Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1922-04-06 / 79. szám

4 Körösvidék Békéscsaba, 1922. április 12. Folyife a nyomozás a bombamerénylet ügyében Budapest, április 5. Az erzsébetvárosi kaszinóban tör­tént merénylet ügyében indított nyo­mozás egész kezdetleges stádiumban van, bár valószínűleg helyes nyomon van a rendőrség. A bombára, annak szerkezetére, robbanóanyagára és a bomba elhelyezésére vonatkozólag még ugy a szakértőknek, mint a rendőrségnek csak feltevései vannak. Könnyen meglehet, hogy a bomba nem (mint eddig gondolták) a terem­ben a fűtőtest mellett, hanem kint robbant. Legalább is egyes jelek ezt mutatják. Tudniillik a szellőztető­készülék, amely a fűtőtest mellett a falba volt épitve, a teljesen sötét világító udvarra nyilik, ahonnan bárki észrevétlenül megközelítheti a szellőztető-készüléket, amelyet a rob­banás különben szintén tönkretett. Lehet, hogy a bomba óraszerkeze­téről szóló kombináció sem állja meg a helyét, mert a sötét udvarra nyiló szellőztetőben akár órákhosz­száig is éghetett a gyújtózsinór anél­kül, hogy valaki észrevehette volna. A rendőrség vezető tisztviselői a a bombamerénylet ügyében folyó nyomozás eredményéről a követke­zőket mondották munkatársunknak: — Bizakodva folytatjuk tovább a jó uton indult nyomozást. Oly ada­tok vannak kezeink között, hogy néhány nap múlva teljes sikert érhet el a rendőrség. Ily nagy politikai merényletnél azonban a nyomozást nem lehet máról-holnapra sikerre vezetni, minthogy a szerteszét ágazó szálakat csak óriási munkával gyüjt­hetjük össze. A bombamerénylet a tőkéseknek szólt fi „Nép" irja: Ma már nyilván­való, hogy valószinüleg nem is any­nyira politikai, mint inkább társa­dalmi jellegű merényletről van szó és hogy csak oly emberek követték el, akik országos politikával nem igen foglalkoztak és a pokol-géppel gyárosok és tőkések ellen akartak merényletet elkövetni. Bár erre vo­natkozóan positiv adatok rendelke­zésre nem állanak, kiviláglik, hogy a merényletet egy, vagy több kom­munista érzelmű és exaltált ember követte el. Ily körülmények között kétszeresen meg keli róni azokat és a liberális és radikális sajtó or­gánumokat, amelyek nyíltan, vagy Békéscsaba, ápr. 5. Napról-napra részletesen számol­tunk be annak a sztrájknak a lefo­lyásáról, amelyet a békéscsabai textil­gyári munkások nem régen kezdtek s amelynek máig már az utolsó hullámai is elcsendesültek. A gyárak mindjárt a mozgalom elején 33 és egyharmad százalékos bérjavitást ajánlottak fel sztrájkoló munkásaik­nak, akik hosszas tárgyalások után . belátták ennek a tárgyalásnak mél- | tányos voltát és elhatározták, hogy A kisáníánt tiltakozik Zitának Magyarországra költözése ellen Pdris, április 5. Azok a megbe­szélések, amelyek tegnap Belgrád, Prága és Bukarest között folytak, — mint bécsi diplomáciai körökben beszélik — azzal végződtek, hogy elhatározták, hogy a kisantant tilta­kozik Zita királynénak és Ottó ki­rályfinak Magyarországba költözése ellen, A kisantant három állama j megbízta a párisi követeket, hogy í ezt a határozatot közöljék a nagy­' követek tanácsával. burkoltan a kormányzat irányának számlájára akarták irnia merényle­tet és gálád módon külföldi propa­gandára is ki akarták használni a merénylet ügyét. A hatodik halott A Pajor szanatóriumban ma dé­lután 3 órakor meghalt a Dohány utcai pokolgépes robbanás egyik sú­lyos sebesültje, Goldberger Simon építész. Ö a hatodik halottja a me­rényletnek. munkába állanak. A Rokkdban már tegnapelőtt, a Hubertusban és a Szövőgyárban pedig tegnap indult meg ismét az üzem. A Bohn-téglagyár igazgatósága és sztrájkoló muakásai között még eddig nincs megegyezés. Az igazga­tóság álláspontja értesülésünk sze­rint az, hogy addig nem kezd egyez­kedni, amig a munkások fel nem veszik ismét a munkát. A hangulat­ból arra lehet következtetni, hogy a jövő hét eeljén már a téglagyár is megindulhat. Mi van ma ? 