Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) április-június • 75-146. szám
1922-05-14 / 109. szám
Békéscsaba y 1922. május 14. Vasárnap III. évfolyam 109. szám, SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Békéscsabán, Szent István-tér 18. sz. A szerkesztőség telefon száma : 60. Független keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 70 K, negyedévre 200 K, félévre 400 K. Egyes szánt ára 3 K. lováféíel Magyarország gazdasági életének nagyon fontos és szomorú, következményeiben rendkívüli hatású eseménye van. Az antant hatalmaktól jegyzék érkezett, mely azt parancsolja, hogy május 10-től junius 15-ig 28.000 drb állatot adjon át Csonkamagyarország „jóvátétel" cimen a győztes hatalmaknak. Ez a jegyzék ugy hatott a magyar gazdasági életre, mintha a tiszta égből villám sújtott volna le. Hiszen csak a napokban áltattuk magunkat azzal, hogy el fogják engedni a jóvátétel igazságtalan követeléseit, mert a génuai bölcsek belátták, hogy tönkretett államokat egészen eltaposni nem szabad. Sokszor csalódtunk már az antantban s e csalódásokhoz most, mint egyik legkeserűbb, csatlakozik ez. A nagy, szép szavak megint elhangzottak, mi megint, még egyszer bíztunk, — hogy annál nagyobb legyen a keserűségünk, a résztvevő szót követő kegyetlen tett tapasztalásakor. Valakinek eszébe jutott, hogy jó volna egy ujabbat rúgni azon a csonka Magyarországon és a gondolat tetszett. A kegyetlen nagy urak mindjárt olyan ütésre emelték kezüket, mely — ha lecsap — szörnyű fájdalmat és kint okoz a kis nemzet minden fiának. A külföldi jószágszállitást csak a napokban kellett beszüntetnünk, mert az állathiány miatt idehaza órárólórára emelkedtek a húsárak. Már az előtt a veszély előtt voltunk, hogy önmagunkat sem tudjuk hússal ellátni (pedig de megcsökkent a husszükségletünk!) és akkor jön az antant, hogy 28.000 darab állatot adjunk át neki, aki pedig bővelkedik minden földi jóval. Mert ott nem volt kommunizmus. Nem érdekli az antant hatalmakat az, hogy hogyan lehet végrehajtani kívánságát,, nem törődik azzal, hogy hogyan verejtékezi ki ez ujabb terhet egy agyongyötört nemzet, nem izgatja az, hogy talán végre sem lehet hajtani kívánságát. Ő parancsol s várja, hogy mi engedelmeskedjünk. Csakhogy mi nem engedelmeskedünk, mertj egyszerűen lehetetlen. Elsősorban is nincs annyi felesleges állatunk, hogy 28.000 darabnak elvitele meg ne ingatná a mi hústermelésünket s meg ne bénítaná azt sok esztendőre. De nincs pénzünk se' ahhoz, hogy annyi jószágot megvásárolhassunk. Hiszen ennek az állattömegnek megváltása nem kevesebb, mint hárommilliárd rendkívüli kiadást jelentene, amelyet vagy külföldi kölcsönnel, vagy ujabb bankógyártással lehetne csak fedezni. De külföldi kölcsönt nem adnak, az ujabb bankóinfláció meg ujabb tetemes drágulást okozna. Pedig már most is roskadozunk a drágaság súlya alatt. És ha megvolna is a pénzünk! j Olyan rövid idő alatt összegyűjteni és el is szállítani ennyi jószágot lehetetlen. Minden lehetséges volna akkor, ha bőségben állna a majorok udvarán mindenfajta háziállat, ha teljes rendben volna a vasutunk s nem volna olyan nagyon hiányos a mi békében nagyszerű kocsiparkunk. De igy?! Mi csak koldusai vagyunk egy nagy katasztrófának, akiktől már az utolsó falatokat szedik el, ha követelik a jóvátételt. Miért nem néznek szét egy kissé ami szomszédainknál. Hiszen akkor látnák, hogy mi már túlontúl megfizettük a hadisarcot. Nemcsak földünket osztották szét, hanem elvitték mindenünket a megszállók. Ott keresnék a 28000, vagy ennél is sokkal több állatot az oláhoknál, cseheknél, szerbeknél, akik elcipelték, hónapokon át hajtották a gazdák jószágát, ami húsúnkat, mindnyájunk vagyonát. Mert mi nem tudunk semmit sem adni az éhenhalás veszedelme nélkül. Orosz bandák rabolnak Besszarábiában Bukarest, május 13. A Lupta jelenti: A hadügyminisztériumba érkezett hivatalos jelentések szerint orosz bolsevista bandák a Dnyeszter mellékének különböző pontjain heves támadásokat intéznek az oláh határőrség ellen. Azokat a területeket, amelyekre sikerült behatolniok, végigrabolják. Támadási vonaluk egészen a lengyel határig terjed. A hadügyminisztérium már intézkedett a besszarábiai oláh csapatok megerősítése iránt. Wrangel tisztjei kémkedtek Bulgáriában Szófia, május 13. MTI. A rendőrség házkutatást tartott a Continentál szállóban, hol Wrangel hadseregének tisztjei nyertek elhelyezést. Kétségtelenül bebizonyosodott, hogy a tiszteknek egy kémszervezete működött Bulgáriában, melynek célja az ország társadalmi ügyeinek tanulmányozása volt kapcsolatosan a kommunizmussal. A