Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1922-03-19 / 65. szám

Békéscsaba, 1922. március 19. Kör ős vidék 5 9 XXXI-ih országos tenyészállatvásár és gépkiállítás Ali maradt a tenyészállatokból a vesztett háború után ? — Honkoly-Thege Sándor nyilatkozata Az Országos Magyar Gaadasági Egyesület március 18—20-ig ren­dezi a XXXI-ik országos tenyész­állatvásárt és gépkiállítást. Rz ár­verés március 18-án délelőtt féltíz­kor kezdődött, mig 17-én a bíráló­bizottság dijakat osztott ki a kiállított állatok tulajdonosainak. R vásárra 298 darab szarvasmarhát, 436 drb. juhot, 704 sertést hajtottak fel. R most megnyílt vásár nemcsak szám­szerűen múlja felül a tavalyit, ha­nem a felhozott anyag minőségét illetően is. R gépkiállításon bemutatásra ke­rülnek az összes újdonságok és igy módja van a gazdáknak arra, hogy a tavaszi munkálatok meg­kezdése előtt, a nekik birtokuk nagyságához szükséges legjobb és legmegfelelőbb gépeket és gazda­sági eszközöket a legolcsóbb áron beszerezhessék. R tenyészállatvásár jelentőségéről az Orsz. Magyar Gazdasági Egye­sület titkára, az állattenyésztési szakosztály országosan ismert ki­váló tudásu előadója. Konkoly­Thege Sándor gazdasági tanácsos munkatársunknak a következőket mondotta: — R magyar állattenyésztés bol­dogulásának utja főleg az, hogy a tömegtenyésztést is lehetően minő­ségi tenyésztésre változtassuk. En­nek a törekvésnek a szolgálatában állanak az országos tenyészállat­vásárok is, amelyek a nagyközön­ség részéről az eddiginél nagyobb figyelmet érdemelnek meg. — Az Országos Magyar Gazda­sági Egyesület az idén most már XXXI-ik országos állatvásárját ren­dezi. Az egyesület sokoldalú műkö­déséből kevés kezdeményezés és tevékenység vált annyira népszerűvé és gyakorlati jelentőségűvé, mint a tenyészállatvásárok intézménye. — Az Országos Magyar Gazda­sági Egyesület által immáron több évtizeden át rendezett tenyész­állatvásárok az állattenyésztés hala­dásának fontos rugói. A haladni vágyó tenyésztők itt gazdag és vál­tozatos választékból és kiváló anyag­ból fedezhetik tenyészállat-szükség­letüket és viszont a törzstenyészetek az általuk nevelt tenyészállatok ked­vező értékesítésére találnak alkalmat és lehetőséget. — De ezek a tenyészállatvásárok nem csupán a kereslet és a kínálat célszerű kiegyenlítése, a tenyészállat­forgalom lebonyólitása szempontjá­ból nagyon hasznosak, hanem az állattenyésztési ismeretek fejlesztése és az állattenyésztési kedv fokozása szempontjából is nagyon értékesek. A vásároknak úgyszólván kiállítás jellege van, ugy hogy az ország leg­kiválóbb- tenyészeteinek mindenkori helyzetéről is számot ad és állat­tenyésztésünk haladása érdekében teendő intézkedésekre nézve szintén hasznos útmutatásokkal szolgál. — Ebben a tekintetben különö­sen tanulságos volt a mult évben hétéves kényszerű háborús szünet után rendezett tenyészállatvásár, mely arról adott számot, hogy mink maradt meg a vesztett háború után a tenyészállatokból mennyiségben és minőségben. Ebből a szempontból a mult évi tenyészállatvásár szomorú képet nyújtott. Hiányoztak az erdélyi magyar marhák, a bihari ser­tések, a felvidéki finom posztó­gyapjas juhok stb., valamint állattenyésztésünk sok különle­ges kincse és értéke. , — R XXXI. tenyészállatvásáron ' is természetesen