1922. április 6., csütörtök R. kath.: Coelesztin. Prot.: Coelesztin. Napkelte 5 óra 32 perckor nyugta 18 óra 34 perckor (6 34). Holdkelte 12 óra 04 p. (délben). nyugta 2 óra 15 perckor (éjjel) Délelőtt 9 órakor róm. kath. gyászisten­tisztelet Károly királyért. Este fél 8 órakor Színházi előadás. Csonka Magyarország — nem ország, Egész Magyarország — mennyországi KÜLFÖLD Vasúti szerencsétlenség Kalkutta környékén Kalkutta, április 5. (MTI) A rendjabbi postavonat tegnap este 174 mértföldre Kalkuttától kisiklott. A mozdony és a hat kocsi lezuhant a magas töltésről. A sze­rencsétlenségnek sok halott és sebesült esett áldozatul, közöttük több európai. A baleset okozói állítólag sztrájkolók voltak. Botrány a német parlamentben Berlin, ápril 5. (Wolff) fi listen­feldí hadapród iskolában történt ese­mények megbeszélése során a kép­viselőházban tegnap élesen össze­tűzött egymással a jobb- és balol­dal. fimikor egyik képviselő azt mondta, hogy Hindenburg és Lu­dendorf írásaikban az őszinteség hiányáról tettek tanúságot, sőt gyáva­ságot vetett a szemükre, a Ház­ban viharos jelenetek támadtak, fi német nemzeti-párt padjairól a leg­szélsőbb baloldal tetszésze mellett ezt kiáltották: „Zsidó szemtelenség!" Több függetlenségi és kommunista neki rontott a német nemzeti köz­bekiáltóknak. Mayert, az egyik füg­getlen képviselőt barátai tartották vissza a tetlegességtől. Jobbról és balról is szidalmak hangzottak. Schultz képviselő füzeteket és jegy­zőkönyvet vágott az egyik német nemzeti képviselőhöz. Végül is sike­rült Leiner elnöknek rendet terem­teni. Szocialisták értekezlete Berlinben Berlin, április 5. MTI. A socialista érte­kezlet mai ülését Zetkin Klára nyitotta meg. Mac Donald angol képviselő kért szót és kifejtette, hogy nem adja fel a bé­kés megoldás létrejöttére a reményt. Amel­lett száll sikra, hogy tegyenek együttes lé­péseket a magyar és bajor kormány által letartóztatott politikai foglyok kiszolgálta­tására. Radek kijelentette, hogy az érte­kezleten a versaillesi békeszerződést is szóvá kellene tenni, amely végső oka a mostani gazdasági ínségnek. Megszűnt a békéscsabai textilmunkások sztrájkja A Bohn-téglagyár munkásai körében is kedvező a hangulat Apponyi-utcák II. Irta: Fábry Károly (5) Ennek a malomnak kis gépháza az utcára né­zett s a fekvő gőzgép tolattyu rúdja egy üvegajtó nyílásán kibökdösött az utcára s mellette a gőz is ki-ki csapdosott. A gyerekek, asszonyok és em­berek — arra menet — megálltak bámulni a csu­dát. Nem igen tudták: mi az a gőz ? mire való az a dugattyu vasrúd? Nézik, kérdik egymást, végre jön egy száraz­malmi molnár, azt állítják meg, az talán csak tudja, mi az? mire jó az? Már mint hogy ez a tolattyu, amelyik ki- és be­szaladgál? Hát tudjátok, ez arra való — mondja resignált hangon a molnár — hogy befütyüljön a szárazmalmoknak. Biz az ugy is lett, dacára, hogy a köznép nem könnyen barátkozott meg a gőzmalommal. A gőzmalom befütyült a száraz- és szélmalmok­nak, pedig a molnármesterség mindig jó volt, nemcsak most a háborúban. Két fertály földet, vagyis 28 holdat adtak egy szárazmalomért, mert ez többet termett, mint két fertály föld, pedig akkor a szárazmalmok csak 5—6% vámot szedtek. És nem verte el a jég, nem pörzsölte el az aszály és nem kellett érette annyit dolgozni, ag­gódni, a vám lefolyt szépen a garatról egyenesen a . . . zsákba. 