Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1922-01-18 / 14. szám

Kőrősiwseüék naiv bevezetést) szóru! szóra. Nem azért, mintha olyan hatást remélnék, mint a levél írója, de azt hiszem nern árt, ha mas is gondolkozik e panaszon: „. . . Kérelmem az volna, hogy részegeskedő férjeinket szoktassák le az ivásról. Akkor megszűnne az egygyermek rendszer. Azt csak mi tudjuk, akik ilyen emberrel élünk, hogy a szesz miatt menyit kell nyomorognunk. Hogy nevelödnek gyermekeink! Kicsi koruktól fogva látják a perpatvart szüleik között, látják a munkakerülést, hallják a trágár beszédeket. Ilyen szülőknek a gyermeke lesz kommunista. Ha a részegeskedöket megbüntetnék, valahányszor berúgnak, több volna a munkaerő, nem volna annyi nyomorgó család. Gyermekeinkből nem lennének kommunisták, hanem szorgalmas munkások. És mi, anyák nem nyomorognánk, de j boldogok volnánk, örömmel nevelnénk gyermekeinket és nem törekednénk egygyermekrendszerre. Azt a fájdalmat leirni nem lehet, hogy fáj egy anyának, ha látja, hogy gyermekéből olyan ember lesz, mint — részeges apja. Ezen kell segíteni, ha azt akarják, hogy gyermekeink szorgalmas munkások legyenek . . „. . . Én ugy szeretném nevelni gyermekeimet, hogy szorgalmas munkások le- . gyenek, ne kommunisták." Eddig a levél. Jó volna ha ez sokakhoz eljutna s gondolkoznának rajta elsősorban azok a férjek, akiket illett. BéftéscsrjiM. 1922. jannd

r 18. 9 békéscsabai csecsemővédő kibővítése amerikai missziós hölgyek látogatása Békéscsabán Mi van ma ? 1922. január 18., szerda R. kath.: Piroska. Prot.: Atanáz. Napkelte 7 óra 43 perckor nyugta 16 óra 37 perckor (4-37) Holdkelte 23 óra 16 p. (este 11 ó. 16 p.) nyugta reggel 10 óra 14 perckor. Este fél 8 órakor: Színházi előadás. Este 6 órakor: Cipészek és csizmadiák gyűlése az ipartestületben. Este 8 órakor: Kereskedelmi Alkalmazottak Orsz. Szövets. Békéscsabai Csoportjának tagértekezlete. Békéscsaba, jan. 17. Annak a nagyszabású gyermekmentő mozgalomnak, amelyet az amerikai vöröskereszt képviseletében a máris széltében ismertté vált Pedlow kapitány egész Magyarországon áldozatot nem kiméivé végez, Békéscsabára is eljutottak a hullámai. Városunkat is azok közé a szerencsések közé sorozták, amelyekben az amerikaiak erős bástyáját építik meg a csecsemővédelemnek. A nagyszabású terv megvalósítására az emerikai vöröskereszt képviselői beutazzák a vidéki városokat és közvetlenül adják át az adományok első részletét és a csecsemövédelern fejlesztésére vonatkozó útbaigazításaikat. A kedves vendégek, névszerint miss Rose R. Schaub, miss Taylor (Szoc. Missziótársulat), Fiáth Mária bárónő, a Magyar Vöröskereszt Egyesület II. sz. egészségügyi osztályának a főnökasszonya és Sarolta nővér, a Szociális Missziótársulat kiküldöttje, kedden délután egynegyed 4 órakor érkeztek meg városunkba. Az állomáson özv. Nagy Jakabné, a Stefánia fővédnöknője és dr. Reisz Miksa orvos fogadták az érkezetteket. A Stefánia otthonában értekezletet tartottak, amelyen a vendégeken kivül dr. Berthóty István polgármester, dr. Berthóty Istvánné, dr. Reisz Miksa, Réthy Béláné, dr. Zahorán Mátyásné, Sólyomi Lipótné, Nagy Jakabné, dr. Bere'nyi Antal vezető járásbiró és dr. Zahorán Mátyás, a Stefánia önkéntes ügyésze vettek részt. Az ismerkedés megtörténte után a polgármester üdvözölte a vendégeket és megnyitotta az értekezletet. Dr. Reisz Miksa és özv. Nagy Jakabné röviden megemlítették a csabai Stefánia munkájának eddigi eredményeit, amelyek felett a vendégek őszinte elragadtatásuknak adtak kifejezést. Sarolta nővér ismertette a látogatás célját és azt a nagyarányú anyagi támogatást, amelyet az amerikaiak nyújtanak a Stefániának. (A rendelő bebútorozása, műszerek, csecsemőkelengyék, gyermektápszerek, orvosság, stb.) Továbbá nagy vonásokban vázolta a csecsemővédelem intenzivebbé tételének