Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1922-03-29 / 72. szám

2 Körősvidéte Békéscsaba. 1922. március 10 Egész évre . Félévre . . Negyedévre . Egy hónapra 800 K 400 „ 200 „ 70 „ ügyonlőtí eb egy osztrák csendőrt Bécs, március 28. Nyugatmagyarországon Ausztria és Magyarország között igen sajnálatos incidens történt, amelynek egy osztrák csendőr esett áldozatul. Bécsi jelentések ezt az incidenst ugy állítják be, mintha Jüttner csendőrőrmestert a magyar határőrség lőtte volna le tévedésből, az osztrák csendőröket csempésznek nézvén, holott a merénylők kétségkívül csempészek voltak. A szomorú esetnek a kormány semminemű politikai fontosságot nem tulajdonított ugyan, de felszólította a szombathelyi és soproni csendőrséget, hogy haladéktalanul indítsa meg a nyomozást és a tényállás megállapítása után tegyen jelentést a belügyminiszternek. Az osztrák kormány ebben az ügyben jegyzéket intézett a magyar kormányhoz, amelyben felvilágosítást kér a szomorú esetről. A magyar kormány feltétlenül megadja a választ az osztrák jegyzékre, mihelyt magyar részről befejezik a nyomozást és tiszta képet alkothatnak maguknak a titokzatos ügyről. A nyomozás eredménye még nem érkezett be a belügyminisztériumba. ii fürdő telepengedélyezési ügye Megírtuk már, hogy a Fürdő R-.T. nagy igyekezettel fogott terveinek megvalósításához. Már minden előkészületet megtettek arra, hogy az építkezéseknek idejében való megkezdését kellőleg biztosítsák. A fürdő telepengedélyezése ügyében is megindultak már a tárgyalások az érdekeltekkel kedden délelőtt. Idáig nem merült fel semmiféle akadály. A tárgyalások kedvező mederben folynak. Az Ármentesitő Társulat jelen volt j kiküldöttje kijelentette, hogy nem talál kifogásolni valót a fürdő építkezések tervének megvalósításában. A telepengedélyezés ügyében a még folyamatban levő tárgyalások eredményének megfelelően a városi tanács dönt legközelebbi ülésén. Előfizetőinkhez ! A napról-napra emelkedő drágaság, a papirárak rohamos emelkedése s munkabérek természetszerű emelése kényszerítenek, hogy felemeljük lapunk előfizetési árát. Nem szívesen tesszük ezt, amit az is bizonyít, hogy egészen mostanáig vártunk, holott a másik helyi napilap már újévtől kezdve felemelte az előfizetést arra az összegre, amelyre mi most felemeljük. Lapunk előfizetési dija április 1-től kezdve: Balla lllador záptojást kapott Debrecenben Verekedés az októbristák gyűlésén D.brecen, márc. 28. Az ország több városában (legutóbb Gyulán is) megtörtént, hogy a már sokszor rászedett s végre türelmét vesztett tömeg elkergette maga elől a véres szájú, sokat ígéri, de annál kevesebbet dolgozó demagóg októbristákat. Ennek a nem sok szerencsével utazgató díszes társaságnak egyik kimagasló egyénisége (... milyen lehet a többi ?!...) Balla Aladár, városunk hamar levitézlett, mézes szavú néhai képviselője. Útjában egyre-másra érik a balesetek, mintha állandóan feje felett lebegne felültetett békéscsabai választóinak (póstapalota, fürdő, járda, munkaalkalom, kovácsszén, kijárások???) szerencsekivánata. Nem rég számoltunk be egy „kisebb" szerencsétlenségéről s már ismét ujabb kalandja kerül tollhegyre. Ez érdekes is, mert emlékeztet a régi jobb idők választási harcaira. Az történt ugyanis, hogy Balla Aladárt (B. A. de genere Iregh, — azért, mert mindig mandátumért iregforog) mondom tehát: ireghi Balla Aladárt Debrecenben záptojással tisztelték meg. A tojás mostanában sokkal drágább, semminthogy az egész szép nagy tojásos Balla Aladár felett csak ugy, kevés szóval napirendre térhetnénk. Elsősorban is kívánatosnak tartanók, ha a kormány gondoskodnék megfelelő szigorussággal arról, hogy a mai ínséges világban a — tojást ne lehessen igy