Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1922-06-15 / 135. szám

2 $€őr ős vidék Békéscsaba, 1922. junius 15 Egyházi ünnepségek Tótkomlóson iaffay püspök meglátogatja a tótkomlósi egyházközséget Junius 17., 18. és 19-én dr. RafSándor evangeiikus bányakerüpüspök a tótkomlósi ág. h. ev. /házközségben dr. Zsigmondy Jenő fvari tanácsos, egyházkerületi felgyelő kíséretében kánonszerü egylázlátogatást végez, amellyel kapsolatosan az egyházközség díszes innepségeket rendez. Az ünnepséek sorrendje a következő: Junius 17-én: 1. Reggel 8 óraor a község határánál az előljáróág a község nevében üdvözli a )üspököt. 2. Ünnepélyes bevonulás bandéiumos kísérettel. 3. A templomajtóban Gajdács 3ál ig. lelkész íogadja a püspököt. . Bevonulás a templomba, ahol i püspök imát mond és megáldja i gyülekezetet. 5. Istentisztelet után küldöttségek tisztelgése a püspöknél. 6. Délután 3 órakor egyháztanácsi gyütés, majd a gondnoki hivatal vizsgálata. Junius 18-án: 1. Az ev. templomin ünnepélyes istentisztelet tót és lagyar nyelven. A magyar istenszteieten főpásztori beszédet mond r. Raffay Sándor püspök. 2. Istentisztelet után díszközgyűlés a templomban és a lelkészi hivatal vizsgálata. 3. Délben közebéd a „Komló"szálló dísztermében. 4. Délután esetleges látogatások. Junius 19-én: 1. Az iskolák meglátogatása. 9 vármegyei molnárok rendkívüli közgyűlése Követelik a vámtarifa leszállítását Bányászsztrájk a szerb megszállott területen Zágrábból jelentik, hogy a szerémségi Vudenikben az állami szén- j bányákban a munkások sztrájkba léptek, mert fizetésükei 30%-kal le- ; szállították. Most erőszakkal akarják letörni a munkások sztrájkját, kik között sok magyar is van. R Békésvármegyei Molnárszövetség kedden délután tartotta rendkívüli közgyűlését igen nagy és élénk érdeklődés mellett a városháza nagytermében. R gyűlésen a vidékiek voltak különösen nagy számban képviselve. R gyűlésről az alábbiakban számolunk be: Kevéssel négy óra után Gécs László elnök üdvözli a megjelenteket és a gyűlést megnyitottnak nyilvánítja. Bejelenti, hogy az 1917. évi megalakulásról felvett és az alispáni hivatalnak beterjesztett megalakulási jegyzőkönyv elveszett. Szükséges tehát, hogy a gyűlés csupán formailag — mivel már 1917-ben megvolt a megalakulás — mondja ki a Békésmegyei Molnárszövetség megalakulását és az erről szóló jegyzőkönyvet újból terjessze be az illetékes közigazgatási hatósághoz. Rz újbóli megalakulást a közgyűlés egyhangúlag kimondotta. Elekes malomtulajdonos emelkedik szólásra ezután. Nem látja szükségét annak, hogy a megyei szövetség belépjen az országos szövetségbe, mert ott nézete szerint csak a nagymalmok érdekeit képviselik és a kis malmokat teljesen elhanyagolják. Elekes indítványa általános helyeslésre talált, mire a gyűlés kimondotta (a határorat csak az alapszabályok módosítása mellett hajtható végre), hogy az alapszabályok módosítására bizottságot küldenek ki és t a bizottság javaslata alapján határoznak a következő gyűlésen a továbbiakra nézve. A bizottság tagjai lettek: Gécs László, dr. Dzurik ügyész, Elekes, Kovács Pál, Zeitler, dr. Schriffert, Reisner és Guttmann malmosok. Beszámol az elnök a vármegyére kivetett 1212 waggon kontingens redukálása ügyében a minisztériumban tett lépések eredményéről. A miniszter méltányosnak találta kérelmüket és megeagedte, hogy azok a