nagyon fogjuk ! érezni országunk megcsonkításának | ezen a téren is mutatkozó káros i hatásait és fájó hiányait. Ettől el­| tekintve az idei vásár bejelentései i remélni engedik, hogy ez még a mult évinél is szebb és tanulságo­sabb lesz. Rz összes kiváló tenyé­szetek nagyon szép gyűjtemények­kel vesznek részt és a legkülön­bözőbb állatfajták mind megfelelően vannak képviselve. — A harmincegyedik tenyész­állatvásárral egyidejűen a vásárte­lepen nagyszabású gépkiállítás is lesz, amelyen a gépgyárosok és a gépkereskedők a legjobban bevált gyártású gépeket éskülönböző gép­ujdonságokat mutatják be. * Itt emiitjük meg, hogy március 20-án délután 5 órakor az Orszá­gos Magyar Gazdasági Egyesület a Köztelek nagytermében az állat­tenyésztő gazdák részére értekez­letet tart, amelyen a tenyészállat­értékesítés kérdéseit beszélik meg. Előadást Elek Ernő földbirtokos, az ismert állattenyésztő tart. flédehezziinfc a gyümölcsfák gombabetegségei ellen Jelenlegi gyümölcsfa állományunk­nak mintegy 50—60%-a különböző élősdi gombabetegségtöl szenved, minek következtében az elvénülésből eredő pusztulás százalékát jóval fe­lülmúlja az ebből eredő veszteség. A mostani viszonyok között, sajnos nem rendelkezünk annyi telepítésre alkalmas gyümölcsfa csemetével sem, mint amennyivel legalább az elvé­nülésből származó veszteséget pótol­hatnánk, nem is szólva a külöm­böző betegségek kártételéből szár­mazó hiányok pótlásáról. Ezek pót­lása máról-hónapra nem is történ­hetik meg. Igen nagy súlyt, kell tehát helyez­nünk arra, hogy a meglévő teimő­fáinkat a legnagyobb gonddal ápol­juk, s evégből a rajtuk élősködő különböző betegségekkel szemben az erre alkalmas anyagokkal véde­kezzünk. Felhívjuk tehát az érdekelt ter­mesztők figyelmét e számos beteg­ség között főként a gyümölcs-pe­nészre, (Monilia), amely főként a cseresznyén, meggyen, szilván, őszi és kajszin barackon, valamint az al­mán és körtén okoz nagy károkat; részint azáltal, hogy az érett és fél­érett gyümölcsöket elrothasztja, va­lamint a lombozatot, a virágot és a hajtásokat is elpusztítja. Továbbá az úgynevezett varasodásra (Fusicla­dium), mint az almának és körtének termését, lombját és fás részeit meg­támadó és meglehetős súlyos káro­kat okozó betegségre. Nem kevésbé érzékeny károkat okoz a szilván az úgynevezett Ievél­likasztó (Polystigna), amitől annak lombozata idő előtt lehullik, továbbá nagy károsodást okoz a szilván és őszi barackon a levélfodrosodás (Taphsina), amely őszi baracknál nagymértékben elősegitője a mézgá­sodásnak is. Igen elterjedt, — különösen sürü állású és mély fekvésű gyümölcsö­sökben — a különböző lisztharmat betegség is az almánál külön is megemlítve a (Sphaerothecát), ame­lyek a különböző gyümölcsnemeken egyaránt fellépve ugy a terméseik­ben, mint egyéb zöldrészeiben sok­szor igen tetemes károkat okoznak. A lisztharmat betegségek között kü­lönösen a köszméte amerikai liszt­harmat betegségre hívjuk fel a ker­tészkedő és gazdaközönség figyel­mét, mely az utóbbi 10—15 eszten­dőben sok helyen úgyszólván lehe­tetlenné tette a köszméte termeszté­sét. Ugy az itt felsorolt, vagy meg nem nevezett súlyos, vagy kevésbé súlyos károkat okozó betegségekkel szemben külömböző védekezési eljá­rásokkal, a legtöbb esetben sikere­sen, védekezhetünk, azonban