Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) január-március • 1-74. szám
1922-03-14 / 60. szám
2 Körősvidéte Békéscsaba. 1922. március 10 9z uj főispán Békéscsabán Békéscsaba, március 13. Brandt Vilmos, vármegyénk újonnan kinevezett főispánja hétfőn délután 3 óra 15 perckor Békéscsabára érkezett, ahonnan délután 5 órakor folytatta útját Gyulára. A békéscsabai pályaudvaron dr. Berthóty István polgármester dr. Medovarszky Mátyás főjegyző, dr. Deb)eceny Lajos vezető rendőrkapitány és Szalay Gyula földbirtokos üdvözölték. Hözigazg. bizottsági ülés Békésmegye közigazgatási bizottsága hétfőn délelőtt fél 11 órakor rendes ülést tartott. Dr. Daiinel Sándor alispán megnyitó szavai után bejelentette, hogy a főispán hétfőn délutánra jelezte érkezését. Indítványára a bizottság Mikler Sándor távozó tanfelügyelőnek a várgye közoktatása érdekében kifejtett odaadó működéséért elismerését és köszönetét fejezi ki. Az ülés legérdekesebb pontja az alispáni jelentés, amelynek adatai szerint a vármegye területén az elmúlt február hónapban 22 személybiztonság ellenes cselekmény fordult elő. Külön kiemelendő, hogy Békéscsabán a betörések száma szokatlanul megnövekedett. (Februárhóban Békéscsabán az államrendőrség jelenlése szerint 69 magánlaksértést követtek el.) Szomorú szenzációja volt az elmu't hónapnak a gyomai templom kifosztása. Az ellátatlanok ügye a már ismertetett kormányrendelet következtében rosszabbra fordult. A közélelmezési miniszter nem veszi tudomásul, hogy a vármegye ellátatlanjainak a száma 2000 főnyire szaporodott, hanem továbbra is csak az eddigi lisztmennyiséget utalja ki. Ezért szükségessé válik a fejadagok csökkentése, hogy a kiutalt készletből arányosan jusson minden ellátatlannak. Február hóban az átlagos napszámbér 80 korona volt. A földreform végrehajtása folyamatban van. Jelenleg már a kisajátítandó birtokok megváltási ára ügyében folynak tárgyalások. Ebben az ügyben előreláthatólag a földbirtokrendező bíróság döntése válik szükségessé, minthogy a tulajdonosok holdankint 80 mázsa búzát kívánnak, mig az igénylők 20 mázsa búzát és a készpénzár négyszázalékát ajánlották fel, amit részletekben akarnak törleszteni. Közel egymilliárdot kell fizetnünk három hónapon belül 9z ántánt könyörtelen követelései Budapest, március 13. A napokban nyilvánosságra került jóvátételi követelést, tudniillik 21 ezer darab élőállatnak átengedését Jugoszlávia, Olaszország és Görögország számára, három hónapon belül okvetlenül teljesíteni kell. Ezeknek az élő állatoknak pénzbeli értéke körülbelül félmilliárdot tesz ki, de ez még korántsem minden. Értesülésünk szerint az antant rövidesen be fog nyújtani egy másik számlát is és ezen a számlán súlyos pénzösszegek fognak szerepelni, amelyekkel Magyarország a szövetségeseknek tartozik. Ez az összeg még nincs megállapítva. A békeszerződés értelmében Magyarország bizonyos mennyiségű szenet köteles átengedni Jugoszláviának a pécsi szénbányákban kitermelt szénből és ennek értéke hasonlóppen 100 milliókra rug. 9 Hörösvidéh R.-T. közgyűlése A Körösvidék Békésmegyei Keresztény Nyomda- és Lapkiadó Részvénytársaság f. hó 12-én, d. u. 4 órakor tartotta második rendes közgyűlését Békéscsabán a városháza nagytermében. A részvényesek igen nagy számmal jelentek meg. Különösen a gazdatársadalom képviselete volt impozáns. A gyűlésen az elnökigazgató helyett, ki nem jöhetett el, Koppányi Gyula ügyvezető alelnök elnökölt. Megállapította, hogy a közgyűlést szabályszerűen hívták egybe, megjelent 52 részvényes 1632 részvény és 486 szavazat képviseletében, igy a közgyűlés határozatképes. Előterjesztette az igazgatóság jelentését s az üzleti eredményről szóló mérleget, melyet lapunk egész terjedelmében leközölt. A közgyűlés tudomásul vette a jelentést s a bemutatott mérleget megállapítottnak nyilvánította. Saguly József felügyelő bizottsági tag a felügyelő-bizottság jelentését olvasta fel, melyet a közgyűlés tudomásul vett. Alelnök jelentette, hogy báró Apor Vilmos tekintettel nagy elfoglaltságára s arra, hogy Gyuláról nagyon nehezen tud átjönni gyűlésekre, lemondott igazgató tagsági tisztjéről azzal, hogy a Körösvidék r.