Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1922-03-17 / 63. szám

1 Kőrősviűék Békéscsaba. 1922. március 24 9 nyilvánosság vagy titkosság A nyilvánosság vagy titkosság kérdése épen olyan régi, mint maga a választási jog. A két rendszer között évszázadok óta folyik a küzdelem anélkül, hogy eldőlt volna. Minden idők közjogi irodalmában megtaláljuk ezt az ősi vitát. Mindkét rendszernek akadtak hivei az összes politikai pártokban. Liberális elemek épen ugy küzdöttek mind a két rendszer mellett, mint a reakcionáriusok. Legjellemzőbb e kérdésre aézve az a tény, hogy a bajor szocialista párt lapjában legutóbb aggodalmának adott kifejezést a titkos szavazással szemben, mert szerinte a titkos szavazási rendszer felette alkalmas, hogy az ország az ellenállás lehetősége ^nélkül kiszolgáltassák a kommunistáknak. / Mindenesetre megállapíthatjuk, hogy a legújabb kor közjogi irodalmában egyre gyakrabban találkozunk olyan kijelentésekkel, melyek a nyilt szavazás mellett törnek lándzsát. Az uj közjogi felfogás egyáltalán nem tartja a szavazati jogot egyéni jognak, hanem Labandnak a hires strassburgi közjogásznak, elve szerint azt csupán az alkotmányjog reflekszének tekinti. Ebből az elvből indul ki Schollenberger zürichi közjogász is, aki arra a következtetésre jut, hogy a szavazati rendszer kérdése eldönthetetlen legalább is a tudomány és gyakorlat mai állása szerint, mert azt egyáltalán nem lehet aszerint eldönteni, mintha a titkos szavazás liberális álláspont, a nyilt szavazás pedig a reakció eszköze lenne. Mayer tanár a német nemzeti liberális párt egyik vezető embere, valamint elvbarátja, a „Das parlamentarische Wahlrecht" cimü világhírű közjogi munka szerzője is határozottan a nyilt szavazás mellett foglalnak állást, mert szerintük az az ember, aki nem meri politikai hitvallását a nyilvánosság előtt hangoztatni, egyáltalán nem érdemli meg, hogy választó legyen s a továbbiakban megállapítják, hogy a titkos szavazás eddig mindenütt korrumpáló hatást gyakorolt magukra a szavazókra. A szavazati jog — folytatja Mayer — nem veleszületett joga az egyénnek, hanem nyilvános működés, melynek gyakorlása politikai kötelesség s ennek következtében a választónak épen olyan ellenőrzés alá kell esnie, mint valamely tisztviselőnek, alkalmazottnak, avagy pedig valamely reprezentatív egyesület tagjának. Treischke Henrik a berlini egyetem világhírű tanára ugyancsak a nyilt választói rendszer mellett foglal állást. Kijelentése szerint a titkos rendszer „épen annyira oktalan, mint amennyire erkölcstelen" és megállapítja, hogy azok az érvek, melyeket a titkosság mellett fel szoktak hozni, egytől egyig csupán látszólagos érvek. Különösen a vidéken való szavazásoknál tartja teljes lehetetlenségnek, hogy titokban maradjon, kire szavazott valaki. A továbbiakban arra a végső következtetésre jut Treischke, hogy „a titkos választással olyan generációt nevelünk, mely már nem fog tudni helyesen és egyszerűen gondolkodni. Ennek következményei pedig minden titkosan választó országban nagyon szomorúak lesznek, mert a nyilt vagy titkos szavazás kérdése tulajdonképen nem is annyira politikai, mint inkább erkölcsi természetű kérdés". Soraim célja nem az volt, hogy a választási rendszereket a politikai célszerűség vagy pártpolitikai hasznosság szempontjából bírálgassam, hanem hogy a választás kérdését általánosságban, elméletileg világítsam meg. Aminthogy Bethlen István gróf a választójogi törvényjavaslat tárgyalásán nyilt kérdésnek deklarálta a titkosság vagy nyilvánosság kérdését, épen ugy a közjogi irodalom sem tudja eldönteni, mert nem nyilatkozik meg egységesen sem egyik, sem másik választói rendszer mellett. A világ közjogászai még azt sem szögezik le, vájjon a nyilt szavazás tényleg a reakcionárius érdekeket, a titkos pedig a demokratikus törekvéseket szolgálja-e. Az a közvetítő megoldás, melyet a választójogi kormányrendelet megállapít, a szavazások rendszerére nézve, vagyis a kombinált nyilt és titkos szavazás, mindenesetre értékes kísérlet, mely a tudományos állásfoglalás szempontjából a legnagyobb figyelmet érdemli. Doktor. 