Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1922-06-23 / 141. szám

Békéscsaba, 1922. junius 29

. Csütörtök III. évfolyam 23

. szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Békéscsabán, Szent István-tér 18. sz. A szerkesztőség telefon száma : 60. Független keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 70 K, negyedévre 200 K, félévre 400 K. Egyes szám ára 3 K. Védekezés (Sz) Egy nemzet sorsának jóra, vagy rosszra fordulása jelentékeny mérvben függ attól, hogy az állam érdekének magasabb szempontokból történő irányítása, kormányzása mily kezekben nyugszik. Ha oly kormánya van, amely elég erőt érez magában ahhoz, hogy az országot minden külső és belső megrázkódtatástól megóvja, ha nemcsak a napipolitika által felszínre hozott kérdések megoldásáról gondoskodik, hanem a jövőbe is tekint és ily intézkedéseik megtételénél nem zárkózik el a multak tanulságainak felismerésétől, ugy az ország békés fejlődésének mi akadálya sem lehet. Nincs az egész világon olyan állam, amelynek ezeréves történetében egy pár év/oly súlyos tanulságokat nyújtott volna, mint Magyarországnak a közelmúlt négy esztendő. Ez a négy esztendő kétségtelen bizonyságot szolgáltatott annak felismeréséhez, hogy az úgynevezett liberális szabadelvű korszakban a magyarok a hangzatos jelszavak által félrevezetve, nem látták azt a veszélyt, mely egyrészt a magyar faj, másrészt a nemzeti gondolat védelmének teljes elhanyagolása folytán, szinte feltartózhatatlanul bekövetkezett. ' Pénzügyi, kereskedelmi és ipari téren a vezetés a sémita faj kezébe került, a szellemi élet irányításában pedig — kezdve a napilapoknál — a nemzetköziség eszméje hódított mindinkább teret. Nem tulzunk, ha azt állítjuk, hogy egyenesen a magyar nemzet fennmaradását veszélyeztetné, ha a kormány a tanulságok felismerésétől elzárkózna. A kormány egyenes kötelessége, hogy minden olyan törekvést, amely a legkisebb mérvben is alkalmas ahhoz, hogy a közelmúlt eseményeit újból felidézzük, már csirájában elfojtsa. Preventív, előrelátó intézkedések szükségesek, mert csak igy lehet teljes nyugodtsággal bizni abban, hogy az országépitő munka békés menetét mi sem zavarja meg. Ily szempontból itélve, örömmel kell üdvözölnünk azt a gondolatot, hogy nemzeti munkavédelmi szervezetek által kívánják biztosítani a köz és közérdekű üzemekben, továbbá a közérdekű sürgős munkálatoknál bármily, előre nem látható események bekövetkezte esetére a teendők zavartalan ellátását. Bár a gondolat tettekre váltása tulajdonképen a kormány feladata volaa, sajnos, ugy tudjuk, hogy annak megvalósítása érdekében egyik társadalmi egyesület kénytelen buzgólkodni. A tervük nagyon helyes, mert nem szabad megengedni, hogy akár egy párt, akár egy osztály érdeke a közérdek rovására bármikor is érvényesülhessen. Meg kell akadályozni azt, hogy például élelmi cikkek előállításával foglalkoztatott üzemek munkabeszüntetése esetén a lakosság súlyos nélkülözéseknek legyen kitéve. Lehetetlenné kell tenni azt, hogy a közérdek bármikor is háttérbe szorulhasson. Minden becsületes magyar ember csak örömmel üdvözölhet minden olyan ténykedést, amely a közérdek fokozott védelmét szolgálja. 9 kormány megtorol minden előfordult atrocitást Életbeléptetih a Tisza-féle házszabályokat Budapest, junius 22. Az ellenzék magatartásával, illetve a tegnapi értekezlettel kapcsolatban, az egységes pártból a következő információt kaptuk: Ami az ellenzék három követelését illeti, az állítólagos atrocitások tekintetében, a kormánynak az a felfogása, hogy amennyiben voltak atrocitások, akkor az ellenzék nyitott ajtón zörget, mert ezeket amúgy is meg fogják torolni. Természetesen a képzelt atrocitások megtorlásáról szó sem lehet. Ami a választójogi kérdést illeti, a kormány a választójogi rendeletre nézve az indemnitás keretén belül döntést fog provokálni és a felmentést kéri, az elrendelt intézkedésekre nézve. Az egységes párt körében az ellenzék követelésével szemben először is a Tisza-féle házszabályok mielőbbi életbeléptetésére törekednek. Gasztont óriási szótöbbséggel választották meg a nemzetgyűlés elnökévé A nemzetgyűlés csütörtöki ülése dor képviselőt választották meg. Megvizsgáltak 57 mandátumot. Kifogástalannak találtak 56-ot. Ezeket az „R" osztályba sorozták, mig a kifogás alá esett Mocskay Zoltán mandátumát a „B" osztályba utalták. Rz állandó igazolóbizottságba