Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1922-06-18 / 137. szám

Békéscsaba, 1922. junius 4. Körösvidék 305 9 mayerlingi tragédia [Ujabb megvilágításban Rudolf trón­örökös halála] Örök témája marad a mayerlingi tragédia a rejtelmeket kutató nép­fantáziáknak s bár az események rég túlhaladnak Rudolf trónörökös sorsán, a titokzatos esemény kör,ül egyre több és több legenda szövő­dik anélkül, hogy csak egyik is fel­lebbentené róla a fátyolt. Legújab­ban bécsi forrás Sylvester Blume tollából közöl „leleplezéseket" a ki­rályfi haláláról. Igy mindenekelőtt Wölfling Lipót könyvéről mutatja ki, hogy a mayerlingi katasztrófára vo­natkozó adatai csak pletykák, Wöl­fling ugyanis azt állítja, hogy Ru­dolfot a szép Vecsera bárónő unoka­fivére és vőlegénye Baltazzi Hektor ölte meg. A bécsi társaságban azon­ban mindenki tudta, — ugy látszik Wölflinget kivéve — hogy Baltazzi Hektor felesége egy Ugáte gfüfnő volt, sőt, hogy Baltazzi fivére Arisz­tid nős ember. Ezek tehát annál ke­vésbbé ölhették meg Rudolfot, mert mindkettőjükkel Ferenc József ké­sőbb szóba is állt, amit fiának gyil­kosaival a büszke és keményszívű uralkodó aligha tett volna meg.Hogya Baltazziak mégis ott voltak Mayerling­ben azon a bizonyos januári éjszakán, azt igen könnyű megérteni, ha is­merjük azt a hangulatot, mellyel a főúri körök a szép Mary bárónő iránt viseltettek. A társaságban Ugyanis a trónörökös szerelme Ve­csera bárónő iránt nyilt titok volt s a „komtesz körök" egyre jobban visszahúzódtak a kompromittált ba­ronesztő!. Vecsera bárónő a fenye­gető társadalmi botrányt ugy akarta elkerülni, hogy egyre jobban sür­gette Rudolfot arra, hogy váljon el a feleségétőt és vezesse őt oltárhoz. A királyfi valóban érdeklődött is Rómában a válás lehetőségei iránt, a Vatikán azonban nemcsak hogy elzárkózott a kívánság elől, de je­lentést is tétetett az ügyről az ural­kodónak. Ekkor Ferenc József igen energikusan követelte fiától, hogy szakítson Vecserával. A király érvei állítólag meggyőzték Rudolfot, aki szavát adta, hogy elhagyja szerel­mét. Igy meséli a történteket Mar­gutti is könyvében, aki értesüléseit azzal a meglepő fordulattal egésziti ki, hogy Vecsera csak véletlenül halt meg egyidejűleg Rudolffal, akit egy a feleségére féltékeny erdész ölt meg. A bárónő pár félórával előzőleg ön­gyilkos lett. A trónörökös eszerint közölte Vecserával, hogy szakit vele és hogy a szakítást megkönnyítse Mayerlingbe ment vadászni. Nyil­vánvaló, hogy a bárónő ide azért utazott utána, hogy Rudolfot elha­tározásának megmásitására bírja s mikor nem sikerült, mérget ivott. Larisch grófnő tudvalevőleg azt állítja memoárjában, hogy Rudolf a bárónővel együtt öngyilkos lett s hogy erre a lépésre nemcsak a sze­relem, hanem az a félelem késztette, hogy az uralkodó rájön arra a po­litikai konspirációra, melybe a ki­rályfi belesodródott... Ezzel szem­ben Blume és Margutle kétségbe vonják az öngyilkosságot s inkább hisznek abban a feltevésben, mely szerint egy erdész volt a gyilkos, akinek feleségét a lobbanékony ter­mészetű trónörökös ostromolta. „Hiszek Hiszek Hiszek 1 Istenben, hiszek egy hazában, isteni örök igazságban, Ámen." Hétszázöfpmillió nő Emelkedett a nöi többség A berlini statisztikai hivatal a „Wirtschaft und Statistik" cimü folyó­iratban adatokat tesz közé, amelyek­ből kitűnik, hogy a nők többsége Európában majdnem mindenütt gya­rapodott. Európa 475 millió lakosa közül körülbelül 250 millió a nő. Angolországban a nők többségének szaporodása jóval csekélyebb, mint Németországban. A francia hivatalos adatok szerint az 1922. év első ne­gyedében a halálozások száma 16 megyében