Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1922-03-29 / 72. szám

2 Körősvidéte Békéscsaba. 1922. március 10 Egész évre . Félévre . . Negyedévre . Egy hónapra 800 K 400 „ 200 „ 70 „ ügyonlőtí eb egy osztrák csendőrt Bécs, március 28. Nyugatmagyarországon Ausztria és Magyarország között igen sajnálatos incidens történt, amelynek egy osz­trák csendőr esett áldozatul. Bécsi jelentések ezt az incidenst ugy állítják be, mintha Jüttner csend­őrőrmestert a magyar határőrség lőtte volna le tévedésből, az osztrák csend­őröket csempésznek nézvén, holott a merénylők kétségkívül csempészek voltak. A szomorú esetnek a kormány semminemű politikai fontosságot nem tulajdonított ugyan, de felszólította a szombathelyi és soproni csendőr­séget, hogy haladéktalanul indítsa meg a nyomozást és a tényállás megállapítása után tegyen jelentést a belügyminiszternek. Az osztrák kormány ebben az ügyben jegyzéket intézett a magyar kormányhoz, amely­ben felvilágosítást kér a szomorú esetről. A magyar kormány feltétle­nül megadja a választ az osztrák jegyzékre, mihelyt magyar részről befejezik a nyomozást és tiszta képet alkothatnak maguknak a titokzatos ügyről. A nyomozás eredménye még nem érkezett be a belügyminisz­tériumba. ii fürdő telepengedélyezési ügye Megírtuk már, hogy a Fürdő R-.T. nagy igyekezettel fogott terveinek megvalósításához. Már minden elő­készületet megtettek arra, hogy az építkezéseknek idejében való meg­kezdését kellőleg biztosítsák. A fürdő telepengedélyezése ügyében is meg­indultak már a tárgyalások az érde­keltekkel kedden délelőtt. Idáig nem merült fel semmiféle akadály. A tár­gyalások kedvező mederben folynak. Az Ármentesitő Társulat jelen volt j kiküldöttje kijelentette, hogy nem talál kifogásolni valót a fürdő épít­kezések tervének megvalósításában. A telepengedélyezés ügyében a még folyamatban levő tárgyalások ered­ményének megfelelően a városi tanács dönt legközelebbi ülésén. Előfizetőinkhez ! A napról-napra emelkedő drágaság, a papirárak roha­mos emelkedése s munkabérek természetszerű emelése kény­szerítenek, hogy felemeljük lapunk előfizetési árát. Nem szívesen tesszük ezt, amit az is bizonyít, hogy egészen mostanáig vártunk, holott a másik helyi napilap már újévtől kezdve felemelte az elő­fizetést arra az összegre, amelyre mi most felemeljük. Lapunk előfizetési dija ápri­lis 1-től kezdve: Balla lllador záptojást kapott Debrecenben Verekedés az októbristák gyűlésén D.brecen, márc. 28. Az ország több városában (leg­utóbb Gyulán is) megtörtént, hogy a már sokszor rászedett s végre türelmét vesztett tömeg elkergette maga elől a véres szájú, sokat ígéri, de annál kevesebbet dolgozó dema­góg októbristákat. Ennek a nem sok szerencsével utazgató díszes társaságnak egyik kimagasló egyé­nisége (... milyen lehet a többi ?!...) Balla Aladár, városunk hamar levi­tézlett, mézes szavú néhai képvise­lője. Útjában egyre-másra érik a balesetek, mintha állandóan feje felett lebegne felültetett békéscsabai vá­lasztóinak (póstapalota, fürdő, járda, munkaalkalom, kovácsszén, kijárá­sok???) szerencsekivánata. Nem rég számoltunk be egy „ki­sebb" szerencsétlenségéről s már ismét ujabb kalandja kerül tollhegyre. Ez érdekes is, mert emlékeztet a régi jobb idők választási harcaira. Az történt ugyanis, hogy Balla Aladárt (B. A. de genere Iregh, — azért, mert mindig mandátumért ireg­forog) mondom tehát: ireghi Balla Aladárt Debrecenben záptojással tisz­telték meg. A tojás mostanában sokkal drá­gább, semminthogy az egész szép nagy tojásos Balla Aladár felett csak ugy, kevés szóval napirendre tér­hetnénk. Elsősorban is kívánatosnak tartanók, ha a kormány gondoskod­nék megfelelő szigorussággal arról, hogy a mai ínséges világban a — tojást ne lehessen igy