beválasztották rendes tagokul Herceg Bélát és Raas Albert báró képviselőt, póttagul pedig Meskó Zoltánt és Musti Istvánt. Budapest, junius 22. Óriási érdeklődés előzte meg a második magyar nemzetgyűlés csütörtöki ülését, amelynek egyik legfontosabb feladata a nemzetgyűlés elnökségének és többi tisztségeinek a betöltése volt. Rz érdekes lefolyású ülésről, amelyen egyébként az osztályok vezetői jelentést tettek a benyújtott mandátumok átvizsgálásának eredményéről is, az alábbi részletes tudósításunk számol be: R nemzetgyűlés mai ülését gróf Apponyi Albert korelnök fél 11 órakor nyitotta meg. Napirend előtt Nagy Ernő kijelenti, hogy a keddi ülésen olyan kijelentésre ragadtatta magát, amely nem volt illő. Ezért a házat megköveti. A korelnök megállapítja, hogy nem hallotta a szóbanforgó kijelentést. Minthogy Nagy Ernő mai felszólalásában jóvátette hibáját, további eljárásra nincsen szükség. Jelenti továbbá, hogy Teleki Pál gróf és Szentpálly István a tegnapi nap folyamán ugyancsak beadták megbízóleveleiket. Felkérik az első számú igazolóosztály előadóját jelentésének megr tételére. Dr. Szabó előadó bejelenti az osztály megalakulását. Elnökké Nagy Ernőt, jegyzővé: Szabó SánEzután Rdcz János képviselő beterjeszti a második osztály jelentését, amely szerint a megbízólevelek kifogástalanok. A harmadik osztály jelentését báró Prónay György terjeszti be. Az összes képviselők mandátumát kifogástalannak találta. A negyedik osztály jelentését Moser Ernő, mint előadó terjeszti be. A megvizsgált mandátumok közül Wald József, Szilágyi József, Strausz István, Paupera Ferenc és Szentpáli István mandátumát kifogás alá esőnek találták. i A Ház áttér az elnökválasztásra. A korelnök felkéri Dénes István jegyzőt, hogy olvassa fel a házszabályok idevonatkozó rendelkezéseit. Ez megtörténve, az elnök a szavazás előtt az ülést 5 percre felfüggeszti. Szünet után a korelnök újra megnyitja az ülést. Elrendeli az elnökválasztásra a szavazást és a leadott szavazatok megszámlálását, majd bejelenti, hogy 185 szavazatot adtak le, amiből 145 esik Oaál Gasztonra. Eszerint Gaál Gasztont a nemzetgyűlés elnökévé választották. Mielőtt áttérne a Ház az alelnökök megválasztására, az elnök az ülést ismét 5 percre felfüggeszti. Apponyi szünet után újból megnyitja az ülést és elrendeli a szavazást. R szavazás megtörténte után jelenti, hogy leadtak összesen 160 szavazatot, amelyből Szcitovszky Bélára 135, Huszár Károlyra 108 esett. Üresen maradt 21 szavazócédula. A szavazás eredménye szerint Szcitovszkyt és Huszárt a Ház alelnökeivé választották. Ujabb 5 perc szünet után a jegyzők megválasztására térnek át. Apponyi bejelenti, hogy a hat jegyzői állásra 161 szavazatot adtak le. Jegyzőkké választattak: Bartos János, Badó János, Forgács Miklós, Perlaky György, Petrovics György és Héjj Imre képviselőket. A háznagyi állásra 130 szavazattal Karafiáth Jenőt választották meg, mig 20 szavazat esett Kállay Tamásra. Rz elnök köszönetet mondott a korjegyzőknek, a Ház tisztviselőkarának, továbbá a Ház összes képviselőinek azért, mert őt a Ház megalakulásánál támogatták. Mielőtt a megválasztott tisztviselők helyüket elfoglalták, az ülést 5 percre ismét felfüggeszti. Gaál Gaszton zugó éljenzések között foglalja el az elnöki széket és a gyűlést újból megnyitva a következő szavakat intézi a nemzetgyűléshez : — Tisztelt nemzetgyűlés ! Méltóztassanak megengedni, hogy amikor az elnöki széket elfoglalom, köszönetet mondjak azért a bizalomért, amellyel most már harmadízben tisztelnek meg. Nem kívánom a tisztelt nemzetgyűlés tagjait továbbra is fárasztani, azonban ki kell jelentenem, hogy a tanácskozásokat az 1908. évi házszabályok alkalmazásával fogjuk vezetni mindaddig, amig a nemzetgyűlés e tekintetben másként nem intézkedik. Kijelentem, hogy a házszabályok alkalmazásában a legliberálisabban kívánunk eljárni. Nemcsak a házszabályok írott rendelkezéseit kívánjuk tiszteletben tartani, hanem valahányszor kétes, vagy eltérő felfogások között az elnök belátása lesz hivatva dönteni, érvényesíteni kívánjuk a házszabályok szelleméből folyó, vagy a gyakorlat szentesitette hagyományokat, szóval kötelezőknek ismerjük el magunkra nézve a parlamentáris elvek magasabb etikai törvényeit akkor is, ha nem volnának kódexbe foglalva. Ezzel gondoljuk a legjobban biztosithatónak a nemzetgyűlés törvényhozói működését. Tartós rendzavarásokra vagy