan, van amelyik burkoltan támad. A cél nyilvánvaló. Ezt az eléggé el nem ítélhető gaztettet szeretnék kihasználni politikai céljaikra, közelebbről : szeretnék kompromitálni a mai egész kormányzati rendszert s szeretnék bemocskolni a keresztény irányzatot. Nem is szólva arról, hogy milyen ízléstelenség néhány ártatlan ember kiömlött vérét politikai agitációra használni fel, könnyen meg lehet állapítani, hogy ezek a támadó cikkek nélkülöznek minden komoly alapot. Sokszor merő hazugságokon épülnek fel. Felteszik a liberális újságírók, hogy a közönség tájékozatlan s ezen az alapon tökéletesen félrevezetik. Jellemző erre a Népszava egy cikke. A derék Népszava neki ront a kormánynak, hogy ő az oka az ilyen merényletnek, mert torolt meg egy csomó régen elkövetett attrocitást. így Soltra rendőr gyilkosát is futni engedte. Az olvasók megdöbbennek ennek olvasásán. Ez igazán szomorú dolog, hogy gyilkosokatiutni engednek De a tájékozottabbaknak eszébe jut, hogy a rendőr gyilkosát statáriális eljárás után felakasztották. De ki tudja már ezt? A legtöbb ember elhiszi a Népszavának, hogy a kormány bünpalástoló. Hát nem gyalázatos gyanúsítás ez? Hát nem itt van a destrukció? Hát csoda volna, ha az ilyen lapok ellen méltó haragra gyuladna a kormány s alaposan megfenyité azokat ? 1 flz Ipartestület évi rendes közgyűlése Vasárnap, folyó hó 9-én elég nagy érdeklődés mellett zajlott le a békéscsabai Ipartestület évi rendes közgyűlése. Timár Endre elnök a tagok határozatképességét megállapítva, a gyűlést megnyitottnak nyilvánította. A jegyzőkönyv vezetésével ifjú Horváth Mihályt, hitelesítésével pedig Timkő Jánost és Zlehovszky Györgyöt bizza meg. Ezután az elnök megnyitó beszédében ismerteti az ország jelenlegi gazdasági helyzetének a nehézségeit. Indítványozza, hogy a király halála fölött érzett részvétüket jegyzőkönyvbe iktassák, amit a közgyűlés egyhangúlag elfogad. Felszólítja a jegyzőt, hogy az 1921. évről tegye meg jelentését. Jelentésében ismerteti az árak állandó emelkedése és pénzünk értékcsökkenése által beállott ipari helyzetet. A munkáskérdéssel kapcsolatban jelenti, hogy a munkaadó és a munkás közti viszony a mult évben elég kielégítőnek bizonyult, amennyiben vitás kérdés is csak 2 esetben fordult elő, amelyet a békéltetőbizottság intézett el. Tanoncoktatásról szólva elsősorba megemlékezik az építő iparostanfolyamról, amely a mult évben 55 hallgatóval fejezte be a XX-ik tanévet. A tanfolyam vezetőjét, Ádám Gusztáv főmérnököt illeti az elismerés. A többi iparostanoncok tanfolyama a mult évben XLVII-ik évét zárta be sikeresen. Megállapítható a tanfolyam hallgatói létszámának állandó emelkedése. 583 tanonc iratkozott be. Az évzáró vizsgán a jelesebbek jutalomban részesültek. A tanoncmunka kiállítás rendezésének időpontjául augusztus 15-ikét állapították meg. App onyi-utcák n. Irta: Fábry Károly (?) A temetők síri csendjét madár-dal és kakuk hangján kívül alig zavarja valami, csak olykor keresik fel diákcsapatok, hogy az ott emelt kolera nagy halmokon vívják meg harci játékaikat. Az apró diákok hamar felfedezték, hogy a temető kolera nagy dombjai kiválóan alkalmasak harci viaskodások terepéül, vagy lovagvárak szerű ostromául. Ti mai fiatalok már nem tudjátok, hogy az ó-temető északi oldalán 6 nagy domb emelkedett, melyek alá az 1831. évi nagy kolerában tömegesen elhullottak hányattak közös sírokba s a kegyelet „örök emlékül" hordatott felibük nagy dombokat. Az „örök emlék" dombjait