szervezet vezetője Szamokh Valoff ezredes, akinek lakásán több kompromittáló iratot találtak. Szerződést kötöttek az olaszok a lengyelekkel Génua, május 13. MTI. Az olaszlengyel kereskedelmi szerződést tegnap délután 4 órakor írták alá a Palazo Royalban Shanzer és Skirmund külügyminiszterek. Apponyi-utcák II. Irta: Fábry Károly (19) A református templom épült 1912-ben Wagner József terve alapján, 1912 december 15-én szenteltetett fel Balthazár Dezső ref. püspök által. Első lelkész: Koppányi Gyula. Van két zsidó templom, orthodox imaház és a keleti styllben épült 2 tornyú neolog zsinagóga, A nem egyesült görög egyház temploma 1820 után épült. Ma üresen áll, az oláh pópa és tanitó elmenekült az oláhok kivonulása után. Jól tették, kívánatos, hogy ne is jöjjenek vissza . . . soha. Mellette van a „baptisták" ujon alakított imaháza és van még vagy 3 nazarénus és szombatista imaház szerteszét a városban. Egy félszázaddal ezelőtt ki merte volna hinni, hogy Csabán, a hithű lutheránus Rómában, ilyen kiválások, ilyen secták keletkeznek ? És szaporodnak, és erősbödnek, buzgóságuk mélyebb, szinte megható. De váljon mikor indul meg újra a rendes élet? • Mikor javul meg valutánk ? mikor lélegzünk fel a rettenetes drágaság alól s mikor jut rendes kerékvágásba megcsonkított, megnyomorított szerencsétlen országunk? Szegény Magyarország! Te szenvedtél legtöbbet a gyilkos háborúban! s mi szenvedünk legtöbbet a ránk kényszeritett alávaló háborúért! Mi volt az 1831-iki és 1873-iki nagy kolerák vesztesége az 1914—18. évek alatti sok százezrekre, milliókra rugó áldozatokhoz képest? . Nemzetünk színe, virága ott veszett — vagy nyomorékká csonkittatott! És hozzá az óriási anyagi áldozat, veszteség és országos kiraboltatás, nem csuda, hogy fennakadt minden, s ma nem leli hónát hazájában a magyar s nincs ahová lehajtsa fejét az ifjú házaspár — ha fészket akar rakni. Mennyivel boldogabb a madár! a Mindenható gondoskodik róla s megad neki mindent a fészekrakáshoz és — fel is ruházza őket. Községi, állami segítséggel törekszünk mi is fedelet adni a hajléktalanoknak, de még ugy sem megy. A kormány teljes eréllyel parcelláztat, országszerte háztelkeket oszt ki olcsón, de hiába! nincs mivel beépitni. Csaba városa is négyszögölét 10 K-jával osztott ki rokkantaknak 29 telket a Berényi-ut végén, de hiábavaló a házhely, ha nem bir rá épitni a szerencsétlen hajléktalan. Ezenfelül is maga az állam csak Csabán két és félmillió segélyt kölcsönöz 28 ház felépítéséhez, melyből 23 épül a városban, 5 Erzsébethelyen (vállalkozó: Lipták János épitőm.) a város mintegy 7 milliót áldoz rá és ingyen adja át a százados vásárteret háztelkekül ahelyett, hogy azt beerdősitette volna, ami ugy hiányzik az Alföldön, de mi az? mikor száz és százaknak hiányzik a száraz fedelük? Ki építtethet ma? mikor a város által építtetett egy téglaszélességü, egy szoba, konyhás kislakás mintegy 150000 K, kétszobás kislakás 300000 K-ba és a háromszobás lakás 400000 K-ba kerül. Egy modern lakás 4—6 szoba és fürdővel nem állitható ki egy millión alul, hanem jóval felül a millión. És ez igy van ország, sőt világszerte. A háború mindent, mindent felfordított a gonosz háború. Amint az előadottakból látjátok, a háború előtt erős lendületet vett Csabán az építkezés. Hogy mennyire vetette vissza a kegyetlen háború a nagy lendületnek indult épitő ipart és építkezést? legjobban tünteti elő, ha összevetést teszünk a háború előtti és háború alatti építkezések arányi közt. 1910-ben épült a belsőségben: 147 lakóház; 1911-ben 233; 1912-ben 200; 1913-ban 78; 1914-ben 119 épület; 1915. évben 7, de a kétségbeesett háború céljaira ugyanezen évben építtetett 25 élelmezési katonai barakk, 18 legénységi és 7 üdülő katonai barakk. 1916. évben csak 5 ház és 6 toldalék, 1917-ben 17 ház és 2 mellék, 1918-ban 19, 1919-ben 26; már 1920-ban lendült valamit, mert 87, 1921-ben pedig 86 építkezésre adatott ki építési engedély. (Hogy tényleg mennyi épült? az nincs igazolva). 1922 tavaszán már eddig 40 uj építési engedély kéretett és a 28 városi kis építkezésre. Csak az a baj, hogy akik építtetnek is, csak saját szükségletük vagy kényelmükre építenek, bérbeadásra nem. ;^De azóta hová emelkedtek az építési anyagok árai? A háború előtt a tégla ára ezrenként 30 korona volt, most 3000 korona, a cserép 20 korona, most 5000 korona, egy szál deszka 150 korona, egy ajtó 5000 korona, egy közönséges ablak 15000 korona, egy redőnyös ablak 25000 korona. A kőmivesek munkabére óránként 25—28 korona, a napszám 100 korona. (Folytatása következik.) Lapunk mai száma 8 oldal.
