Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) január-március • 1-74. szám
1922-01-19 / 15. szám
Békéscsaba,, 1922. január 19. Csütörtök UL évfolyam 15. szám. un Ml i mm un n mm in •rbmmoibi nwiaM •MBmaBMEatsiMi i HiiiiiiaiBiaiiniiii iiinianiu SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Békéscsabán, Szent István-tér 18. sz. A szerkesztőség telefon száma : 60. Független keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy Héra 50 K, negyedévre 150 K, félévre 300 K. Egyes szám ára 31K. 8 választójog kérdése Most, hogy mind közelebb van a nemzetgyűlés megszűnése és az uj választás, az érdeklődés homlokterébe került a választójog kérdése. Több mint tiz esztendeje dominálja a politikai életet a. választójog. Nem volt olyan kormány, amely ne akarta volna nyugvópontra juttatni ezt a kérdést, de nem volt olyan miniszter sem, aki olyan választójogot tudott volna alkotni, amely minden igényt kielégített volna. Az bizonyos, hogy a régi választójogi törvény régen elavult és a demokratikus fejlődésnek ezen a téren is érvényesülnie kellett, azonban hirtelen és mélyreható reformot senki sem mert csinálni. A forradalom hozott egy egészen széles rétegekre kiterjeszkedő választójogot s majdnem ezzel egyező az a rendeleti uton életbeléptetett választójog is, amelynek alapján a mai nemzetgyűlés összeült. Nincs senki, aki nem kivánná, hogy a polotikai jog minél szélesebb rétegekre kiterjeszttessék, s éppen ezért — ha későn is — foglalkozni kell a választójog kérdésével. Nagy hibája a nemzetgyűlésnek, hogy ezt a fontos reformot eddig halasztották, mert hiszen a mai nemzetgyűlés egész élettartama már oly rövid, hogy bajosan tudja ezt a nagy horderejű törvényt azzal az alapossággal megvitatva megalkotni, amilyenre feltétlenül szükség "van. A sietség pedig esetleg olyan hibákat hagyhat benne a javaslatban, ami megbosszulja magát. Demokratikus, széleskörű választójog. Ez a sablon. De amikor ezt várjuk, kívánjuk, nem szabad megfeledkezni arról, hogy nálunk különleges állapotok vannak, a trianoni „béke" óta. Itt egy hétmilliós csonka ország, amelyben egy másfélmillió lakosú város van, mely ráfekszik a vidékre és megfojtással fenyegeti. Az az aránytalanság, mely a csonka ország lakossága és a főváros lakossága között van, politikailag veszélyeket rejthet magában, ha olyan választójogi törvényt készítünk, amely egyik vagy másik osztály érdekeit szolgálja, egy harmadik javára. Az bizonyos, hogy nehéz dolog a már meglevő jogot elvenni, mégis meg kell gondolni nagyon a reformot, hogy a túlságos kiterjesztés meg ne bosszulja magát. Arra vigyázni kell, hogy a főváros tömegei el ne nyomhassák a vidéket, amely nemzethüség szempontjából feltétlenül megbizha! tóbb, mint a városi lakosság. Annak ; jogot keli adni, akinek a véradója í jó volt a hazának, ezen tul azonban ' lehetőleg fukaran kell bánni a kitér-' | jesztéssel. A jövendő Magyarország olyan lesz, amint mi megalapozzuk, éppen ezért a nagy felelősség miatt sem szabad egyszerre nagyot ugrani, csak — előre lépni. A nemzetgyűlés szerdai ülése Budapest, jan. 18. A nemzetgyűlés mai ülését délelőtt 10 órakor nyitotta meg Gaál Gaszton elnök. Az indemnitás vitája során Berki Gyula szólal fel- elsőnek. — Megállapítja, hogy a vita során eddig elhangzott ellenzéki szónoklatoknak, kettős céljuk volt. Először is minden ódiumot a kormányra és a kormányt támogató pártokra háritani, másodszor pedig hangulatot kelteni a választók körében. A gazdasági helyzet és a konszolidáció helyreállítása szoros összefüggésben van a királykérdéssel. Minden puccs és minden puccshir érthető izgalmat keltett a kisgazdapártban, mig a túlsó oldalon ennek az ellenkezőjét láttuk. Ezért nem lehetett mindig megválogatni az eszközöket a legitimistákkal szemben. Lingauer többek között azt is állította beszédében, hogy a kisgazdapárt Jugoszlávia felé orientálódik. Mindezeket az alaptalan hireket csak a gyűlölet magvának elhintésére terjesztik a a kisgazdapárt ellen. A puccskísérletek következményeiért különben a legitimisták egy része is érzi már a feleiősség súlyát. Ha a Habsburgrestauráció minden komplikáció nélkül történhetett volna meg, akkor a kisgazdapárt is más szemmel nézné, így azonban hálásaknak kell lennünk a kormánnyal szemben, amiért elhárította a puccs óriási veszedelmét az országról. Ma legfontosabb kérdés az intenzív gazdaságpolitika. A földreformot haladéktalanul végre kell hajtani. Oly belpolitikára van szükségünk, amely a jogrend és jogegyenlőség teljes kifejlődését teszi lehetővé. A zsidókérdés ügyében nem osztjuk Szterényi álláspontját. Elitélöleg említi meg, hogy a Friedrich kormány sem szűkítette a túltengő bürokrácia kereteit. Még mindig hatalmas méretekben dühöng