Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1922-05-06 / 102. szám

Békéscsaba, 1922. május 6. Szombat •III I" III !!!••• •!•• ///. évfolyam 102. szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL! Békéscsabán, Szent István-tér 18. sz. A szerkesztőség telefon száma s 60. Független keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAKs Égy Héra 70 K, negyedévre 200 K, félévre 400 K. Egyes szám ára 3 K. Megjegyzései? Tegnapi számunkban megkezdett ellenvetéseinket, melyek Szeder Fe­renc szociáldemokrata jelölt szavaira vonatkoznak, az alábbiakban foly­tatjuk. A földbirtokreform sürgős és teljes végrehajtásának követelése egyike a legnépszerűbb kortesfogásoknak. Ter­mészetes, hogy Szeder is élt azzal. Pedig felesleges ezzel folytonosan előhozakodni ilyen formában. Hiszen az természetes, hogy a kormány végre is akarja hajtani azt a törvényt, amelyet elismert, illetőleg alkotott. A földbirtokreformot is végrehajtják. Már folyamatban is van ez az akció. Azt azonban mindenkinek be kell látnia, hogy egy-kettőre nem megy ilyen hatalmas munka megvalósí­tása. Mert az nem elég, hogy földet adjunk a népnek. A föld megműve­léséhez eszközök, jószágok és szer­számok is kellenek. Már pedig ezzel nem igen rendelkeznek a földigény­lők, az állam pedig egyszerűen kép­telen arra, hogy beinstruáljon sok ezer hold földet, mely felosztásra vár. Ha pedig felszerelés nélkül, a puszta földet adnók a koldusszegény földigénylőknek, ebből irtóztató hát­rány hárulna a termelésre. A fogyasztási adóról szólva töb­bek közt kifogásolta a szivarkapapi­ros megadóztatását. Nincs igaza. Az elsőrendű, közszükségleti cikkeket nem szabad adóval drágítani, de hisz ezt nem is teszi a kormány, a luxus­cikkeket azonban kell. Hiszen ha az állam pl. a cigarettázás megdrágítá­sával lehetetlenné tenné a nagy tö­meg számára ennek a szenvedélynek •gyakorlását, ezzel csak szolgálatot tenne a népnek, meg a nemzetnek is. Dohány, szesz stb. nélkül meg lehet, sőt meg kellene élni. A dolgozó tömegek szüntelen való hangoztatása is felesleges s csak iz­gatásra alkalmas frázis. Hát ki a nem dolgozó? Már a szociáldemo­krata párt is tul van azon a lehe­tetlen felfogáson, hogy csak azt vegye dolgozó polgárnak, aki kezemunká­jával keresi kenyerét. Bizony a dol­gozó tömegekhez tartozik az a tanár, pap, városi tisztviselő, vasutas, iró, kisgazda, földbirtokos, gyáros, ban­kos stb. is. Hiszen az agynak csak eredményeiben látszó megfeszített munkája nélkül nem lehetne előrejutás semmilyen téren. Kétségtelen, hogy vannak nem dolgozó tömegek is. De ezek mindenféle társadalmi osztály­ból kerülnek ki. Helytelen tehát, ha a dolgozó tömegeket ugy hangoz­tatjuk, hogy az a testi munkásokai állítsa a vagyonnal bíró szellemi munkásokkal szembe. Gyülekezési jog és sajtószabad­ságról is volt szó természetesen. Valahogy ugy érezzük, hogy erről a szociáldemokratáknak nem illik beszélni, hiszen még emlékszünk az ő uralmukra, amikor öt embernek se volt szabad „tömörülni" az utcán s amikor az összes újságokat nem cenzúrázták, hanem egyszerűen be­tiltották, hogy még a lehetősége se legyen meg a másvélemény nyilvá­nításának. A kötelező népoktatást is köve­telte Szeder. Hiszen ez meg van már 1868. óta. Ez az oktatás ingye­nes is. A középfokon sajnos, még tényleg nincs ingyenes tanulási lehe­tőség, de hát ennek mielőbb való meg­valósítása mindenkinek programm­jában van. Még csak egyet. Szeder azt köve­telte, hogy a tömegek intézzék az ország sorsát. Természetes és jogos követelés volna ez, ha a tö­megek képesek volnának erre. De amig a tömegek mindenféle frázis­sal, különösen lázitással nagyon könnyen félrevezethetők, addig — és ezt be kell látnia Szeder Ferenc­nek is — a tömegek uralma orszá­gos veszedelem, mert kétségtelenül anarchiára vezet. Ezek azok a főbb megjegyzések, amelyeket tenni akartunk. Volna még több szavunk is, de nehogy kákán is csomótkeresőknek mondjanak, be­fejezzük polémiánkat, ismételten han­goztatva azt, hogy polémiánkban az ellenfél véleményét is tisztelő, de vele komolyan szembeszálló tárgyi­lagosság vezetett. 