Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1922-05-09 / 104. szám

Békéscsaba, 1922. május 9. Kedd III. évfolyam 104. szám SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Békéscsabán, Szent István-tér 18. sz. A szerkesztőség telefon száma : 60. Független keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 70 K, negyedévre 200 K, félévre 400 K. Egyes szám ára 3 K. a miniszterelnök Debrecenben és kürnyíhén Hagy lelkesedéssel fogadtál; mindenütt. Zsilinszky Endre kerületében volt legfényesebb a fogadtatás Bethlen István gróf miniszterelnök szombaton este utazott el Budapestről tiszántúli útjára. Kíséretében voltak nagyatádi Szabó István, Gömbös Gyula, Eckhardt Tibor, Zsilinszky Endre, Vándor Tivadar és még számos politikus. A különvonat utasai először Kismarján, majd Derecskén szállottak ki. Mind a két községben a választópolgárok hatalmas tömege fogadta lelkes ünnepléssel a miniszterelnököt és kíséretét. Derecskén a miniszterelnök bandérium élén, hosszú kocsisor kísérettel, virággal díszített diadalkapun, a felnőttek hosszú sorfala között hajtatott a község főterére és ott Zsilinszky Endre támogatására mondott beszédet. Utána nagyatádi Szabó István és Gömbös Gyula szintén Zsilinszky Endrét, a kerület képviselőjelöltjét ajánlották. Derecskéről Debrecenbe utaztak Bethlenék, ahol nagygyűlés tartottak. A gyűlésen a miniszterelnök a választóközönség szűnni nem akaró éljenzése közepette emelkedett szólásra. Beszédében a bel- és külpolitikával foglalkozott részletesen. A nagygyűlés után, mely 1 órakor ért véget, a Bikában bankét volt, majd háromnegyed 3 órakor a város közönségének sorfala között a miniszterelnök a pályaudvarra hajtatott és pontosan 3 órakor elutazott Hajdúszoboszlóra. Robbanás a Rombacbutoai zsinagógában Tegnap este 8 óra után Rombach utca 7—9. számú házban lévő izraelita imaház épületében eddig ismeretlen okból robbanás történt. Felrobbant a halottakért égő mécses, melytől tűz támadt és az imaház padlózata lángba borult. A telefonon értesített tűzoltóság nagy késéssel vonult ki és egy órai munka után sikerült a tüzet lokalizálni. A rendőrség szigorú vizsgálatot indított annak megállapitá* sára, hogy a tűz honnan támadt és hogyan történt. Valószínű, hogy eddig ismeretlen tettesek olaj helyett benzint öntöttek a mécsesbe. Jugoszláv főkonzulátus Budapesten Budapest, máj. 8. A délszláv kormány budapesti konzulátusát főkonzulátussá szervezte át és vezetésével Zsifkovics Trajánt, volt szalonikii fókonzult bízta meg, aki már meg is érkezett Budapestre és értesülésünk szerint a napokban veszi át a főkonzulátus ügyeinek intézését. I Kovács Mihály programmbeszéde : Hatalmas tömeg a Hunyadi-téren — Kovács Mihály közgazdasági és népjóléti tervei — Egyesiteni kell a magyar erőket a közös munkára — A beszédek nagy hatást gyakoroltak a választók ezreire Békéscsaba, május 8. Hatalmas plakátok hirdették szombaton és vasárnap, hogy Kovács Mihály a Keresztény Kisgazda, Földmíves és Polgári-párt jelöltje — kit Békéscsaba közönségének minden rétege nagy szeretettel támogat — vasárnap délután 3 órakor tartja programmbeszédét a Hunyadi-téren. Budapestről Borsody Géza, az 0. K. H. igazgatója jött le Kovács támogatására. Bár egész nap szitált az eső s nagyon kellemetlen, hideg szél fujt, szinte orkánként tombolva, mégis délután 3 órára több ezerre menő hatalmas tömeg gyűlt egybe a Hunyadi-téren, hogy meghallgassa annak a jelöltnek szavait, aki ennek a városnak szülöttje s épp ezért igen nagy népszerűségnek örvend. A nagygyűlés Pontban 3 órakor nyitotta meg a gyűlést Lipták L. Pál elnök s néhány szóval üdvözölve a megjelenteket, átadta a szót a békéscsabai Ipartestület elnökének, Tiniár Endrének. Timár Endre egyszerű, keresetlen szavakkal fejtegette az egységes párt jelentőségét, mely semminémü diktatúrát nem akar, hanem egy táborba óhajtja tömöríteni az egész magyar nemzetet. Ő mint iparos, azért van bizalommal a párt iránt, mert annak soraiban két kimagasló iparost lát. Tudja, hogy ez a párt az iparosok és munkások ügyét is szeretettel karolja fel. Majd meggyőzően fejtegette, hogy Békéscsabának nem kell idegenbe mennie képviselőért, hanem a város szülöttjét, a szorgalmáról, szaktudásáról, lelkesedéséről és óriási munkaerejéről közismert Kovács Mihályt kell a parlamentbe beküldeni. Kovács Mihály programmbeszéde Kovács Mihály a tömeg éljenzése közepette emelkedett szólásra. Hangoztatta bevezető szavaiban, hogy ő a közkivánság előtt hajlott meg, amikor elvállalta a jelöltséget, hogy eddigi sok munkáját még egy nagyon komoly kötelesség teljesítésével