Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1922-06-25 / 143. szám

2 Körósvidék Bcftcscsatxi. 1922. junius 25 9 békéscsabai háziezred zászlószentelési ünnepe Jelentette a „Körösvidék", hogy folyó hó 30-án Békéscsabára érkezik Horthy Miklós kormányzó és a kormányzóné a békéscsabai háziezred zászlószentelési ünnepélyére. A pompás ünnepség előkészületei lázasan folynak dr Berthóty polgármester és a katonai tényezők vezetésével. Az ünnepség részletei, valamint a kormányzónak és kíséretének pontos érkezési ideje még ismeretlen. Dr. Berthóty polgármester erre vonatkozólag az alábbi értesítést bocsájtja ki a város közönségéhez: Értesítés! A Békés-, Csanádés Csongrádvármegyék közönségének adakozásából a békéscsabai 10. gyalogezred részére készített és felajánlott ezredzászló átvétele és ünnepélyes felszentelése kormányzó ur Ófőméltóságának és a zászlóanyai tisztet betöltő kormányzóné Ófőméltóságának személyes jelenlétében Békéscsabán, 1922. junius hó 30-án fog megtörténni. Erről az érdekelt törvényhatóságot, közönséget és a hatóságokat az ezredparancsnoksággal egyetértőleg tisztelettel értesítem és a zászlóavatás magasztos ünnepére meghívom, kérve az érdekelt egyesületeket, hogy az ünnepen-testületileg, zászlóik alatt kivonulva, vegyenek részt és ebbeli szándékukat a résztvevő tagok számával elhelyezésük beosztása céljából hozzám f. hó 28-ig jelentsék be. Békéscsaba város közönségét felhívom, hogy házaikat a legfelsőbb vendégek és az ünnep tiszteletére feldíszítsék és zászlókkal lássák el. Békéscsaba, 1922 junius 24-én. Dr. Berthóty István s. k. polgármester. Haviár Dániel fobelotte magát Haviár Dániel volt országgyűlési képviselő, pénteken délután 73 éves korában Szarvason főbelőtte magát. Hátrahagyott levelében azt irja, hogy betegsége miatt az életnek csak terhét érezte és nem akar mások segítségére rászorulni. Az elhunyt 1884-től 1910-ig képviselte rövid megszakításokkal a szarvasi kerületet, a függetlenségi pártnak vezető tagja, Irányi idejében pedig alelnöke volt. Jelenleg a Békésmegyei Evangélikus Egyháznak volt gondnoka. Szarvason a tragikus haláleset nagy részvétet keltett. Mi van ma ? 1922. Junius 25., vasárnap R. k.: A 3. Vilmos hv. Prot.: A 2. Vilmos. Nap kél 4 óra 04 perckor, nyugszik 20 óra 00 perckor (800). Hold kél 4 óra 30 perckor (reggel), nyugszik 20 óra 08 perckor (este). Délelőtt fél 11 órakor a Békésmegyei Általános Takarékpénztár rendkívüli közgyűlése. Délután 3 órakor a Békéscsabai Altalános Népegylet rendkívüli közgyűlése. % Délután 3 órakor a Polgári fiúiskola sportünnepélye a CsAK-pályán. Délután 5 órakor a Casinó rendkívüli közgyűlése. Este 7 és 9 órakor mozielőadás a Városi Mozgóban. 1922. Junius 26., hétfő R. k.: János és Pál. Prot.: János és Pál. Napkelte 4 óra 04 perckor nyugta 20 óra 00 perckor. (8 00) Holdkelte 5 óra 32 perckor (reggel) nyugta 20 óra 55 perckor (este). Este 9 órakor: mozielőadás a Városi Mozgóban. Báró Kaas Albert leleplezései Nagy Ernő viselt dolgairól A nemzetgyűlés szombati ülése Budapest, junius 24. A nemzetgyűlés mai ülését Gaál Gaszton 10 órakor nyitotta meg. Bemutatja Varsányi Gábor megbízólevelét és átutalja az igazolóbizottsághoz. Usetti Ferenc, a gazdasági bizottság elnöke beterjeszti a bizottság jelentését a nemzetgyűlés tagjainak és a megválasztott tisztviselőknek a fizetése tárgyában. A bejegyzett 20 interpellációra legkésőbb fél egy órakor térnek át. Az összeférhetetlenségi állandó bizottság öt jelenlevő tagja: Széchenyi Viktor gróf, Graeff Elemér, Pesti Pál, Putnoki Móric, Teleki Tibor és Vásárhelyi Dezső előterjeszti kéréseiket. Kaas Albert személyes kérdésben kér szót. A keddi gyűlésen közbeszólásommal kapcsolatban — mondja — Na£y_ Ernő kétségbevonta szavahihetőségemet. Bizonyítékot szolgáltatok, mely szerint nem könnyelműség vezetett akkor, n.ikor súlyos vádat emeltem Nagy Ernő ellen. Ténybeli megállapítás volt, amikor azt mondottam, hogy a cseh