malmok, melyek a kivetett kontingens nagyságát magukra sérelmesnek találják, kérhetik egyrészének az elengedését. Ily értelemben 31 malomból érkezett be kérelem 91 waggon elengedése iránt. A választmány átvizsgálta a kérelmeket és 10 és fél waggon elengedésének a véleményezésével terjesztette fel azokat az illetékes minisztériumhoz. Általános volt a panasz a cserélőtelepek ellen, melyek a kis malmok megsemmisítésére alakultak. Kimondja a gyűlés, hogy felterjesztést intéznek a minisztériumhoz, .melyben követelik a cseretelepek azonnali beszüntetését és utólagosan pótkontingens kivetését a túlságosan megterhelt malmok javára. Ugyancsak fölterjesztést intéznek, a már leszállított kontingens pótdijának — (métermázsánként 200 korona) — azonnali kiutalása iránt. Következett a közgyűlési tárgysozat legfontosabb pontjának a tárgyalása : az őrlési aránynak a megállapítása 1922—23. gazdasági évre. Leirat érkezett a központi szövetségtől, hogy a f. hó 18-án megtartandó országos gyűlésre a megyei szövetség is készítse elő javaslatát. Hosszantartó heves vita volt a fenti kérdésben, melyben részt vettek Gécs László, dr. Dzurik József, Kovács Pál, dr. Schriffert, Melega, Flamm, Guttmann és Kovács István (Endrőd) malomtulajdonosok. Kimondotta a gyűlés egyhangúlag, hogy a kisemberek érdekében követelni fogják a kormánytól a mostani magas és elviselhetetlen 18 százalékos vám leszállítását 10, vagy 12 százalékra. Az országos gyűlésen való előterjesztés végett a megyei malmosok részéről a következő javaslatot dolgozták ki: 1. Legyen a vám 12%, amely 12 kg.-ból 3 kg.-ot az államnak közélelmezés céljaira ingyen átengednek. 2. Vessen ki a kormány közélelmezési adót, igy elkerülik a malmok magas vámszedését. 3. A magánvállalatok és gyárak munkásait vonják ki a közélelmezésből. Ezekről gondoskodjon a gyártulajdonos, ezáltal csökkenni fog a közélelmezettek száma. 4. Vessenek ki a gabonára már a cséplésnél egy bizonyos százalékot forgalmi adó cimén és ebből fedezzék a közélelmezést. 5. R darálás maradjon a régi 8 százalék. Kérik a minisztériumot a megígért GOK kihágások azonnali törlését. Indítványok során dr. Schifferí Ferenc indítványozza, tegyenek lépést abban az irányban, hogy az állami liszt kiutalása arányosan és igazságosan történjék minden malomból. A mai rendszer mellett gyakran előfordul, hogy a kiutaló közegek helytelen ügykezelése folytán (Felkiáltások : Futura végzi a kiutalást) egyes malmokban hónapszámra áll raktáron a liszt, aminek természetesen a liszt elromlása a következménye. A közönség nem tudva a liszt elromlásának okát, a malmosokat szidja, ha rosz lisztet kap. Rz indítvány egyhangúlag elfogadásra talált. Flamm Sándor indítványát, hogy tekintettel az adminisztrációs költség nagyságára, hívják fel a tagdíj kötelezettségnek eleget ner.. tett tagok figyelmét a befizetésre s amennyiben nem teljesítenék kötelezettségüket, ugy töröljék a tagok sorából. Ugyancsak elfogadták. Végezetül kijelölték az országos gyűlésen résztvevő küldöttség tagjait mégpedig: Gécs László elnök, dr. Dzurik József ügyész, Melega és Reisner malomtulajdonosok lettek. Több tárgy nem lévén, az esti órákig eltartó gyűlést az elnök berekesztette. Vetőcinquaníin, aranylófog u vetőtengeri, vetőköles kapható a Békésmegyei Ált. Takarékpénztár RT gabonaosztályánál Szent István-tér 5 (I. emelet.) 