Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1922-06-18 / 137. szám

Békéscsaba, 1922. junius 18. Vasárnap ///. évfolyam 137. szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Békéscsabán, Szent István-tér IS. sz. 4 szerkesztőség telefon száma s 60. Független keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy héra 70 K, negyedévre 200 K, félévre 400 K. Egyes szám ára 3 K. 9 betevő falatért! Befejeződnek a választások, a pártok tusakodása kis időre elcsöndesül és ebben az ugy lehet, vihart megelőző csöndben megszólal a mai szomorú helyzet legnagyobb szónoka, a Mindennapi Kenyér. Nem sokat pózol és nem szónokol, mert egész megrázó beszéde csak annyi, hogy : Politikusok, időszerűtlen közjogi kérdéseken rágódó marakodók, személyeskedő parlamenti viták botrányhősei, konkolyhintők és paklikeverők, mentsétek meg számomra a szegény emberek sovány asztalkáját! Csüggedt tekintetű kenyérkeresők, gyermekeikért éhező anyák és az örökké csak marakodó első nemzetgyűlés meddősége miatt koplaló vézna gyermekek aggódó szemmel tekintenek a bizonytalan jövő elé, amelyből az inség csattogtatja felénk csontvázfogait. A mindennapi kenyér, a ma még bizonytalan holnapi betevő falat hetvenhét szónoklatnál beszédesebb nyelven könyörög az uj nemzetgyűléshez, hogy: " — e folytassátok ott, ahol az első nemzetgyűlés eihagyta! Ne fecséreljétek el a törvényhozó munka drága idejét haszontalan pártvillongásra ! Ne vegyétek ki örökös parlamenti civódástokkal a jövő nemzedék szájából a betevő falatot! Dolgozzatok ! Nagy és nehéz munka vár a második nemzetgyűlésre. A mult nemzetgyűlés hibáit és mulasztásait kell helyreütnie. Szörnyű gazdasági vásárban vajúdik Csonkamagyarország. A drágaság már valósággal torkunkat fojtogatja és ha idejekorán nem érkezik segítség, nincs más menekvés, csak az, ha teljes gőzzel megindítjuk a termelőmunkát az egész vonalon, mezőgazdaságban, iparban, kereskedelemben egyformán. Erre azonban csak a törvényhozásnak van meg a szükséges ereje és hatalma. Ha a parlament munkaképes lesz, a kormány beválthatja régi terveit, amelyek minden szociáldemokrata nyomás nélkül is már az előző nemzetgyűlésen az üdvös szociális reformok egész sorát nyitották volna meg a törvényhozás számára. A kormány nem fél és nem ijed meg a szocialistáktól, mert hiszen a kormány maga is jelentős lépéseket akar tenni a testi és szellemi munkából élő osztályok helyzetének megjavítására s általában a gazdasági és szociális szükségletek kielégítésére. A szociáldemokrácia sajtószerve programm gyanánt kimondta, hogy a szociáldemokráciának Magyarországon még hosszú közös utat kell megtennie a polgársággal karöltve. A magyar kormány viszont tisztában van azzal, hogy a polgári kormányzatra sürgős szociális feladatok is várnak és nagyon jól tudja, hogy a szociális reformokat nem a szociáldemokratáknak, hanem igenis épen a polgári kormányzatnak és polgári pártoknak kell közös békés munkával megoldaniok. Természetes, hogy ehhez a második nemzetgyűlés munkaképességét kell biztosítani, hogy tűzön-vízen és ha kell, minden poklokon keresztül megmentsük az ország gazdasági életét, a szenvedő polgárságnak és munkásságnak pedig biztosítsuk a kockán forgó betevő falatot. kormányzó kinevezte az üj kormányt Budapest, junius 17. A Budapesti Közlöny hivatalosan jelenti: A kormányzó ur őfőméltósága a következő magas elhatározást és kéziratot méltóztatott kibocsájtani: A magy. kir. Miniszterelnök előterjesztésére dr. Klebelsberg Kunó magy. kir. belügyminisztert, dr. Hegyeshalmi Lajos magy. kir. kereskedelemügyi miniszteri, Mayer János magy. kir. földmivelésügyi minisztert, dr. Vass József vallás- és közoktatásügyi minisztert, dr. Tomcsányi Vilmos Pá! igazságügyminisztert és <ir. haraszti Bernolák Nándor népjóléti és munkaügyi minisztert állásuktól saját kérelmükre felmentem és nagyrakói kelemenfalvi Itakovszky Iván volt országgyűlési képviselőt magy. kir. belügyminiszterré, dr. Valkó Lajost a II. fizetési osztály jellegével felruházott rendkívüli követet és meghatalmazott minisztert magy. kir. kereskedelemügyi miniszterré, nagyatádi Szabó István nemzetgyűlési képviselői magy. kir. földmivelésügyi miniszterré, dr. gróf Klebelsberg Kunó belső titkos tanácsost magy. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszterré, dr. daruvári Daruváry Géza v. b. t. t., ny. kabinelirodai osztályfőnököt igazságügyminiszterré, végül dr. Vass Józsefet magy. kir. népjóléti és munkaügyi miniszterré kinevezem. Az illetőkhöz intézett kéziratomat idezártan megküldöm. Kelt Budapest, 1922. junius 16-án. Horthy kormányzó s. k., gróf Bethlen István s. k. Becsi kommunisták merényletet terveztek a belgrádi esküvőre Bombát akartait vetni a királyi család kocsijára A belgrádi oláh és szerb királyi családok ellen bukaresti hir szerint bombamerényletet tervezett egy bécsi kommunistatársaság tagjai. A meghiusult merénylet ügyéről a „Brassói Lapok" szombati száma az alábbiakat jelenti: Kevés hijja volt, hogy a belgrádi fejedelmi nász ünnepségei nem fúltak bele egy bécsi terrorisztikus komplott által tervezett bombamerényletbe. A jugoszláv rendőrség éberségének köszönhető (?), hogy a román szerb királyi nász örömére ünneplőbe öltözött Belgrád város nem vált egy borzalmas tragédia színhelyévé. A Lux távirati ügynökség belgrádi jelentés alapján közli a lakonikus rövidségü, de megbízható és szenzációs hírt, hogy a szabadkai rendőrség letartóztatott két bécsi embert, akik egy bécsi terrorisztikus komplott megbízásából azzal a céllal igyekeztek Belgrád felé, hogy a junius 11-én megtartott fejedelmi esküvő alkalmával merényletet kövessenek el a román és szerb királyi családok ellen. A merénylet kivitelére vállalkozókat, névszerint Béla Gézát és Kiss Ferencet a szabadkai rendőrség már az esküvő előtt letartóztatta, de a letartóztatásról hirt nem adott, miután nem akarta ezáltal megzavarni a két ország ünnepi hangulatát. Béla Géza és Kiss Ferenc elfogatásuk alkalmával töredelmesen bevallották szándékukat s elmondták a merénylet tervét is. Eszerint a merényletet az esküvőre való felvonulás alkalmával akarták elkövetni és pedig több bombával, amelyeket a királyi családok kocsijaira dobtak volna. Arra az esetre, ha a bombamerénylet nem sikerült volna, revolverekkel szerelték föl magukat s ezekből lőttek volna a királyi családra. A kihallgatás után az egyik letartóztatott, Béla Géza a rendőrségi fogdában sztrichninnel megmérgezte magát és azonnal meghalt. Kiss Ferencet átkísérték a szabadkai ügyészségre. A hatóságok felsőbb utasításra széleskörű nyomozást indítottak, hogy megállapítsák, nem bujkál-e még Jugoszláviában több embere is a bécsi komplottnak. Syengéd figyelmeztetés A szociáldemokrata-párt ványadt hangú kintornája naponta lejátsza azokat a bus melódiákat, amelyek a dicső multat, a vörös uralmat juttatják kisded számú hallgatói emlékezetébe. Ezzel akarja a Népszava az emlékeket feleleveníteni. Fél attól, hogy a kommunizmusért még mindig rajongó elvtársak esetleg kedvüket vesztik. Aggódik, hogy a hívekből a kényszerű passivitás esetleg kiöli a cselekvéshez szükséges elszántságot s ha majd tettekre kerül a sor, nem lesz kellő számú, mindenre kapható, fékevesztett gárda. Egy gárda, amely semmitől sem riad vissza s ha kell, hát szívesen emigrál. Ébren akarja tartani minden áron, a kommunizmus iránt — különösen a fajtestvérek részéről — a múltban oly nagy mérvben megnyilvánult rokonszenvet. Nehogy csüggedés legyen úrrá a sémita lelkek fölött. Nehogy azt véljék a kishitűek, hogy a kommunizmus visszaállításáról a számban mindinkább fogyatkozó szociáldemokrata-párt lemondott légyen. Ha nem is nyíltan, de burkoltan mindig kifejezést ad annak, hogy a halogatas nem a lemondást, hanem csak a helyzettel való kényszerű megalkuvást jelenti. Ilyen burkolt figyelmeztetést intézett legutóbb a budapesti kerületi munkásbiztositó pénztárhoz is. Azt irta a Conti-utcai rágalom csatorna, hogy a munkásbiztositó vezetői felhívták a tisztviselőket, hogy mindenki lépjen be az ébredőkhöz, mert el kell készülni arra, hogy a munkások meg fogják támadni a pénztárt. Jól tudja a naponta bűnöző lapocska, hogy egy szó sem igaz a közleményből, de mégis helyet adott neki. Tette ezt azért, mert alkalma nyilt ahhoz, hogy a cikkhez egy figyelmeztetést fűzzön. Azt írja a kis kesergő, hogy a pénztár keresztény vezetőségének, ha rémeket lát, van is oka félni. íme igy dolgozik a destruktív lapocska. Igy adja a bátorítást a híveinek, hogy láthassák, hogy még most is félnek tőlük. Ez a bátorítás egyben ígéret a csüggedő elvtársaknak, hogy ne aggódjanak, urak lesznek ők még a munkásbiztositóban. Csak idő kérdése s a méltán kiebrudált, de szerintük ártatlanul szenvedett munkásvezérek — a szónokló pajeszlovagok — ott majd újból elhelyezkedhetnek. Meg lesz a kényelem, a jó fizetés. Megkezdődhetik majd újból az agitáció s a zavartalan aknamunka előbb, vagy utóbb, de meghozza gyümölcsét. Az ország józan munkássága csak nevet a nagy erőlködésen. Hiába itt már minden handa-bandázás. A munkásbiztositó pénztárakból többet sohase lesz agitátor-tenyészde. Nem fogják megengedni, hogy az internacionális eszmék dugóhuzós frizuLapunk mai száma 8 oldal.