9 szavazóköri)!* beosztása Békéscsabán IS kerület lesz — Hz összeíró küldöttségek névsora A városi tanács mai ülésén megállapította a képviselő-választó szavazóköröket, azok helyét és megválasztotta az összeíró küldöttségeket. A beosztás a következő : I. szavazókör: az I. közig, kerületből Batthiányi-, Lehel-, Bethlenutca egészen a Bánszky-uica páratlan oldala s a Horthy Miklós-ut páros oldala 22. számig s az ezektől keletre (Körös fele) eső rész. Működési helye : Révai-utca 14. sz. áll. el. iskola. Az összeíró küldöttség tagjai: Elnök Kovács Mihály tanitó. Helyettes elnök Kvasz Mátyás tanitó. Tag ifj. Zsiros András Zsilinszky-utca 21. Póttag Zahoran György Zsilinszky-utca. II. szavazókör: az I. közig, kerületből és Klapka-, Révai-, Bánátj utcák egészen Horthy Miklós-ut 1 páros oldala 24. számtól s az ezektói nyugatra, illetve délre (vasút fele) eső rosz. Működési helye : Ujkigyósi-utca 15. (Lipták-féle) iskola. Az összeíró küldöttség tagjai: Elnök Molnár János tanitó. Helyettes elnök Lipiák P. tanitó. Tag Kraszkó Mihály Klapka-u. 9 Póttag Machlik György Vozárik-u. 9. III. szavazókör: a II. közigazgatási kerületből az Apponyi-utcának páratlan, az Andrássy-utnak páros oldala Bánszky-utca páros és a Horthy Miklós-ut páratlan oldala és az ezek közé eső rész. Működési helye: Lepény-utca 11. (Mazan féle iskola). Az összeíró küldöttség tagjai: Elnök Mazan János tanitó. Helyettes elnök ifj. Horváth Mihály. Tag Laczó Mihály Oüisházi-u. 35. Póttag Laczó János Haan-utca 12. IV. szavazókör: a II. közig, kerületből az Apponyi-utcának páros — az Andrássy-utnak páratlan oldala, a Kiss Ernő-utca páratlan oldala, a Kossuth-tér, Luther-, Illésházi- és Tinódi-utcák páros oldala és az ezek közé eső rész. Működési helye: Irányi-utca 14. sz. áll. elemi iskola. Az összeíró küldöttség tagjai: Elnök Timár Endre. Helyettes elnök id. Such János igazgató. Tag Lerner Jakab tanitó. Póttag Szaszák Pál Vas-u. 18. V. szavazókör: a III. közig, kerületből a Tinódy-, Illésházy- és Luther-utca (9. számtól) páratlan, a Lázár-utca páros oldala, Szarvasi-ut páros oldala (6. számtól) és az ezek, valamint a vasútvonal által határolt terület. Működési helye: Lutherutca 1. ág. ev. elemi iskola. Az összeíró küldöttség tagjai: Elnök Zsilák András. Helyettes elnök Bohus László tanitó. Tag Vásárhelyi János. Póttag Zsilák Mihály Lázárutca 29. VI. szavazókör: a III. közig, kerületből a Luther-utca páratlan oldala (1—7. számig), Lázár-utca páratlan oldala, Szarvasi-ut páros oldala a 4. számig és páratlan oldala a 19. számig bezárólag. Selyemutca páratlan oldala, Dugonics-utca páratlan oldala, Zöldfa-utca páratlan oldala, a Szénáskert a Baross-utca és Berényi-ut páros oldala és az ezek közé eső terület. Működési .helye: Szarvasi-ut 13. sz. ág. h. ev. el. iskola. Az összeíró küldöttség tagjai: Elnök Laurinyec Ádám Selyem-utca 11. Helyettes elnök Lukoviczky Endre tanitó. Tag Mazan György Szent László-utca 1. Póttag Lehoczky Igor tanitó. VII. szavazókör: A III. közigazgatási kerületből a Szarvasi-ut páratlan oldala 21. számtól a vasútig, Selyem-, Dugonics-, Zöldfa-utcák páros oldala, az úgynevezett Kenderföldek és a vasútvonal által határolt rész. Működési helye : Szarvasiut 31. szám alatti róm. kath. elemi iskola. Az összeíró küldöttség tagjai: Elnök Fekete Ferenc tanitó. Helyettes elnök Vanya Vilmos tanitó. Tag Lonovics Pál Szarvasi-ut 35. Póttag Péli Mihály Sopronyi-uta. VIII. szavazókör: A IV. közigazgatási kerületből a Békési-ut páratlan oldala, a Baross-utca páratlan oldala, a Kiss Ernő-utca páros oldala, az Alsókörössor és az ezek által határolt rész, továbbá Kisrét 1—58. számig s Kismegyernek a vasútvonaltól keletre eső része 59—77. tanyaszámig. Működési