azonban a kegyeletlen haladó utókor 30 évvel ezelőtt elplaniroztatta s nem maradt egyéb, mint egy, errébb újonnan hányt kisebb domb és az a korhadó hideg márványoszlop, mely e domb mögött a sűrűben szerényen, észrevétlenül meghúzódik s hirdeti addig a meddig egyik oldalán : ÖRÖK EMLÉKÜL TÉTETTÉK AZ ELÖLJÁRÓK! Másik oldalán: 2000 CSABAI NYUGSZIK ITT EZ EMLÉK TÖVÉBE, KIKET AZ EPEMIRIGY DÜHÖSKÖDÖ MÉRGÉBE 5 HETEK LEFOLYTA ALATT KEDVESEIKTŐL ELRAGADT Harmadik oldalán: 306 RÓM. CATOLIKUS 1651 ÁGOST. VALLÁSBELIEK 51 NEM EGYESÜLT ÓHITŰEK 11 IZRAELITOK KEZDŐDÖTT JULI 25-ÉN, VÉGZŐDÖTT SZEPT. 6-ÁN AZ 1831. ESZT. Van még tót felirat is a 4-ik oldalon, de az idő foga már ugy megrágta, hogy alig lehet elolvasni. Az egész volt temetőben már alig van több 4 sírkőnél: Elise Uhrinyi-nek 1831-ből, Therese Uhrinyi-nek 1832-ből, Bodroghy Ilkának 1836-ból és Uhrinyi András ur lelkipásztornak 1840-ből. Az Uhrinyi család is letűnt Csabáról! Ki volt az a gyermek, nemes Bodroghy Ilka ? Kik voltak szülei? Honnan jöttek? hová tűntek? Ki tudná ma megmondani? Talán már ismét nagyon eltérek kitűzött tárgyamtól, de hiszen nem rendszeres előadás az enyém, hanem inkább korrajzi karcolatok s így ne vegyétek rossz néven, ha eszembe jut valami s közbe szövöm. Ha már az 1831. évi kolerára tévedt a beszédem, engedjétek meg, hogy egyidejűleg megemlékezzem az 1873. évi koleráról, hiszen annak is ide-oda 50 éve és bizony-bizony tudom, hogy sokan hirét sem hallották s akik át is élték, igen elfeledték. Nem csuda! 50 év, egy fél század — nagy idő! A mult időkben egy járvány rendesen országos csapás volt. Nem tudta senki, honnan jön? Hogyan terjed és miképen kell ellene védekezni? Rendetlenül pusztított, mint szélviharban a tűzvész. Átugrott egyes községeket s megtámadta a teljesen gyanútlan falvakat, egyik||vármegyéből a másikba csapott át, hiába őrizték vasvíllás emberek a várost, a falut, a határt, hogy ne jöhessen és ne hurcolja be senki és még a leveleket is csak a vasvilla hegyével vették át és csak ha [jól lefüstölták, továbbították, a járvány mégis terjedt tovább, tovább, mint a gonosz szellem. Gondoljatok csak a pestisre, a fekete himlőre. Hallottátok hirét? 1738 nyarán pusztító nagy pestis volt. 1841-ben pedig himlő dühöngött nagyban Csabán, 1849-ben is, a nagy szabadságharc után, feltámadt a kolerajárvány, melynek 900 csabai esett áldozatul, 1855-ben is volt kolerajárvány. Az ilyen járványok rémitőek. Akit még tegnap egészségesen láttunk dolga után járni, ma halljuk hirtelen halál hirét, azután jön a másik rémhír, egyik szomszéd jobbról, másik balról, holnap egy rokon, egy egész család kipusztulását; látni a halottas kocsik sürü elvonulását, halálveritéket felidéző gyászos dübörgését, rémitő, rémítő! És most egyszerre csak becsap a szörnyű betegség a házba, a családba. Nincs irgalom 1 Nincs kegyelem 1 Az ember megőrül az ijjedtségtől és az ijjedség már a . . . kész veszedelem! Képzeljétek el az 1831. évi kolerát. Se orvos, se patika, sehol segítség, hanem csak — babona és imádság 1 Ez nem állítja meg a gyilkos kórt hóhér útjában, hanem a tudomány és a közhatósági rend. Már 1873-ban gondos orvosi ellenőrzés és hatósági különféle intézkedéssel álltak elibe, hogy lefojtsák terjedését. Vissza, vissza vigyorgó vérszopó! átkos gyilkos kór! (Folytatása következik.) 9 hatóság által elrendelt pathányiptáshoz tengeri hagyma hilója 100 K a GALLY és NENICH drogériában Békéscsabán, Szent István-tér 16. sz. 1113