meghaladta a születések számát. A születések többségét csak két megyében állapították meg, holott 1921-ben még tizennégy megyében volt a születések száma nagyobb, mint a halálozások száma. Az Echo de Paris már azt látja, hogy a ha­lálozások száma nemsokára 200.000­rel fogja meghaladni a születések számát és a sok gyermekkel megáldott családok erélyes támogatását követeli. Tiizmz iriíüsa Rendelet a learatott gabona védelme ügyében Az idei mezőgazdasági termények­nek a tűzvésztől való megmentése nemcsak magán-, de tekintettel az ország kedvezőtlen gazdasági hely­zetére és az ebből származó nehéz megélhetési viszonyokra, egyenesen nemzeti érdek. Felhivja a gazda­közönséget, hogy a közelgő aratás, hordás és cséplés alkalmával a me­zőgazdasági termények tűzvésztől való megóvása tárgyában már 1918. évben kiadott úgynevezett szérű­rendelet, valamint azóta kiadott kör­rendeletek végrehajtására. R községi mezőgazdasági bizott­ságok kötelességévé teszi a közös szérű kijelölését. R szérűket ugy kell felállítani, hogy azok a község (a város) szélétől és vasúttól leg­alább 100 méternyi távolságra le­gyenek. R gazdák kötelesek meg­felelő hordóról (200 literes) gon­| doskodni, mely vízzel telt legyen | és mellette vízzel telt vedret tar­: tani, hogy tűzvész esetén azonnal kéznél legyen az oltó anyag. R vasút mentén levő mezei ter­mények learatását elsősorban kö­telesek a tulajdonosok teljesíteni, hogy a^mozdonyból kiszálló szik­rától a gabona elhamvadása meg­mentessék. De kötelesek az igy learatott gabonát 100 méterre a vasúti sintől elhordani. Ugyancsak kötelességévé teszi a pályatestmenti gazdáknak, hogy a learatott földet 100 méter távolságra a pályatesttől 3 méteres védőszántássai válasszák el és a tűzvésztől igy biztosítsák. Egyben elrendeli, hogy a közsé­gekben lévő tüzifecskendőket tel­jesen jókarba és használható álla­potba kell hozni, hogy tűzvész esetén zavar és oltóeszközben hiány ne álljon elő. A rendelet ellen vétők kihágást kö­vetnek el és 15 napig terjedhető el­zárással és 2000 korona pénzbün­tetéssel büntetendők. Itt emiitjük meg, hogy a tűzren­dészet érdekében a vármegyei tüz­rendészeti felügyelőségnek volna kö­telessége a felügyeletet gyakorolni és odahatni, hogy a községekben levő tüzoltószerek használható álla­potba hozassanak, Mert nemcsak a nyári gazdasági munka idején, hanem az egész éven keresztül igen fontos, hogy a községek tüzfecs­kendői kellően fel legyenek szerelve, ugy, hogy azt tűz esetén megfelelő eredménnyel használhassák is. Közgazdaság. Helytelen banhpolitiha (cs) R szociáldemokrata párt ha­talmas választási eredményei után, amelyek a polgári körökben eléggé kellemetlen meglepetést okoztak, nem kevésbbé kellemetlenül hatot­tak a junius 6-iki reggeli lapok, amelyekben arról van szó, hogy a pénzügyi tisztviselők országos egye­sülete a régi képviselőházban nagy­gyűlést tartott, mely naggyülés nem­csak külsőségeiben, de lényegében is nagyban hasonlít azokhoz a naggyülésekhez, amelyeket más magántisztviselókjszerveztek a Ká­rolyi-uralom idején közvetlenül a kommunizmus kitörése előtt tar­tottak és amelyekkel kapcsolatban először vált ismeretessé a „szellemi munkás" és az a tendencia, hogy ezek a szellemi munkások is ugyan­ugy szervezkedjenek a történelmi mateiralizmus alapján, mint azt a különböző szocialista és kommunista agitátorok munkája folytán a fizikai munkások megtették. R szóban lévő naggyülésen Ker­tész Sándor a szociáldemokrata magántisztviselők szolidaritásáról biztosította a naggyülést. Deutsch Jenő pedig a Kereskedelmi Alkal­mazottak Országos Szövetsége ne­vében beszélt. Ő is a szociáldemo­kraták üdvözletét