ez a betegség. — Nézete ! szerint ez a nemzetgyűlés nem képviseli a nemzet akaratát. A szociálista munkásság képviselőinek a Házban való megjelenése nem váltana ki rossz hatást. A mostani kormány ki akarja békíteni a társadalmat a munkássággal. Figyelmezteti a munkásságot, hogy a történtekért saját vezéreire hárítsa a felelősséget. Az uj nemzetgyűlésnek nemzeti, demokratikus és minden terrortól mentes választójog alapján keli összeülnie. Örömmel látja, hogy az anyaság szerepel az uj tervezetben, mint szavazatra jogosító tényező. — A magyar föld népe nem imádja a zsidót, de nem veri be a fejét, hanem kereskedelmet ' tanúi tőle. Bernolák Nándor személyes kérdésben szólal fel. Huszár Elemér hibáztatja a kormányt és a kormányzati rendszert a nemzetgyűlés munkáját hátráltató eseményekért. Minthogy a kormány iránt bizalmatlan, az indemnitást csak 3 hónapra fogadja el. Kolozsvári Kiss István hat hóra fogadja ei az indemnitást, hogy a kormánynak módja legyen az uj választások megejtésére. A pénzügyminiszter politikáját teljes bizalommal -szemléli. Somogyi István hangoztatja, hogy ennek a nemzetgyűlésnek feltétlenül meg kell alkotnia az uj választójogi törvényt. Kifogásolja, hogy a városokban titkos, a falvakban pedig nyilvános választásokat terveznek. Az elnök az ülést 2 órakor felfüggeszti. Nagyatádi Szabó a miniszterelnöknél (Budapest, jan. 18.) Nagyatádi Szabó István ma délben egy órás megbeszélésre jelent meg Bethlen István miniszterelnöknél, akit a kisgazdapártnak a választójog ügyében megnyilvánuló hangulatáról tájékoztatott. A miniszterelnök az uj választójogi javaslat ügyében turnusonként hallgatja ki a kisgazdapárti képviselőket. Ugy vélik, hogy szükség esetén a választójogi javaslat tárgyalásának tartamára még a mostaniaknál is hosszabb üléseket tart a Ház. Terv szerint délelőtt 10-től 2-ig, délután 4-töl 8-ig, este pedig 10 órától 12-ig. Bezárták a belgrádi tőzsdét [Belgrád, január 18.) Hivatalosan is megerősítik azt a hirt, amely szerint a szerb kormány bezáratta a belgrádi tőzsdét. A tőzsde bezárását a nagyarányúvá fajult valutaspekulációk tették szükségessé. Szabadlábra helyezték Szenkovich tanáosjegyzöt (Budapest, jan. 18. A királypucscsal kapcsolatosan lázadás bűntettével vádolt Szenkovich fővárosi tanácsjegyzőt az ellene lefolytatott vizsgálat után a mai napon szabadlábra helyezték. 3 turáni kapcsolat természeti szükségesség Irta: SASSI NAGY LAJOS Ne várjunk csodát! A gyilkos trianoni békével halálra itélt Magyarországból csak ugy lehet egységes, erős Magyarország, ha bensőleg újjászületik és állandó, erős, természetes külső támogatásban részesül. A belső megújhodás eszközei a polgári és katonai erények összhangja. A magyar csak ugy maradhat életben, ha dicső katonai erényeit a fokozott munka, szorgalom, takarékosság, kötelességtudás, összetartás, igénytelenség és lemondás polgári erényeivel párosítja. Fokozottan dolgozni, takarékoskodni és lemondani azonban csak akkor fog, ha nevezett erényei gyümölcsét a maga és utódai számára biztosítva látja. Vagyis, ha hinni tud a magyar jövőben. Ennek a megváltó hitnek munkakedvnek évezredes próbaköve az erős nemzeti és faji öntudat. Magyar nemzeti és turáni faji öntudat nélkül nincs belső újjászületés, mert nagy tettekre csak nagy nemzeti és faji ideálok képesitik a tömeget. De ezer bajunkban még ez a belső megújhodás sem elegendő. Európa közepén, a fajok ütközőpontján, száz ellenségtől körülzárva csak ugy boldogulhatunk, ha ehhez a belső megújhodáshoz olyan erős külső segítséget veszünk, mely a vérség köteléken felül a kölcsönös érdekek állandó természetes láncával forraszt össze bennünket a rokon népekkel. Ez a turáni szövetség. Ez a mi fajiságunk. Ez a mi természetes igazi nemzetköziségünk, amelynek alapját nem mulandó gyönge emberi akarat, hanem az örök élő Isten és földi helytartója: a Természet adta nekünk uj nemzeti és faji ideálként a második ezredév biztosítására. A turáni eszme tehát a belső újjászületésben és a külső segítségben egyaránt döntő tényező. Ha az első ezredév nemzeti jellegű volt, a másodiknak turáni jellegűnek kell lennie, mert ezt követeli a történelmi fejlődés törvénye. Turánizálni kell Magyarországot, mert csak a 600 milliós hatalmas turáni szövetség eszméje képes benső újjászületésünk folyamatát megindítani s az elérhető világbékét megteremteni. Turánizálni kell a magyarságot, hogy Széchenyi szellemében újjászülethessen. De ugyanakkor öt rendbeli történelmi hivatását is be kell oltani a világ köztudatába. Azt a büszke öntudatot, hogy a magyar öncélján felül a germán, szláv, latin fajok elszigetelője, veszélyessé váló népfölöslegeinek állandó fölszivója, ezzel a germán, szláv, latin fajok természetes kibékitöje,