1848 előtt ezért is volt a malomjog az uraságé. Malmot csak uraság állíttathatott, vámot az ura­ságnak kellett fizetni. A molnárok mindig büszkék is voltak kiváltsá­gos mesterségükre, szinte uradalmi közhivatalnok­nak tartották magukat, kifejezést adtak ennek ru­házatukban is, világosabb kék posztóruhát viseltek, az úgynevezett molnár-kék szinüt, míg a többi parasztság ruhája sötét kék volt. Jó módban éltek, mert hát tellett! Igaz, hogy közönséges nevük „liszt lopó" ;volt, de ők bölcsen tartották azt az elvet: „az okos ember meggazdagodik, de a gaz­dag nem mindig okosodik meg". Ok okosak voltak, meg is gazdagodtak I Szárazmalom volt számos szerteszét a község­ben és határában, nem is tudnánk mind előso­rolni, az örökváltsági szerződés szerint 57 esett megváltás alá, igy csak példaképen említem fel: a Buzapiac-tér szögletén, ahol most a magyar jegybank palotája áll, a Hrabovszki B. György, vagyis Burkus-malmot, a Vasut-utcán volt a Jókay­utca sarkán (Reisz bútorgyár) kettős malom is, feljebb, a Prónay-utca sarkán, a Molitorisz-malom, attól feljebb, a dohánydepó utca sarkán is, azután az Arany-utca nyílásánál az Ondroviczky-maXom, a Kastély-utcában a Chovan Pál malom az Ó-te­mető- (most Teleki-utcában, a Bocskay-utca kez­detén) a Salát Ádám malom stb., stb., a ma már Horthy Miklós-utcának nevezett Orosházi-utcán a Bedák Mátyás által később berendezett első „pit­lis" malom. (Abból lett a Petőfi-korcsma nagy táncterme). Hát ennél már szitálták a lisztet, pedig csak száraz malom volt az is, de már nem kellett Békésre menni, ahová addig jártak az uradalmi malomba, finom kalácsliszt őrlésért. Az első b.-csabai gőzmalom mellett terült el az 1776-ban megnyitott egyik evang. temető. Mellette a róm. kath. temető. Eleinte őseink — régi szokás szerint — a tem­plom körül temetkeztek, de 1751-ben már a caná­lison innen, az Ó-temető-utca (most Teleki-utca) végén hasítottak ki temetőt, mely kicsiny lehetett, mert hamar megtelt s igy a Körös-csatorna túlsó oldalán másikat létesítettek, de — ugylátszik — ez is gyorsan megtelt, mert már az 1840-es évek­ben ide sem igen temetkeztek. Ne menjünk el mellettük anélkül, hogy be ne tekintsünk s ne emlékezzünk meg derék elődeinkről. E temető a kegyeletes szivek által plántált em­lékfáktól — egy sürü erdő — tarkítva szines virá­gokkal. A holtak tetemei felett igy minden tavasz­szal uj kikelet, uj élet ébred. A márványkő hideg emlék, a fejfa elkorhad, de az élőfa tovább él, az élőfa alatt nyugvó halott is általa újra életre talál, kedves ... a gyászolóknak, hasznos az élőknek. Tartsátok meg e kegyeletes szép szokásokat to­vábbra is jó csabaiak! Gondoljatok arra: Nem az halt meg igazán, akit eltemetnek, hanem akit . . . elfelejtenek. Ha gondozzátok az emlékfákat, akkor szerettei­tekért — reájuk gondolva — fáradtok és sohase tegyétek azt, hogy a kegyelet napján — az uj divat szerint — készen vegyétek és tegyétek le a más által csinált koszorút, hanem készítsétek el magatok, mert sokkal meghafóbb és bensőbb a kegyelet, szeretet és hála kifejezése, ha pár szál összekötött virágból áll is, — amit hálás kezetek állított össze — mintha könnyen vagy nehezen szerzett pénzen, részvétlen idegen kézből veszitek. Gondoljatok arra, hogy szeretteitek talán meg­érzik, de mindenesetre megérdemlik tőletek e kis fáradságot, amit emléküknek kegyelettel hoztok, mert ők többet fáradtak és áldoztak ti értetek. Gondoljatok arra — mikor halottak napján el­zarándokoltok a halottak közé — hogy akkor azok érzései költöznek belétek, kiknek irántatok való érzései utolsó percig a tiszta szeretet, a megbocsátás és békességé voltak s igy ugyanolyan igaz; benső viszont érzést s hozzá egy csekély fáradságot is kiérdemeltek tőletek! (Folytatása következik.) Van-e még valaki, aki nem a terpeniines Pyram cipőkrémet használja

Next

/
Thumbnails
Contents