helye: Baross-utca 3. szám alatti városi polgári leányiskola. Az összeíró küldöttség tagjai: Elnök Uhrin Károly igazgató. Helyettes elnök Szlany Pál tanitó. Tag Zahorán Pál Teleki-utca 13. Póttag Kiiment Z. György Teleki-utca. IX. szavazókör: A IV. közigazgatási kerületből a Békési-ut páros oldala, a Berényi-ut páratlan oldala, és az ezek, valamint a körgát közé eső rész. Működési helye: Berényiut 29. szám alatti Laczó-féle iskola. Az összeíró küldöttség tagjai: Elnök Laczó Endre tanitó. Helyettes elnök Zahorán György Berényi-ut 10. Tag Pepó Pál tanitó, Póttag Mázán Márton Hajnal-utca. X. szavazókör: A VI. közigazgatási kerület egészen. Működési helye: Apponyi-utca 1. szám alatti leánygimnázium. Az összeíró bizottság tagjai: Elnök dr. Gajda Béla igazgató, helyettes elnök Balogh József ny. postafőfelügyelő. Tag ifjú Filippinyi Samu Szőlő-utca. Póttag: Áchim György Bajza-utca. XI. szavazókör: Az V. közigazgatási kerületből Bessenyei-utca páratlan oldala, a vasútvonal, a Kerekei-ut páratlan oldala, az Orosháziut páros és páratlan oldala 1—31. szám közötti rész, Fürjes (Felsőtelek) és Kerekegyháza 1475—1921. tanyaszámig. Működési helye: Orosházi ut 49. szám alatti állami elemi iskola. Az összeíró bizottság tagjai: Elnök Such Kálmán tanitó. Helyettes elnök Darida Károly tanitó. Tag Lehoczky János tanitó. Póttag Blaskó András esküdt. XII. szavazókör: Az V. közigazgatási kerületből a Bessenyei-utca páros oldala, az Orosházi-ut páratlan oldala a 33. számtól végig, Szélsősor, Franklin-utca és Fürjes dülő és az ezek közé eső rész. Működési helye: Erzsébethelyi községháza. Az összeíró küldöttség tagjai: Elnök Mispál Frigyes. Helyettes elnök Tantó József igazgató. Tag Greth György tanitó, Holecz L. György esküdt. XIII. szavazókör: Soprony, Felsőnyomás, Nagymegyer, Szentmikiós és Kismegyernek a vasúti vonaltól nyugatra eső része 78—773. tanyaszámig. Működési helye : 213. sz. tanyai ág. ev. iskola. Az összeíró küldöttségek tagjai: Elnök Zsiros Mihály. Helyettes elnök Taub Albert intéző. Tag Milyók János tanitó, Kiiment János Berényi-ut. XIV. szavazókör: Nagygerendás, Gerendási telek, Gerendási legelő 774—1474. számig. Működési helye: Nagygerendási községháza. A öszszeiró küldöttség tagjai: Elnök Lavatka József plébános. Helyettes elnök Alt Sándor tanitó. Tag Brhlik János esküdt, Botyánszky György malmos. XV. szavazókör: Alsónyomás, Fényesi szőlők, Kastélyi szőlők, Felsővégi legelő, Nagyrét, Vandhát, Sikony 1922—2401. tanyaszámig. Működési helye : Széchenyi-utca 5. sz. alatt (Horváth-féle rk. iskola). Az összeíró küldöttség tagjai : Elnök Horváth István tanitó. Helyettes elnök Benczúr Lajos igazgató, Tag Orodán János Nagyrét, Gyebrovszky Lajos ny. pénztári ellenőr. Az összeíró küldöttségek tagjai 18-án, szombaton délután 4 órakor a városháza nagytermében értekezletet tartanak, ahol működésűkre nézve a szükséges információkat megkapják. Mi van ma ? 1922. márc. 17., péntek R. kath.: Patrik. Prot.: Gertond. Napkelte 6 óra 12 perckor nyugta 18 óra 05 perckor (6 06). Holdkelte 23 óra 26 p. (este) nyugta 8 óra 23 perckor (reggel). Délután 5 órakor a Honvédelmi Párt hölgybizottsági gyűlés. Délutárffél 8 órakor Színházi előadás. A Zichy grófok helyre akarják állítani a kereszténypárt egységét Budapest, március 16. Legutóbbi értesülésünk szerint a Zichy grófok végeredményben azt szeretnék elérni, ha a szétforgácsolódott kereszténypártok koncentrálásával egy egységes keresztény ellenzéki pártot tudnának összehozni, konzervatív liberális alapon. A keresztény ellenzéki egységes párt Huszár és Haller frakciójával csakis azokat a tagokat vennék fel az uj párt kötelékébe, akik legitimista érzelműek és nem állanak az 1921. évi XLVII. t.-c. alapján. Női feöppeny, kosztüm, férfi felöltő, zsahett Dncnnhonn Nnitinfh és utcai ruha a legdivatosabban hészül IllJilKSIIIIKSI

Ty BSIIKÍIIIDIII női és férfi divattermében Csaba, flndrássi-utZZ.sz.