pazarolni. Pontos információink alapján megállapítjuk, hogy Balla nem vette célzásnak a záptojásos magyarok felvonulását s mégis találva kellett éreznie magát a legelső szárnyrakapott sárgás, fehéres, kénszagu tömegtől. Nagy kár, hogy az első tojás (amellyel a debreceni választók megprezentelték) vőlegényi ruháján explodált, ahelyett, hogy arcul érte volna, amely utóbbi esetben azt is lemoshatta volna, mint a többi soksok kellemetlen választási emléket, ami vőlegényi prakszisában idáig előfordult. Lám-lám, addig jár a vőlegény mandátumért, amig eltörik — a záptojás a frakkján. A bennünket megértő elő- j fizetők belátásában bízva, vagyunk hazafias üdvözlettel A KÖBÖS VIDÉK KIADÓHIVATALA Csonka Magyarország — nem ország, - mennyországi Békéscsabai cséplőgéptulajdonosok gyűlése A békéscsabai cséplőgéptulajdonosok körében mozgalom indult meg érdekeik hathatósabb megvédése és a cséplési dijak egyöntetű rendezése céljábóí. Ebben az ügyben vasárnap délelőtt 9 órakor, a meghirdetett értekezletre, nagy számmal gyűltek össze a cséplőgéptulajdonosok a Fehérbárány vendéglőben. Az értekezletet fél 10 órakor nyitotta meg Dorn István elnök. Röviden vázolja a cséplőgéptulajdonosok súlyos helyzetét. Felemlíti a szén, a gépolaj stb. üzemi anyagok nagyarányú drágulását, amellyel szemben a cséplés percentjét igen kicsinynek találja. Felszólítja a cséplőgéptulajdonosokat, hogy ha élni akarnak akkor értsenek egyet. Tömörüljenek egy táborba és gondoskodjanak közös érdekeik hatályosabb megvédéséről. Hangoztatja, hogy nem a gazdák megzsarolására törekszik, csak a géptulajdonosok jogos igényeinek biztositását akarja elérni.Szavait általános helyesiés kiséri. Laczai András, aki a szerbek által megszállott területről menekült el, ismerteti az ottani helyzetet, összetartásra buzdítja társait. Azt indítványozza, hogy a főispántól kérjék a géptulajdonosok érdekeik megvédését. Sajben János elmondja, hogy már több ízben kérték a múltban a haságok támogatását és oltalmát, azonban eredménytlenül, minthogy a törvények nálunk nem vetnek gátat a szabad versenynek. Nézete szerint tehát a szervezkedés segíthet: Ajánlja, hogy minden géptulajdonos tegyen le egy bizonyos összeget biztositékképen arra az esetre, ha megszegné a szervezet által megállapítandó cséplési feltételeket. Indítványa részletesebben azt jelenti, hogy a szervezet megállapítja a cséplési dij fejében szedhető százalékot. Az a géptulajdonos, aki ennél a százaléknál olcsóbban vállal cséplést, elveszti büntetés fejében azt az összeget, amelyet biztosíték gyanánt helyezett letétbe. Ezáltal annak a konkurenciának akar végetvetni, amellyel a géptulajdonosok igyekeztek idáig mentől olcsóbban elkapariiani egymás elől a cséplést. Laczai András azt ajánlja, hogy a biztosíték összege fejenként 10 ezer korona legyen. Dorn István indítványára hozzájárulnak ahhoz, hogy a biztosítékot ne készpénzben tegyék le, hanem táblázza minden tulajdonos a gépjére. A terv kivitele céljából egyhangúlag ügyésszé választjak dr. Molnár György ügyvédet. Nigrinyi János csodálkozását fejezi ki afölött, hogy Békésmegyében minden más szervezkedés sikerült, csak a géptulajdonosoké nem. Ajánlja, hogy tegyék minden géptulajdonosnak kötelességévé a szövetségbe való belépést. Ilyen módon e(sősorban is megyei szervezetet alakítsanak, amely memorandummal fordulhatna a főispánnal való tárgyalások után az illetékes kormányhatósághoz. Részletesebben körülírja a biztosíték elhelyezésének kérdését és egy ujabb, nagy — lehetőleg teljes — gyűlés összehívását indítványozza. Indítványát általánoz helyesléssel fogadják el, irásbafoglaiják, amit a jelenlévők aláírnak. Dorn István elnök a tárgysorozat következő pontja szerint