Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1922-04-29 / 97. szám

Békéscsaba, 1922. április 29

. Szombat SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Békéscsabán, Szent István-tón 18. sz. 4 szerkesztőség telefon száma s 60. Független keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAKS Egy hóra 70 K, negyedévre 200 K, félévre 400 K. Egyes szám ára 3 K. Sokfele oz odo Az egyik fővárosi lap mai száma érdekes és bizonyára általános

1 megnyugvást keltő nyilatkozatot hoz. Kállay Tibor dr. pénzügyminiszter kijelentéseit közli, a készülőben levő uj adórendszerről. A nyilatkozat lényege az, hogy egyszerűsíteni fogják az adózást. Ha valahol szükség van egyszerűsítésre, ugy kétségkívül az adózás terén kell ezt sürgetni, mert sehol annyi komplikáció, annyi nehéiség és zűrzavar nincs, mint itt. Távol áll tőlünk, hogy az adóhivatalok munkájában, jobban mondva tisztviselőiben keressük a hibát. Hiszen mindenki könnyen meggyőződhetik arról, hogy nincs tisztviselőcsoport, amely annyit dolgozna, mint ép a pénzügyi tisztviselők. De hiába, a mai adórendszer s általában az állami pénzügyek kezelésének igen komplikáltsága mellett lehetetlen kevesebb munkával boldogulni. Maradjunk csak az adónál. Ma legalább tizenkétféle adó van. Mire való ez ? Hacsak nem arra, hogy az adófizetőt megbolonditsák. Mert valóban nem kis gond észben tartani azt, hogy mi mindenféle cimen kell ma egy közepes jövedelmű polgárnak adót fizetnie. Ha egy adőkönyvet látunk, valahogy az jut eszünkbe, hogy az állam kíméletes akar lenni polgártársaival szemben, de csak ugy hogy a nagy adóterhet nem egy summában, hanem több részletben csikarja ki, mintha igy nem fájna annyira. Pedig megfordítva áll a dolog. Ha egy cimen kellene fizetni — hiszen a rosz adófizető magyarnak ez is fájna — semmiesetre sem volna olyan borzasztó, mint a mai rendszer, amikor minden lépésünkért külön fizetünk adót. A pénzügyminiszter ur azt mondotta, hogy a 12 féle adó helyett csak 4 féle lesz. Kétségtelenül nagyarányú egyszerűsítést jelent ez is, de laikus ésszel még ezt is kevesli az ember. Miért ne lehetne csak egyetlenegyfajta adó: jövedelmi adó? Milyen egyszerű volna, ha az ember minden vagyona, kamatjövedelme és fizetése után megállapítanák az összjövedelmét s ezután fizetne csak egyetlenegy cimen. Mennyivel kevesebbet kellene ácsorogni az adóhivatalokban, mennyivel kevesebb tisztviselő kellene s azoknak mennyivel kényelmesebb volna a munkájuk! Az adózás egyszerűsítése ma még csak terv, mégis jó volna, ha ezzel a kérdéssel a legbehatóbban foglalkoznának az illetékes tényezők, hogy annak idején, majd ha törvényalkotásra kerül a sor, jó és értékes tanácsokkal szolgálhassanak. Mert az világos, hogy ezen a téren szükség van az egyszerűsítésre. Csak arra ügyeljenek a törvényalkotók, hogy az egyszerűsítés ne okozzon még több munkát — mint ahogy az már szokott lenni nálunk, Ezért kell, hogy a kérdéshez hozzászóljanak a szakemberek. Interpelláció az angol alsóházban a magyar jóvátételről London, április 28. (Reuter. MTI.) Wodgovood az Alsóházban interpellációt terjesztett elő a Magyarországgal szemben legutóbb támasztott követelésekről, hogy a szarvasmarhákat szolgáltassa ki jóvátétel cimén. A béke és az újra felépítés érdekében helyénvalónak látja, hogy szüntessék meg végre ezeket az örökös követeléseket a tönkrement és az éhező országokkal szemben. Wilton Young államtitkár ugy válaszolt, hogy a jóvátételi bizottság a szükséges vizsgálatok megejtése végett és a magyar kormány írásbeli jelentése után meggyőződött arról, hogy az a kismennyiségü szarvasmarha, amelyet követeltek, nem haladja tul Magyarország képességét és ezzel nem ártanak Magyarország szociális és gazdasági életének. Wodgowood ezután azt kérdezte, hogy ez a követelés az utolsó-e, amelyet Magyarországgal szemben támasztanak? Wilton Young ugy válaszolt, hogy ez a kérdés a jóvátételi bizottság hatáskörébe tartozik. M génuai konferencia hirei Genua, április 28. (MTI) Lloyd George a Bartheuval és Factával tartott tanácskozáson elhatározta, hogy a békeegyezmény tervezetének megvizsgálására bizottságot küld ki, melyben Franciaország, fingiía és Japán képviselői foglalnak helyet. Genua, április 28. (MTI Wolff) fiz orosz föderatív szövetséges köztársaság küldöttsége a német küldöttséget meghívta vacsorára. R meghívásnak engedett Dr. Wirth birodalmi kancellár, J Raíheau külügyminiszter, Schmidt i közgazdaságügyiminiszter és a né; niet küldöttségnek több