megszálló csapatokkal jött magyar területre és megbízást fogadott el tőlük. A zsupán és Koczta ezredes felkérte Nagy Ernőt arra, hogy hívja össze a vármegye tisztviselőit. Ennek a -kérésnek eleget tett, sót ezen a gyűlésen beszédet mondott, amelyben többek között a következőket jelentette ki: „Boldog vagyok, hogy a méltóságos zsupán úrral együtt szolgálhatok és boldog vagyok, hogy ezt a fogadalmat letehettem. Ti pedig, akik jelen vagytok vigyétek hírül, hogy ez volt az egyetlen szerencsés megoldás." Én, mint aljegyző szintén jelen voltam az ülésen és amikor Nagy Ernő felém fordult, nem-et intettem. A gyűlés után magához hivatott és felelősségre vont. Én akkor kijelentettem neki, hogy nem éreztem magamat boldognak.-„Védd tudomásul — mondotta, — hogy én a vármegyét egyesitettem és hogy én vagyok az alispán." Kaas Albert a következőket adja még elő: A tisztelt képviselő ur azt mondotta, hogy Gulácsi István indította meg a hajszát ellenem. Lehet, hogy ez talán egyben-másban igaz, azonban ha magyarságról van szó és hazafiságról, akkor mindenkinek össze kell fognia a hazafias kérdésben. Tények indokolták meg a kormánynak azt az intézkedését, amelyet az 1920. szeptember hó 2-án tartott minisztertanácsban hozott, hogy t. i. hazafiatlan, társadalomellenes és a közerkölcsökbe ütköző magatartásáért a törvény megfelelő szakaszát alkalmazza Nagy Ernővel szemben és őt a közszolgálatból elbocsássa. Közbejött a forradalom. Az izgató anyag egy része eltűnt magának Nagy Ernőnek kezei alatt, aki akkor alzsupán volt a cseh megszállott területen. Ezeket beszerezni nem lehet. Ezekben az ügyekben még ma is folyik a vizsgálat a kir. ügyészségen és a fegyelmi hatóságnál. Az ügyeknek az a másik része, mely nem vagyonszerzésért elkövetett ténykedésekről szól, már politikumot is tartalmaz. Ezek után a tisztelt Ház elbírálhatja, kinek adjon igazat, nekem-e, vagy Nagy Ernőnek?" Nagy Ernő személyes megtámadtatás címén kér szót. Kiemeli, hogy nagyon örvend annak, hogy Kaas Albert báró alkalmat ad neki ennek a ránézve odiózus ügynek a Ház előtt való tisztázására. Elmondja egész élete történetét. Megkapta a Ferenc József rend lovagkeresztjét a vitézségi érem szalagját. Amikor 1918. december 16-án Vereczkének a megszállása fenyegette a vármegyét, mint főszolgabíró felirt Jászi Oszkárhoz, hogy mindent el kell követni a vármegye rendjének biztosítására és katonaság kirendelését kérte. Még 1919. január 1-én Vereczke főszolgabirája volt. A rend akkor már teljesen felbomlott. A nép, amelynek szeretetét élvezte, kérte, hogy vállalja el az alispánságot, aminek ő eleget is tett a Kutkafalvy Miklós akkori kormánybiztossal történt megállapodás alapján. Mindent elkövetett, hogy a rendet fenntartsa és a nép hűségét biztosítsa. Előtte Gulácsi István főispán olyan dolgokat követett el, melyek miatt Beregmegye népe sokat szenvedett. Igy pl. a beszolgáltatott 23 vg. liszt helyett 33-mat szolgáltatott be. Már 1919. februárjában a szocialista agitátorok munkája miatt szocialista mozgalmaktól lehetett tartani. Beregszászon nagygyűlést tartottak. Ez alkalommal is a népet csendre és nyugalomra intette. Egyedül ő mert szembeszállni a kommunistákkal, ő szervezte meg a kommün alatt a fegyveres ellenforradalmat. Nem rajta múlott, hogy célját nem érte el. Őt fogták el a kommunisták Tiszaujlakon és hurcolták Beregszászra. Őt akarták felakasztani, azonban a direktórium akkori elnöke, akinek családját megmentette, kieszközölte a felmentést. Nehéz viszonyok között Budapestre menekült. Ezután részletesen elmondja pesti tartózkodását, 13 heti bujdosását és azt, hogy miként került vissza Beregszászra. Létay Ernő mentelmi jogának négy esetben és pedig: Nagylétán, Túrán, Jánoshalmán és Mélykuton történt megsértését jelenti meg. Az elnök a házszabályok értelmében a bejelentést a mentelmi bizottsághoz utasítja. Kaas Albert megállapítja, hogy Nagy Ernő az általa előadott vádakból egyetlenegyet sem cáfolt meg. Rassay Károly mentelmi jogának két esetben, Jánoshalmán és Mélykuton történt megsértését jelenti be. Az elnök a bejelentést a mentelmi bizottsághoz utasítja. Drozdy Győző mentelmi jogának két esetben való megsértését jelenti be. Haller István bejelenti mentelmi jogának megsértését. Hedry Lőrincz a házszabályok 15. §-ához kér szót. Bejelenti, hogy Jánossy Zoltán Debrecen 3-ik kerületének megválasztott képviselője nem volt megválasztható, miután hazafiatlan magatartása miatt állásától felfüggesztették. Kéri a bejelentés tudomásulvételét. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Ezután az elnök napirendi indítványt tesz. Eszerint a legközelebbi ülés hétfőn, junius 26-án délelőtt 10 órakor lesz. Első interpelláló Zeöke Antal, aki interpellációjában, amelyet a miniszterelnökhöz és a földmivelésügyi miniszterhez intéz. A munkanélküliség megszüntetésére kér intézkedéseket. Nagyatádi Szabó István a miniszterelnök helyett is válaszolva, kijelenti, hogy a kormány mindent megtesz a munkanélküléség enyhítése érdekében. Legutóbb is a vízmentesítő társaságnak 40 millió koronát adott, hogy munkanélkülieket foglalkoztathasson ezen a pénzen. A házi faipart akarja bevezetni egész Magyarországon, de sajnos, megfelelő eszközök a kormánynak sem állanak a mai valutáris viszonyok mellett rendelkezésére. Válaszát tudomásul veszik. Bénárd Ágoston a népjóléti minisztert interpellálja Stauber János vasgyári munkás kizárása ügyében. Kérdi, hogy vájjon van-e tudomása a miniszternek arról, hogy nevezett munkást a Reök-vasgyárbói azért zárták ki, mert nem lépett be a szakszervezetbe. A kérdést kiadják a népjóléti miniszternek tanulmányozásra. Meskó Zoltán a földmivelésügyi minisztert kérdi, hogy adott-e rézgálic kivitelre engedélyt és hogy hajlandó-e kedvezményes áron rézgálicot juttatni a szőlősgazdáknak. A földmivelésügyi miniszter bejelenti, hogy a rézgálicból elrejtett készleteket felkutattatja. Nagy Ernő interpellálja a miniszterelnököt és a belügyminisztert a tarpai és beregszászi visszaélések ügyében. Ugyancsak interpellálja ez ügyben az igazságügyminisztert is. A belügyminiszter kijelenti, hogy ő mint miniszter nem szólhat bele a választási bizottságok működésébe, amelyek teljesen függetlenek. Dénes István a földmivelésügyi minisztert kérdi, hogy történik-e gondoskodás az aratási szerződés nélkül maradt aratómunkások ellátására ? A miniszter hivatkozik arra, hogy az elszakított részekre nem engednék be magyar aratómunkást, ezért maradtak sokan szerződés nélkül, ő azonban azon lesz, hogy ezeknek a helyzetén könnyítsen. Dénes István második interpellációjában a földreformmal kapcsolatban kérdi a földmivelésügyi minisztert, hogy van-e tudomása arról, hogy a birtokrendezésre kiküldött birák egyrésze semmi munkát nem végzett. Az interpellációt válaszolásra a földmivelésügyi miniszterhez utalják. Harmadik interpellációjában a cukor rohamos áremelkedéséről és nehéz beszerezhetőségéről szól, ezt az interpellációt a pénzügyminiszterhez utalják. Farkas István a dohánygyári munkások helyzetének javításáról interpellál. Ezt az interpellációt, úgyszintén Szabó Józsefét, aki hasonló tárgyban akart interpellálni, a pénzügyminiszternek adják ki. Kiss Menyhért a hadirokkantak, özvegyek és árvák ügyének decentralizálását kéri a népjóléti minisztertől, majd a belügyminiszterhez fordul az EME székháza ellen elkövetett merénylet ügyében. A belügyminiszter kijelenti, hogy mindent elkövet a bűnösök kézrekeritésére. Több tárgy nem lévén, Huszár Károly elnök az ülést pont 4 órakor berekeszti. Agyonlőtték a német külügy minisztert Berlin, junius 24. (MTI) Hivatalos közlés szerint Rathenau minisztert ma délelőtt kevéssel azután, hogy brunevaldi villájából a külügyi hivatalba indult, agyonlőtték. A tettes automobilon haladt el a miniszter automobilja mellett. Tettének elkövetése után tovább robogott, ugy hogy nem tudták elfogni.