programmját, amelyhez feltétlenül szükségesnek tartja a társadalmi egyesületek bevonását is. Az értekezlet végeztével a vendégek szánokon folytatták utjokat (délután 5 órakor) Gyulára. miiiiBiiaaiiiBaaiiBBiiaiiiiuD Kérelem Békéscsaba hazafias polgárságához! Még abban az időben történt, amikor Baranya kapui megnyíltak,' hogy a szerb megszálló csapatok kivonulásukkor öt derék magyar embert elhurcoltak azért, mert az irredenta eszmét szolgálták, Szent István birodalma területi épségének s a keresztény gondolatnak propagandát csináltak az elrabolt és jogtalanul megszállva tartott területeken. Azóta ljónapok teltek el anélkül, hogy a szomorú rabok tömlöcének ablakán át csak egy reménysugár is átszűrődött volna. Testvéreink! Társadalmi akció indult meg testvéreink kiszabadítása érdekében. Pénzre van szükségünk ahhoz, hogy a börtönajtó kinyíljék az öt vasravert, rabmagyar előtt. Átitatva attól a gondolattól, hogy kötelességünk meghallani minden felénk küldött segélykiáltást, keressük az utat Békéscsaba hazafias polgárságának nemes szivéhez és kérjük, járuljon kiki tehetsége szerint adományával azon megindult mozgalom támogatásához, amely vissza akarja adni a Hazának gyermekeit. Aki anya, de általában mindenki, aki magyarul érez és gondolkozik, meg fogja érteni a mi szerény kérelmünket. Ők hazájuknak tettek szolgálatot akkor, amidőn cselekedetükért a halállal kellett számotvetniök. Egy eszmét szolgáltak férfiasan, emberül. A legkevesebb, amit adhatunk cserébe szolgálatukért az, hogy visszasegítjük őket hazájukba. Áldozzon tehát e célra mindenki, tehetsége szerint. A legcsekélyebb adományt is a legszívesebben fogadjuk s a Körösvidékben nyugtázzuk. Nem bírálgatjuk az összeg nagyságát, csak a sziveket nézzük, hova kérelmünket irányítottuk. Isten áldása lesz minden adományon s mi bizunk abban, hogy Békéscsaba polgársága most sem fog elzárkózni az elől, hogy áldozatkészségének s hazafias érzületének ujabb bizonyítékát meg ne mutassa. Segítsetek! Öt rab magyar kér általunk benneteket, a szabad testvéreket. Az Ébredő Magyarok Egyesülete helyi csoportja. D • s ti »o«aeBapiaiaiisMBBaaBflBa Nagycenk küldöttsége a miniszterelnöknél (Budapest, jan. 17.) Ma délelőtt a nagycenki polgárok küldöttsége kereste fel Bethlen István gróf miniszterelnököt, akitől Osztenburg szabadlábrahelyezését kérték. A miniszterelnök örömmel üdvözölte a hazafias nagycenkieket, de kijelentette, hogy Osztenburg ügyében nem tehet semmit, minthogy nem vághat elébe a független bíróság ítéletének. Tiltakozás az uj oláh pénzügyi politika ellen (Bukarest, jan. 47.) Romániának két hét óta uj devizatörvénye van, amely ellen az összes érdekelt álla mok, közöttük Magyarország is erélyesen tiltakozott bukaresti követe utján. A leiek átutalását megtiltó törvény következtében Magyarország is hitelezőjévé vált Romániának. Ez 100 milliós károkat jelenthet a gazdasági forgalom lebonyolításában. A nagy árvíz 1888. Elbeszéli: Fábry Károly XI. De jön Kovács Mátyás uram. Robusztus erős, szép ember volt. Kovács Miska gőzmalmosnak nagyapja. Háza a felvégen közvetlen veszedelemben, nem csoda, ha felháborodik a hiába való munkán. Látta, hogy a tengervízzel hiába való az ilyen viaskodás, ha a laposban akarják felfogni. Ne ott dolgozzatok emberek! Kiáltja stentorí hangon. Ide gyüjjetek, itt emelkedő, itt partosabb a hely, itt fogjuk. Az emberek is látják, hogy ott partosabb, oda rohannak. Sztraka Maco tiltakozik — felfortyanó hangon — ki mer itt rendelkezni — ellenére? Kovács uram oda áll elibe: én! Hej! Hem olyan volt ám Kovács uram, mint a többi csabai tót. Amint a neve mutatja, talán magyar vér csergedezett ereiben, azért is szeretett folyton perlekedni, pereskedni. Nem ijjedt meg sem a felettestől, sem a törvénytől. Ha egyik perét befejezte, kezdte a másikat, de per és a közügyekbeni