pazarolni. Pontos információink alapján meg­állapítjuk, hogy Balla nem vette célzásnak a záptojásos magyarok felvonulását s mégis találva kellett éreznie magát a legelső szárnyra­kapott sárgás, fehéres, kénszagu tömegtől. Nagy kár, hogy az első tojás (amellyel a debreceni választók megprezentelték) vőlegényi ruháján explodált, ahelyett, hogy arcul érte volna, amely utóbbi esetben azt is lemoshatta volna, mint a többi sok­sok kellemetlen választási emléket, ami vőlegényi prakszisában idáig előfordult. Lám-lám, addig jár a vőlegény mandátumért, amig eltörik — a záp­tojás a frakkján. A bennünket megértő elő- j fizetők belátásában bízva, va­gyunk hazafias üdvözlettel A KÖBÖS VIDÉK KIADÓHIVATALA Csonka Magyarország — nem ország, - mennyországi Békéscsabai cséplőgép­tulajdonosok gyűlése A békéscsabai cséplőgéptulajdo­nosok körében mozgalom indult meg érdekeik hathatósabb megvédése és a cséplési dijak egyöntetű rende­zése céljábóí. Ebben az ügyben va­sárnap délelőtt 9 órakor, a meghir­detett értekezletre, nagy számmal gyűltek össze a cséplőgéptulajdo­nosok a Fehérbárány vendéglőben. Az értekezletet fél 10 órakor nyi­totta meg Dorn István elnök. Rövi­den vázolja a cséplőgéptulajdono­sok súlyos helyzetét. Felemlíti a szén, a gépolaj stb. üzemi anyagok nagyarányú drágulását, amellyel szemben a cséplés percentjét igen kicsinynek találja. Felszólítja a csép­lőgéptulajdonosokat, hogy ha élni akarnak akkor értsenek egyet. Tö­mörüljenek egy táborba és gondos­kodjanak közös érdekeik hatályo­sabb megvédéséről. Hangoztatja, hogy nem a gazdák megzsarolására törekszik, csak a géptulajdonosok jogos igényeinek biztositását akarja elérni.Szavait általános helyesiés ki­séri. Laczai András, aki a szerbek ál­tal megszállott területről menekült el, ismerteti az ottani helyzetet, összetartásra buzdítja társait. Azt indítványozza, hogy a főispántól kérjék a géptulajdonosok érdekeik megvédését. Sajben János elmondja, hogy már több ízben kérték a múltban a ha­ságok támogatását és oltalmát, azon­ban eredménytlenül, minthogy a törvények nálunk nem vetnek gátat a szabad versenynek. Nézete sze­rint tehát a szervezkedés segíthet: Ajánlja, hogy minden géptulajdonos tegyen le egy bizonyos összeget biztositékképen arra az esetre, ha megszegné a szervezet által meg­állapítandó cséplési feltételeket. In­dítványa részletesebben azt jelenti, hogy a szervezet megállapítja a csép­lési dij fejében szedhető százalékot. Az a géptulajdonos, aki ennél a százaléknál olcsóbban vállal csép­lést, elveszti büntetés fejében azt az összeget, amelyet biztosíték gyanánt helyezett letétbe. Ezáltal annak a konkurenciának akar végetvetni, amellyel a géptulajdonosok igye­keztek idáig mentől olcsóbban el­kapariiani egymás elől a cséplést. Laczai András azt ajánlja, hogy a biztosíték összege fejenként 10 ezer korona legyen. Dorn István indítványára hozzá­járulnak ahhoz, hogy a biztosítékot ne készpénzben tegyék le, ha­nem táblázza minden tulajdonos a gépjére. A terv kivitele céljából egyhangúlag ügyésszé választjak dr. Molnár György ügyvédet. Nigrinyi János csodálkozását fe­jezi ki afölött, hogy Békésmegyé­ben minden más szervezkedés si­került, csak a géptulajdonosoké nem. Ajánlja, hogy tegyék minden gép­tulajdonosnak kötelességévé a szö­vetségbe való belépést. Ilyen mó­don e(sősorban is megyei szervezetet alakítsanak, amely memorandummal fordulhatna a főispánnal való tár­gyalások után az illetékes kormány­hatósághoz. Részletesebben körül­írja a biztosíték elhelyezésének kér­dését és egy ujabb, nagy — lehe­tőleg teljes — gyűlés összehívását indítványozza. Indítványát általánoz helyesléssel fogadják el, irásbafoglaiják, amit a jelenlévők aláírnak. Dorn István elnök a tárgysorozat következő pontja