1473 Apponyi-utcák ii. Irta: Fábry Károly (30) Most még szeretném elmondani, hogy jutott Endrődön is egy szép utcához Apponyi. Ha érdekelne benneteket, később talán elbeszélem. Tudja Isten miért? Miért szeretek a múltba visszatekinteni, ha a régi Pestről, vagy Aradról láttam a hírlapban régi leírásokat, soh'sem mulasztottam el elolvasni, pedig az közvetlenül nem is érdekelt. Az emberi lélekben van valami atavismus, amely ösztönösen szívesen hajlik vissza a múltba, mert a mult mindig szebbnek tűnik elő, mint a jelen. A múltban elmosódnak annak sötét árnyékai és rendesen csak a kellemes, fényes oldala, esetleg érdekes része marad meg emlékünkben. A korral is jár. Az öreg ember előtt már nincs semmi, tehát hátra tekint és visszatér a mult emlékeibe, a fiatalember az előre néz a . . . jövőbe, mert előtte még a jövő áll! De az is lehet magyarázata a mult szépségének és szeretetének, hogy : a jelen mindig vitás, a jövő kétes, csak a mult . . . igaz. És szép és valóság pedig csak az, ami . . . igaz. Ha már az öregségre tért a nyelvem, engedjétek meg kedves gyermekeim, hogy erről mondjak nek tek miegymást, amit tanácsul is vehettek: Nagy költőnk, Jókay felállította azt a közismert axiómát, hogy: „öreg ember, nem vén ember!" Hát azt csakugyan nem lehet az évek számával mérni, mert nem éveink száma határozza meg, hanem ... a vágyunk. Aki vénebb szeretne lenni, az még fiatal, de aki fiatalabb szeretne lenni, az már . . . öreg. Tulajdonkép mikor és miképen is áll be az öregség? azt egy szellemes öreg iró akként irta meg: „A megöregedés akkor kezdődik, amikor mi magunk kezdünk gondolni a megöregedésre. Egyes szavakba kapcsolt feltétlen hiedelem — károsan befolyásolja a testnek jó létét. Vannak emberek, akik — mig bennük valamely fixa-idea gyökeret nem vert — teljesen épek, egészségesek voltak és csupán beteges képzelődésük hozta felszínre náluk a betegséget. Sokan elképzelték azt, hogy bizonyos életkornál tovább nem fognak élni s tényleg meg is haltak, mikor abba a korba kerültek, melyet életük határának képzeltek. Nemcsak a meghalás gondolata irányitható kitűzött határig, hanem az öregedés gondolata Vizsgái jutalomkönpek nagy választékbon kaphatók a is, mert ha az öregedés gondolata megszületik, maga a tény is nyomon követi. Ez ellen erős akarattal lehet védekezni. Az öregedés a lélek mélyén indul el. Ameddig nem foglalkozunk a megöregedés gondolatával, addig az öregség nem foglalhat tért külsőnkön sem. Aki fiatal akar maradni, rögzítse meg agyában ama szilárd meggyőződést, hogy énjének minden részecskéjét valami halhatatlan rezgi át, hogy van benne valami, ami soha meg nem betegszik, mert csak a lélek megöregedése az igazi betegség: ... a megöregedés. Nagy oka a korai öregedésnek az, ha korán elhanyagoljuk belső énünket s eltompul bennünk a lelki növekedés. A kellemetlen kinos emlékeket ne tartogassuk, rossz tapasztalatainkat feledjük el". Ez egy meg nem öregedett . . . öreg ember tanácsa nektek fiataloknak és öregeknek egyaránt. Csak egy hiba van benne! Az, aki olyan szépen megírta az elöregedés elleni „recipét" bizonyára nem élt olyan időkben, mint mi s talán nem ösmerte a megélhetés mai „nehéz gondjait ?" De hát a gond is csak addig gond, mig gondolunk rá. Tyúh, haj! ne gondoljunk rá ! — mondja a fiatalság — huzd rá cigány azt a nótát: Ej! haj 1 Soh'se halunk meg ! „Hörösvidélf-ncl