9 magyar jóvátétel teljes eltörlését javasolják az angolo h Ellentételt a franciák és angolok között a jóvátétel kérdésében Budapest, máj. 5. Rz angol közvélemény a magyar jóvát^fel törlését követeli. Gazda­sági öngyilkosságot követne el az ország, ha teljesítené a jóvátételi bizottság követeléseit. Kiszámítha­tatlan drágulást jelentene a jóváté­teli követelések teljesítése. Rz angolok Budapestet válasz­tották dunai központnak és itt meg­vetették gazdasági érdekeik bázisát. Dr. Freed Chamier angol közgaz­dász nyilatkozott budapesti munka­társunk előtt ez ügyben: R buda­pesti jóvátételi bizottság elnöke Jean Herberth legutóbb ugy nyilatkozott, hogy Magyarországnak 30,000 vá­gómarhát kell kiszolgáltatnia. Erre a cézári nyilatkozatra érkezett a génuai jelentés, hogy az angol kor­mány kiküldöttje a külömbözö jó­vátételi javaslatok között oly indít­ványt terjesztett be, amelyben Ma­gyarország súlyos helyzetére való tekintettel a magyar jóvátétel teljes törlését javasolja Ennek következtében a magyar jóvátételi ügy a felek szerint a gé­nuai konferencián dől el. Az angolok és a franciák között a jóvátétel kérdésé­ben igen erős küzdelem fo­lyik a kulisszák mögött. Az angol nép reálisan gondolko­zik és komolyan veszi Európa újjá­építését. Már Londonban is kezde­nek törődni Középeurópával, mert azt látják, hogy a francia hegemónia Középeurópa további szétzüllését fogja eredményezni. E földrész köz­gazdasági helyzete Anglia érdekeit közelről érinti. Az angoloknak meg van a nagystílű dunai politikájuk, amelyhez ugy Toubriáge admirális, mint más kiváló angolok Budapestet választják központnak. Hogy a dunai bizottsági hivatal Pozsonyban van, ez a tényeken semmit sem változtat a tényleges helyzeten. A valóság az, hogy Anglia gazdaságilag is érde­kelve van Magyarország boldogulá­sában. Zita királyné Andalúziában akar birtokot vásárolni Madrid, május 5. MTI. Zita ki­rályné 3 gyermekének rosszulléte miatt csak a jövő héten megy Mad­ridba, ahol egyelőre mg^lfonz ki­rály vagyoni ügyeit nem tudja ren­dezni a nagykövetek tanácsával, a királyi palotában fog lakni. A ki­rálynénak az a terve, hogy Andalú­ziában fog letelepedni, ahol birtokot vásárol. A jugoszláviai magyarok pünkösdkor tartják nagygyűlésüket Belgrád, május 5. R jugoszláviai magyarpárt vidéki megbizottainak ülésén többek között szóvátették a magyar nemzeti kisebbséget ért kulturális, politikai és egyéb sérel­meket, amelyeket megbeszélésük szerint Pasics elé fognak terjeszteni. Mint hirlik, a jugoszláviai magyar­ság nagygyűlése pünkösdkor lesz. Kovács Mihály programm­beszéde Nagy érdeklődést kelt város­szerte a vasárnap délután tar­tandó nagy nyilvános nép­gyűlés, melyen Kováos Mi­hály, az egységes párt egyik képviselőjelöltje mondja elpro­grammbeszédét választói előtt. A gyűlést összehivő hatalmas plakátok már megjelentek a falakon és szokatlanul nagy érdeklődés előzi meg a hatal­mas arányú népgyűlést. A pénzügyminiszter az adók emelését tervezi Budapest, május 5. A pénzügyi kormány már a legközelebbi hónap­ban az államháztartás ujabb meg­terhelésével lesz kénytelen számolni és nem térhet ki a köztisztviselők javadalmazásának uj pótlása elől. Hogy ez milyen formában fog meg­történni, arról még nem határoztak, de tény, hogy az uj pótlék meg­állapítása aktuálissá válik. A pénz­ügyi kormány ily körülmények kő­zött a meglevő adók emelését kény­telen keresztülvinni. — Az állami üzemek jövedelmének fokozása is élénken foglalkoztatja a pénzügymi­nisztert. A miniszterelnök Debrecenbe utazik Budapest, május 5. (MTI) Szom­baton Bethlen István miniszterelnök Debrecenbe érkezik, ahol résztvesz a hajdumegyei nagygyűlésen majd a biharmegyei kerületek bejárása után Cegléden át Nagykőrösre megy, ahol Ráday lép fel, akit Bethlen támogatni akar. Megállapították a Dunából kifogott hullák személy­azonosságé t Budapest, május 8. Az ercsii csendőrség távirati jelentése alapján megírtuk annakidején, hogy április 23-án és 28-án Ercsi határában két férfiholttestet fogtak ki a Dunából. A holttestek személyazonosságát akkor nem sikerült a csendőrségnek megállapítani és ezért az ercsii te­mető halottasházáoan közszemlére tették ki azokat. Most arról értesí­tették a budapesti rendőrséget, hogy mindkét holttest kilétét megállapí­tották. Az április 23-án kifogott hulla Boldog József 43 éves rokkant ka­tona, aki öngyilkosságot követett el. Ez a halott körülbelül egy hónapig lehetett már a Dunában. Az április 28-án kifogott holttest pedig Kalotta Béla 57 éves budapesti kovácsmes­ter, aki két és félhónappal ezelőtt tünt el. Hátrahagyott levelében be­jelenti, hogy öngyilkos lesz. A sze­mélyazonosság megállapítása után a holttesteket a temetőben helyezték el.

Next

/
Thumbnails
Contents