tolmácsolta. Beszédében annyi politikai kér­dést idézett, hogy a rendőrtisztvi­selő kénytelen volt a szónokot félbeszakítani, akit viszont a tiszt­viselők lelkesen megtapsoltak. Lássuk tisztán, miről van itt szó. Nézetünk szerint a tiszíviselői kar­nak ily erős szociáldemokrata irányba való orientálódása csakis arra vezethető vissza, hogy a nagy­töke-csoportoktól való függési vi­szony ezekre a tisztviselőkre nézve proletarizálást vonna maga után. R 44 nagybankból álló, rengeteg tisztviselőket foglalkoztató és már majdnem trustnak nevezhető kar­tellben egyesült, hatalmukat érző mamut intézetek nem tekintik többé a náluk alkalmazott tísztvise­lőtömegeket egyéneknek, akikkel egyénenként különbözőkép kell bánni és akik mindegyikének a viszonyok­hoz mért megélhetést kell biztosí­tani, hanem csak tömeget látnák maguk előtt, melynek egyes egye­deit rfem is ismerik és amely né­zetük szerint korlátlanul köteles szolgálni a bankvezéreket. Saját hatalmuktól szinte elszédülve men­nek ezek a bankemberek azon az uton, amelynek veszélyes voltát ugylátszik nem képesek meglátni még a kommunista idők tanuiságai után sem. R sok csalódást átélt polgári és gazdatársadalom azonban saját ér­dekében nem hagyhatja szó nélkül ezeket az eseményeket. Rz elka­patott és a nemzeti érdekeket fel­ismerni nem akaró banktőkével szemben tehát a megszervezett polgári és gazdatársadalomnak kell fellépni az államhatalom formájá­ban, mert ezek a társadalmi erők ném hajlandók eltűrni azt, hogy a& idegen tőke elvakuitsága következ­tében az 1918-as forradalmi évek eseményeinek megismétlődése felé haladjunk. Rz uj nemzetgyűlés összeűlése előtt emeljük fel szavunkat ebben az ügyben és reméljük, hogy az összeülő nemzetgyűlés, illetve an­nak többsége által támogatott kor­mány fel fogja ismerni a helyzet komolyságát és a töke és munkás­viszonyának kérdését gyökeres vizs­gálat tárgyává fogja tenni, nehogy a helyzet továbbromlása folytán újra az erkölcsi és nemzeti érdekek ve­szélyeztessenek azáltal, hogy a túlzó és esztelen magántulajdonellenes eszmék újra forradalamakhoz ve­zessenek. Benzin olajok, gépzsir, kocsikenőcs kátrány, firneisz, karboli­neum, gépszijak, tömítések bárm ily mennyiségben, gyári áron kapható Dorn István mérnök technikai üzemanyag-raktárában Békéscsaba, Kinizsi-utca 11. sz. a Postával szemben. Telefon 143. Fehérnemű parrás! Tisztelettel tudatom a n. é. közönséggel, hogy elvállalok mindennemű fehérnemű var­rást, gyermekruha és pongyola készítését igen jutányos áron. Sztraka Etelka, VI., Árpád-sor 46. szám (A mostan épülő fürdővel szemben.) ERTESITES Tisztelettel értesítem a n. é. kö­zönséget, hogy mindennemű fali, inga, zseb- és ébresztő órák javitását, valamint minden­nemű ékszerjavitást és átala­kítást a legpontosabb és leg­jutányosabb árak mellet elvál­lalok. Tisztviselők, vasutasok és katonák árengedményben része­sülnek. Nagy választék sweici zseb, valamint inga, fali és éb­resztő órákban. Vidéki megren­delés a legrövidebb idő alatt el lesz intézve.* Aranyat és ezüstöt veszek. Szives pártfogást kér: Schreyer György órás és ékszerész-cég Békéscsaba, Hunyadi-tér, (Csirkepiac sarkán. 66) „Hajdú" uászoncipe fehérítő a legjobb! Gyönyörű fehéren tisztit, a vászon­nak nem árt. Mindenütt kapható ! < \ \ darabos f * bükkfa-szén, ( ^ kétszer mosott j[ kovács-szén, } stukatur-gipsz, é darabos- és J épitö-mész \ raktárról nagyban és kicsinyben a f legjutányosabb árak mellett kapható a £ Békéscsabai Áru­l forgalmi R.T.-nál f Szt. István-tér 3. Telefon 89. t Cséplési, ipari és házi tüzelési cé­f lókra belföldi és porosz {KŐSZENEKi } }

Next

/
Thumbnails
Contents