más tagja. ; Csicserin üdvözölte a vendégeket, i mint képviselőit a barátságos német I birodalomnak, mint az első nagy | országnak a képviselőit, akik a békés együttműködéssel normális állaí potokat akarnak teremteni. Csicserin í azután hangoztatta a szerződés köz- j í gazdasági jellegét. R szerződés — < j mondotta — az egész Európának ! és az egész emberiségnek érdekét ! szolgálja. Reméli, hogy ezzel meg'< történt minden az együttes munkálj kodás biztosítására. ! Genua, április 28. j MTI. Benes miniszterelnök nagy | propagandát fejt ki Lloyd George i békeakciója ellen, egyúttal kéri, hogy \ vegyék bele az egyezménybe, hogy ! a Hohenzollernek és Habsburgok a | trónra vissza ne jöhessenek. Paris, április 28. Lloyd George tegnapi megbeszé| lése után, amelyet Bartheauval és ; Benessel folytatott, késznek nyilatj kozott arra, hogy az európai egyez1 menyről szóló tervét módosítsa. Mostani szándéka szerint az előszóban nem fog többé a lefegyverzés előkészitéséről beszélni, hanem a „fegyverkezés korlátozásai" kifejezést használja. Rz eyezmény tartalmazni fogja továbbá azt a kijelentését, hogy nem szorítkozik a békeszerződések végrehajtására és a nemzetkőzi kötelezettségek érvénybentartására, más szóval az uj tervezet értelmében a kontinentális szövetséges hatalmak külön egyezményt imának alá. Lloyd George azt is elismerte, hogy az egyezmény megkötése* előtt alá kell irni a francia-britt egyezményt, ezenkívül meg kell oldani a sürgős kérdéseket, mint például a galíciai kérdést. Paris, április 28. R génuai angol kiküldöttek hivatalos közleményt adtak ki, amelyben megcáfolták azt a hirt, mintha Lloyd George a hét végén Londonba szándékozna visszatérni. Lloyd George Genuában marad mindaddig, mig a békeegyezményí megkötik. HE3ARIVIBHII&1IIIIIIIIIIIII Magyar gyermekek Hollandiában ós Svájban R hollandiai gyermekvonatok újra megindulnak. Előreláthatólag a gyermekek 3—6 hónapig fognak Hollandiában maradni, azonban nincs kizárva, hogy egyeseket sikerül ugy elhelyezni, hogy csak egy év múlva fognak hazajönni. R gyermekek Hollandiába való kivitele valószínűleg folytatólagos lesz. Most folynak a tárgyalások a svájciakkal is, hogy az abba maradt akciót újra megkezdjék. Remény van arra, hogy szeptemberben megindulnak a svájci gyermekvonatok is. Maximális árak Csehszlovákiában Budapest, ápr. 28. Azokkal a széltében elterjedt hírekkel szemben, hogy Csehszlovákiában, általában megszállás alatt levő területeinken a mindennapi szükségleti cikkek olcsóbbak, mint nálunk, leközöljük a cseh földön megjelent legutóbbi maximális árak jegyzékét. E szerint a marhahús 16—20 cseh korona, a borjúhús 26—28, birkahús 14—16, szalonna 20—26, zsir 30—32, nullásliszt 5, főzőliszt 4 60, kenyérliszt 4-20, lencse 8—10, borsó 7—8, vaj 40—44 cseh korona. Tekintetbe véve a valutadifferenciákat, az árak minden cikknél két-háromszorosak a mi árainkhoz képest. Nem hozzák nyilvánosságra a bombamerénylet aktáit Budapest, április 28. A bombamerényletről iefolyt nyomozásnak, a belügyminiszter számára elkészült rendőri jelentését Klébelsberg Kunó belügyminiszter nem kívánja a nyilvánosság értésére adni, egyrészt, mivel még számos nyom van a rendőrség kezében, másrészt, miután nem adta fel a reményt, hogy sikerül a tetteseket kinyomozni. Letartóztatások a lisztpanama ügyében Budapest, április 28. A lisztpanama ügyében eddig 72 embert tartóztattak le és kisértek át az ügyészség fogházába. Ujabb fordulatról csak annyiban lehet beszélni, hogy ma délelőtt előállítottak egy többszörös milliomos budapesti péket, Krausz Bélát, akinek a Klauzál-téren van nagy péküzeme. Franciaország helyzete nagyon veszedelmes Róma, ápr. 28. (MTI) R Corriera de la Sera ezeket irja : Nem tűrhetjük semmi körülmények között Franciaország elszigetelését, mert ez óriási eltolódásokat .jelentene az igazságosságnak és a háborús eredményeknek a rovására. De nem tűrhetjük meg semmiesetre Franciaország és Belgium, valamint a kisantant követségét sem, mert ez a génuai értekezlet tagadását és eredménytelenségét jelentené és Olaszország elszigetelésére vezetne. A helyzet Franciaország számára olyan, hogy azt valami erőszakos rendszer csak súlyosbíthatná. Céltalan a nagy izgalomban a mozgósításhoz fordulni. Az esetleges dőnyomulásnál nemcsak a védtelen, kimerült Németországot találja maga előtt, hanem a többi európai nemzet félelmetes phalanc^t. Az uj angol koalíció, melyből Frarciaországot könnyen kizárhatják, Franciaország vesztét jelenthetné.