tetézze. A mult bírálatával nem akar foglalkozni, sem ígérgetni nem fog semmit, mert az ö célja a munka hirdetése és gyakorlása a nemzet jelenének és jövőjének kiépítése szolgálatában. Nem másokat kell biztatni a munkára, hanem magunknak kell megkezdeni azt, hogy igy mindenki meglelje e hazában boldogulását osztály és felekezeti különbség nélkül, hogy mindenki önálló és független legyen. Város és falu önállóan kell, hogy irányítsa fejlődését, azért a helyi politikára, az itthoni bajok megszüntetésére több gondot kell fordítani. Városunkat építeni, fejleszteni kell, hogy legyen jtt munka mindenki számára s ismeretlen legyen a koldulás és nyomor. Választójogot kell adni minden nagykorú férfinak és nőnek, legyen a választás titkos, de választható csak az legyen, akinek megfelelő képessége és tudása van. Mert fontos, hogy szakértelem uralkodjon mindenütt. Csak igy lehet jó kormányzat és jó közigazgatás is minden téren. A parlament legyen az egész nemzet képviselete, ne csak egy társadalmi osztályé. A képviselők legyenek hü tolmácsaik választóik akaratának s ha nem képviselik hűen kerületüket, hívhassa őket vissza a választók tömege. A kormány bázisa a szakértelem legyen, ne csupán a bizalom. . Ne lehessen olyan könnyen váltogatni a jó kormányokat, még mielőtt azok feladataikat betöltenék. Az állam erejének alapköve : polgárai jóléte. Arra kell hát törekedni, hogy mindenki meglelje tisztességes megélhetését. De hogy jólét legyen, ehhez szükséges a többtermelés, ez pedig kellő szakértelem nélkül nem érhető el. Szakiskolákat kell hát létesíteni s azokban ingyen kell oktatni a vagyontalanok gyermekeit. A többtermelés egyszerű utja a mezőgazdasági szövetkezetek létesi-. tése. Ez biztosítja az olcsó állami hitelt s a kisembereknek is olyan eszközök megszerzését, melyekkel fel lehet virágoztatni az állattenyésztést, kertgazdaságot, gyümölcstenyésztést stb. Fejleszteni kell a mezőgazdasági ipart és kereskedelmet. Kőutakat, ipar és gazdasági vasutakat kell épiteni. Fel kell karolni a kisipart, helyes iparvédelmi törvény alkotásával. Ipari szövetkezeteket kell létesíteni, mely biztosítja az ipari gépek közös beszerzését, a nyersanyag elsőkézből való megvásárlását s a tömegszállitásokban való részvételt a kisipar részére is. Meg kell indítani az építkezést, mert akkor minden iparág fellendül. A kereskedelmet teljesen szabaddá kell tenni, mert csak a szabadverseny vezethet a drágaság megszűnéséhez. A fokozatos adórendszert ki kell épiteni az egész vonalon s meg kell szüntetni a sokféle adót. A rokkantak, özvegyek és árvák ügyét töjbb szeretettel kell kezelni, ellátásukról, megélhetésükről gondoskodni kell. A munkás- és tisztviselökérdést gyökeresen kell rendezni, a fizetéseket fel keli emelni automatikusan a drágaság arányában. A szellemi és testi munkás sohasem kapja meg munkájának ellenértékét olyan arányban, amilyenben ő munkájával a nemzeti vagyont növeli. Ezt a hiányt azzal kell pótolni, hogy az egész nemzet vagyona fedezze a munkaképtelenség, betegség és aggkor által sújtott vagyontalan állampolgárok létfenntartását. Országos állami biztosítás létesítendő munkaképtelenség, betegség, munkanélküliség és aggkor esetére. A biztosítási dijakat mindenki kivétel nélkül egész életén át kell, hogy viselje, de a biztosítást csak a vagyontalanok vehetik igénybe. Ezzel kapcsolatban Országos Állami Munkaközvetítő Hivatal létesítendő, melynek minden faluban kirendeltsége legyen s ez gondoskodjék a munkások foglalkoztatásáról s amikor munkát nem adhat, köteles legyen a biztosítási alapból napidijakat folyósítani. Ez a rendszer lehetővé tenné az ország gyors fejlődését, mert sokszor csak azért köveztetnék a közutakat és ásatnának csatornákat, hogy a munkások dolgozzanak, aminek az ország gazdagsága volna a következménye. A munkásoknak vállalkozó szövetkezetekbe kell tömörülniük, hogy ők maguk vállalhassanak mindenféle nagy munkákat. Beszédét a következőkben fejezte be Kovács Mihály: Ha társadalmunkat igy megszerveztük, országunkat megerősítettük, akkor lehet majd a külpolitikával is foglalkoznunk. De azérf most is ki kell jelentenünk, hogy a trianoni békét nem fogadjuk el soha, hanem minden erőnkkel azon leszünk, hogy a régi határainkat mielőbb visszaszerezzük. Hangoztatjuk, hogy a magyar nemzet független és önálló akar lenni mindenkorra. Az ellenségeink által elnyomott testvéreinkről nem feledkezünk meg soha s bizton hisszük, hogy lesz még egyszer ünnep e hazában, amikor velük együtt fogunk ünnepelni Brassóban, Kassán és Pozsonyban is. Kovács Mihály beszéde, melyet