indítványozza, hogy mondják ki a géptulajdonosok, hogy alkalmazottaiknak nem adnak fiksz járandóságot, hanem százalékot a saját keresményükből. A jelenlévő mezőberényi és békési géptulajdonosok előadják, hogy ők már hosszú évek óta keresményükből kikötött százalékkal fizetik alkalmazottaikat. Sajben János azzal az indokolással ajánlja elfogadásra ezt az indítványt, hogy emnek következtében a gépnél alkalmazott munkások is arra fognak törekedni, hogy a géptulajdonos mentől többet keressen, hogy az ö százalékos részesedésük is annál nagyobb legyen. Kocziszky János és Fekete Imre felszólalása után ezt az indítványt is egyhangúlag fogadják el. Dorn István elnök részvéttel emlékezik meg Fekete Géza elhunytáról. Osgydn Béla a cséplőgépek kötelező kijavítása ügyében szál, majd Dorn elnök indítványára kimondják, hogy április 9-én, vasárnap délelőtt 9 órakor általánoa nagy gyűlésre gyűlnek össze, amelyre minden géptulajdonos magával hozza tagsági könyvecskéjét is. Felszólítanak minden géptulajdonost, hogy esetleges tagdíjhátralékát addig rendezze. Mi van ma ? 1922. márc. 29., szerda R. kath.: Ciril vt. Prot.: Eusztár Napkelte 5 óra 48 perckor nyugta 18 óra 23 perckor (6*23). Holdkelte 6 óra 09 p. (reggel) nyugta 19 óra 35 perckor (este). Este fél 8 órakor Színházi előadás. HÍREK — A Honvédelmi Párt intézőbizottsága f. hó 30-án, csütörtökön délután 6 órakor a párthelyiségben (Fiume szálló), a hölgybizottság pedig pénteken délután 6 órakor a leánygimnáziumban fontos ülést tart. A párlvezetóség kéri a tagok pontos megjelenését. — Uj jegyző Békésszentandráson. A pénzügyminiszter a szarvasi főszolgabíró előterjesztésére Szerény Sándor Nagyhalmágyról menekült körjegyzőt ideiglenes szolgálattételre a szarvasi járásban lévő Békésszentandrás községbe osztotta be. * Esküvő. Folyó hó 30-án délután 5 órakor vezeti oltárhoz a helybeli róm. kath. templomban Hajdú Ellát Rókay Lajos kereskedő. (Minden külön értesítés helyett.) — Halálozás. Kiiment Ferenc, a Békésmegyei takarékpénztár egyesület intézetének ügyvezető igazgatója és igazgatósági tagja folyó hó 24-én 51 éves korában rövid szenvedés után elhunyt. Huszonnyolc éven át működött az intézet kötelékében, amelynek odaadó, buzgó tisztviselője volt s ugy tisztviselőtársainak, mint az igazgatóságnak nagyrabecsülését, az intézet közönségének pedig szeretetét érdemelte ki. — MOVE-hirek. A MOVE főosztálya értesiti tagjait, hogy áruraktárára különféle uj áruk, úgymint: finom férfi gyapjúszövetek, mosóáruk, nyári batisztok és grenadinok, kész férfi- és gyermekruhák érkeztek. Elnökség. * Értesítés. Értesítjük az összes közalkalmazottakat, hogy a kedvezményes zsír, cukor és sókiosztás folyó évi március havi ellátásijegyek ellenében a következő sorrend szerint fog történni: 29-én 500—300-ig, 30-án 300—100-ig, 31-én 100—l-ig és 670—500-ig. A Magyar Köztisztviselők Fogyasztási, Termelő és Értékesítő Szövetkezetének Békéscsabai fiókja vezetősége. — Békésmegyei Kereskedelmi Bank Részvénytársaság cég alatt Békéscsabán folyó hó 8-án a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank és a Kereskedelmi Bank és Váltóüzlet Márkus és Steinberger-cég közös alapításában pénzintézet alakult 5 millió korona teljesen befizetett tőkével. A kibocsátott részvények darabonként 1000 korona felárral vétettek át. A pénzintézet a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank affiliált intézete és mint ezen intézet békésmegyei pénzügyi, ipari és kereskedelmi érdekeltségeinek exponense fog működni. Az intézet igazgatóságában és felügyelő-bizottságában helyet foglalnak a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank delegáltjai. Vezető igazgatói Márkus Pál és Steinberger Imre lettek. 958