felebbezés nélkül — nem élhetett. Hozzá tartozott ez a kis csiklandozás — az egésségéhez. Satyram est defficile! Igy csúfolja meg a természet önmagát. A fia — a fia — nazarénus lett, akiknek tiltja hite a perlekedést. Az unokája — dicséretére legyen mondva — pedig egy kedélyes, jó — spieszbiirger. Sokan könnyen kimondják ezt a szót: spieszbürger, anélkül, hogy tudnák azt, tulajdonképen mit jelent? és mit jellemez? A magyarok is átvették és szószerint lefordították: nyárspolgárnak, amiből arra lehetne következtetni, hogy olyan embert kell érteni alatta, aki olyan feszesen jár, mintha nyársat nyelt volna. Nem tudjuk elmulasztani az alkalmat, hogy ne ösmertessük egy szellemes írónak erről való elmélkedését, ki szembeállítja a „bohém" és a „nyárspolgár" jellemét ekként: Mi a bohémség lényege ? Nem törődni a kicsiségekkel, — a jelennek élni, rajta lenni, hogy az ember minden órának leszakíthassa virágát, ugy nem gondolni a holnapra, mintha soha sem kellene másnapra virradni, mert hiszen az élet oly rövid s a holnap oly bizonytalan! És mi rejlik a nyárspolgár lelkének legmélyén ? Mindenek előtt a holnap és a jövő gondja, az a gondoskodás, mely éppen olyan ösztönös, mint a könnyelműség, hogy az utódok a lehető legjobban helyezkedhessenek el a világban, azután: — a kicsiségek megbecsülése, mert csak ez teszi lehetővé a holnapról, a jövőről, az utódokról való gondoskodást, hiszen: „a kis patakokból lesznek a nagy folyók!" Hogy melyik a bölcsebb és melyik a lelkiismeretesebb gondolkozás ? életfelfogás ? döntse el magában a tisztelt olvasó, úgyis tudom, kiki az ő ösztöne alapján fogja fel és dönti el a kérdést. Visszatérve ismét a mi főthémánkhoz; persze, hogy a vége mégis az lett, hogy az uj földhányást ott vonták fel, ahol Kovács Mátyás uram mutatta ki s meg is lett mentve a felsővég. Azóta is Kovács-gátnak hívják azt a földhányást Ott a Svinjarkán, magyarul felsővégi disznójáráson. • De most már ne éljünk vissza tovább a t. olvasóközönség türelmével. Lássuk hát, hogy menekült meg a város az utolsó pillanatban a végveszedelemtől ? Mert hogy az utolsó pillanatok voltak, azt mindenki gondolhatja. A partok, illetve nyúlgátak már nem bírták a rengeteg viz nyomását, kétségtelen volt, hogy vagy itt, vagy ott egyszer csak benyomja és áttörik. Hogy egy kicsit számokkal is megvilágítsuk a catastrorális helyzetet, tudni kell a tisztelt olvasónak, hogy Békéscsaba körülbelől milyen magasan, fekszik a tenger szine felett ? Természetes : ez a domborulatok, emelkedések és sülyedések szerint változó. A Kis- és Nagyrét a Békés felé hajlásban 86 m., az erzsébethelyi templom mellett 87-57, Kerekegyháza már 90 ®n. Gerendás 100 in., viszont Békésföldvár mellett csak 88 m. A legmagasabb pont a városban a nagytemplomnak hátsó küszöbe, mert az 88 m. 64 cm. a tenger szine felett. Hanem kedves olvasóm ! ha egyszer gondolsz erre, állj meg a nagy templom előtt és nézzél bele a Luther-utcába és minden mérnöki tudomány nélkül is meglepetve fogod látni, hogy a Lutherutca hogy sülyed lefelé. Azután fordulj balra s akkor ismét megütközöl azon, hogy a Zsilinszky-utca milyen alacsonyra sülyed lefele, lefele s ugyanezt fogod tapasztalni, ha jobbra fordulsz s a Barossutcán nézel végig s amit nem figyeltél meg soha, akkor fogsz rájönni, hogy ott állasz a város legmagasabb pontján. cs most borsódzék meg a hátad t. olvasó, ha tudomásul veszed, hogy a városon átvonuló kis csatornában a viz 88 m. magasságig nőtt fel és most, mikor az árviz utolsó napjait írjuk le, már 88"75 cm.-re emelkedett, vagyis a csatornába behatolt viz szine már magasabban állott, mint a nagytemplom hátsó ajtajának küszöbe. Ha ez a víztömeg rászakadt volna a városra, aligha maradt volna meg belőle valami ? Gondoljatok csak arra a sok ezer lakosra, mi történt volna velünk? (Folytatása következik.)