az ered­mény mindenkor a lelkiismeretes és szakszerű végrehajtáson múlik. A többtermelés szempontjából igen nagy fontossága van az állandó növényvédelemnek, mert e nélkül eredményes gyümölcstermesztést nem folytathatunk. Hogy mik azok az eljárások és módozatok, ame­lyekkel a védekezés végrehajtható, ennek megállapítására a m. kir. nö­vény- élet és Ttórtani állomás a hi­vatott s annak vezetősége a hozzá­fordulóknak a gyakorlati növény­védekezés terén bármikor díjmen­tesen megadja a keliö szaktaná­csot. Az állomás a fenti betegsé­geken kivül a mezőgazdaság és kertészet körébe tartozó egyéb növényi betegségekre vonatkozólag is szakszerű felvilágosítással szolgál. Elitéit hullarabló Kolozsvár, márc. 18. Az erdélyi sajtót egy szenzációs hullarablás esete foglalkoztatja, amely izgalom­ban tartja Kolozsvár közönségét. A kolozsvári román államrendőrség detektivjei néhány hónappal azelőtt letartóztatták Antal Dániel temetke­zési vállalati alkalmazottat, ki a legnagyobb kolozsvári intézet szol­gálatában állott. A letartóztatott ócska ruhát árult, mely kabátoknak a háta sokkal durvább cérnával volt bevarrva, mint egyebütt. A ruhák gyanúba, keverték. Meg­indult a nyomozás Antal Dániel az adatok súlya alatt beismerő vallo­mást tett. Hétfőn tárgyalta az ügyet a kolozsvári biróság. Antal Dániel a halottak megöregedett bűnöse nem tudta a törvényszéki elnök kérdésére megérteni, miért olyan borzasztó bűn egy rend ruhát le­lopni egy csendes, jámbor hullá­ról. Beismert mindent. A vizsgáló­bíró előtt beismerte, hogy 1913 óta folytatott állandóan hullarablást. A háborúból hazatérve, Wesselényi Miklós báró tetemét rabolta meg, majd Feszt Sándor és több vagyo­nos polgár hulláját. A ruhákat fé­nyes nappal a temető kápolnájából vitte el. Nyugodtan részletezte, hogy történt, hogy csinálta. A hullarabló azzal védekezett, hogy kifogyott a ruhája és a drágaság miatt nem tudott magának szerezni. Az ítélet a közönség körében feltűnést és elégedetlenséget keltett, amennyiben üzletszerű hullarablásért 3 évi fegy­házzal és politikai jogainak 5 évig való felfüggesztésével büntették meg. (Sok száz magyar tisztviselő a leg­csekélyebb politikai vád alapján 15—20 évi fegyházbüntetést kapott.) „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! Ámen." teherautó telepe. Telefon 46-01. Teherautók. Sutobuszok Pótkocsik ZS drb raktáron. 1 • NŰIH9L9P39T a legújabb divat szerint, Ízlésesen és olcsón NEMES M9RI5H9 készíti el. II., SZIBUBETI-UTCa 1. Modell kalapok állandóan raktáron ELEGÁNS ÉRTESÍTÉS Tisztelettel értesítem a n. é. kö­zönséget, hogy mindennemű fali, inga, zseb- és ébresztő órák javitását, valamint minden­nemű ékszerjavitást és átala­kítást a legpontosabb és leg­jutányosabb árak mellet elvál­lalok. Tisztviselők, vasutasok és katonák árengedményben része­sülnek. Nagy választék sweici zseb, valamint inga, fali és éb­resztő órákban. Vidéki megren­delés a legrövidebb idő alatt el lesz intézve. Aranyat és ezüstöt veszek. Szives pártfogást kér : Schreyer György órás és ékszerész-cég Békéscsaba, Hunyadi-tér, (Csirkepiac sarkán.)66 TE HEHE 5 MIHÁLY kályhásmester, flndr ássy-ut 8S. 53 Raktáron tart: Kész cserép­kályhákat nagy vá­lasztékban! Régi kályhák átrakását és javitását állandóan elvállalja

Next

/
Thumbnails
Contents