szerint indítvá­nyozza, hogy mondják ki a gép­tulajdonosok, hogy alkalmazottaik­nak nem adnak fiksz járandóságot, hanem százalékot a saját keresmé­nyükből. A jelenlévő mezőberényi és békési géptulajdonosok előadják, hogy ők már hosszú évek óta ke­resményükből kikötött százalékkal fizetik alkalmazottaikat. Sajben János azzal az indokolás­sal ajánlja elfogadásra ezt az indít­ványt, hogy emnek következtében a gépnél alkalmazott munkások is arra fognak törekedni, hogy a gép­tulajdonos mentől többet keressen, hogy az ö százalékos részesedésük is annál nagyobb legyen. Kocziszky János és Fekete Imre felszólalása után ezt az indítványt is egyhangúlag fogadják el. Dorn István elnök részvéttel em­lékezik meg Fekete Géza elhuny­táról. Osgydn Béla a cséplőgépek kö­telező kijavítása ügyében szál, majd Dorn elnök indítványára kimondják, hogy április 9-én, vasárnap délelőtt 9 órakor általánoa nagy gyűlésre gyűlnek össze, amelyre minden gép­tulajdonos magával hozza tagsági könyvecskéjét is. Felszólítanak min­den géptulajdonost, hogy esetleges tagdíjhátralékát addig rendezze. Mi van ma ? 1922. márc. 29., szerda R. kath.: Ciril vt. Prot.: Eusztár Napkelte 5 óra 48 perckor nyugta 18 óra 23 perckor (6*23). Holdkelte 6 óra 09 p. (reggel) nyugta 19 óra 35 perckor (este). Este fél 8 órakor Színházi előadás. HÍREK — A Honvédelmi Párt intéző­bizottsága f. hó 30-án, csütörtökön délután 6 órakor a párthelyiségben (Fiume szálló), a hölgybizottság pe­dig pénteken délután 6 órakor a leánygimnáziumban fontos ülést tart. A párlvezetóség kéri a tagok pon­tos megjelenését. — Uj jegyző Békésszentand­ráson. A pénzügyminiszter a szarvasi főszolgabíró előterjesztésére Szerény Sándor Nagyhalmágyról menekült körjegyzőt ideiglenes szolgálattételre a szarvasi járásban lévő Békésszent­andrás községbe osztotta be. * Esküvő. Folyó hó 30-án dél­után 5 órakor vezeti oltárhoz a hely­beli róm. kath. templomban Hajdú Ellát Rókay Lajos kereskedő. (Min­den külön értesítés helyett.) — Halálozás. Kiiment Ferenc, a Békésmegyei takarékpénztár egye­sület intézetének ügyvezető igazga­tója és igazgatósági tagja folyó hó 24-én 51 éves korában rövid szen­vedés után elhunyt. Huszonnyolc éven át működött az intézet kötelé­kében, amelynek odaadó, buzgó tisztviselője volt s ugy tisztviselő­társainak, mint az igazgatóságnak nagyrabecsülését, az intézet közön­ségének pedig szeretetét érdemelte ki. — MOVE-hirek. A MOVE fő­osztálya értesiti tagjait, hogy áru­raktárára különféle uj áruk, úgymint: finom férfi gyapjúszövetek, mosó­áruk, nyári batisztok és grenadinok, kész férfi- és gyermekruhák érkez­tek. Elnökség. * Értesítés. Értesítjük az összes közalkalmazottakat, hogy a kedvez­ményes zsír, cukor és sókiosztás folyó évi március havi ellátásijegyek ellenében a következő sorrend sze­rint fog történni: 29-én 500—300-ig, 30-án 300—100-ig, 31-én 100—l-ig és 670—500-ig. A Magyar Köz­tisztviselők Fogyasztási, Termelő és Értékesítő Szövetkezetének Békés­csabai fiókja vezetősége. — Békésmegyei Kereskedelmi Bank Részvénytársaság cég alatt Békéscsabán folyó hó 8-án a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank és a Kereskedelmi Bank és Váltóüzlet Márkus és Steinberger-cég közös alapításában pénzintézet alakult 5 millió korona teljesen befizetett tőké­vel. A kibocsátott részvények dara­bonként 1000 korona felárral vétet­tek át. A pénzintézet a Pesti Ma­gyar Kereskedelmi Bank affiliált in­tézete és mint ezen intézet békés­megyei pénzügyi, ipari és keres­kedelmi érdekeltségeinek exponense fog működni. Az intézet igazgató­ságában és felügyelő-bizottságában helyet foglalnak a Pesti Magyar Ke­reskedelmi Bank delegáltjai. Vezető igazgatói Márkus Pál és Steinberger Imre lettek. 958

Next

/
Thumbnails
Contents