-t. iránt ezután is mindig a legnagyobb szeretettel s érdeklődéssel viseltetik. A közgyűlés azzal vette tudomásul báró Apor Vilmos lemondását, hogy neki a vállalat megalapítása s fejlesztése körül való érdemeiért hálás köszönetet szavazott. A megürült igazgatósági tagságot egyhangú lelkesedéssel Bartos Ferenc békéscsabai róm. kath. koadjutorra ruházta a közgyűlés. Ezzel a közgyűlés véget ért. A Kőrösvidék Részvénytársaság ezzel az üzleti évvel is fényes tanújelét adta annak, hogy erős, egészséges és nagyreményekre jogosító vállalat. A részvényesek azzal a jóleső érzéssel távoztak a közgyűlésről, hogy pénzüket hemcsak egy fenkölt, magasztos cél elérése szolgálatába állították, amikor Körösvidék-részvényeket jegyeztek, hanem kitűnő üzleti befektetést is eszközöltek. Mi van ma ? 1922. márc. 14-., kedd R. kath.: Reminiscere. Prot.: Gergely. Napkelte 6 óra 22 perckor nyugta 17 óra 59 perckor (5'57). Holdkelte 17 óra 2 p. (délután) nyugta 5 óra 35 perckor (reggel). D. u. fél 3 órakor a Polgári leányiskola hazafias ünnepélye. Este fél 8 órakor: Szinházi előadás. Hárcius 15-ihi ünnepélyek Kérelem. A Társadalmi Egyesületek Szövetsége ez uton is kéri a szövetséghez, tartozó egyesületeket (MOVE.'MNSz, ÉME, Ev. Nőegyesület, Szociális AJisszió, Evangélikus és Katholikus Leángegyesületek, Kisgazdaifjak Művelődési Egyesülete), szíveskedjenek március 15-én a főgimnáziumban gyülekezni -s testületileg kivonulni a Kossuth-szobornál tartandó hazafias ünnepre. A Tarsadalmi Egyesületek Szövetsége erre' az ünnepre tisztelettel megApponyi-utcák i. Irta: Fábry Károly (16) De mielőtt tovább mennénk, álljunk csak meg egy szóra! Ha már vadászról és a vadászatról beszélünk, hogy egyik szavamat a másikba öltsem, itt ki akarok térni a régi vadászemlékekre, melyek országos hírűek és fontosságúak voltak. A nagy szabadságharc után — amint már emiitettem — elözönlötték az országot osztrák és cseh beamterek, az addig ösmeretlen zsandárok és nagy számban kémek, vagy mint akkor nevezték: a spiclik. Nem volt szabad három embernek sem összejönni, mert mindjárt conspiratiót szimatoltak ott. Gondoljatok fájó szívvel a megszállott területen maradt véreinkre, akkor el tudjátok képzelni az 50-es években a magyarság helyzetét. A vezető honfiak vagy kiemigráltak külföldre, vagy bosszantó rendőri felügyelet alatt állottak. Elég volt, ha családi ünnepély alkalmából is összejöttek, hogy a zsandárok behatoljanak, vagy le is tartóztassák őket. Az osztrák soldateska mindenütt összeesküvőket, lázongókat keresett, minden levelet felbontott és a hírlapokat a legnagyobb cenzúra alatt tartotta, sőt belekémkedett a családi életbe is. Az 1850-es évek végén némileg enyhült ugyan a spicliskedés, de mert a taljánokkal háború előtt állott az osztrák monarchia, természetes, hogy ez kis mozgolódást idézett elő a magyarságban. Híreket lestek, vártak, életükkel és szabadságukkal játszó vakmerő honfiak hoztak és vittek izgató, reménykedő újdonságokat, külföldi hadi és politikai híreket, de azokat egymással közölni és megtárgyalni nem igen lehetett. Ekkor jutott eszébe Batthiányi József grófnak hazafias mágnástársait s az ország oszloposait agárvadászatra hívni meg a szomszédos csákói birtokára. Miért agarász-vadászatra ? hát azért, mert semmiféle fegyvert sem volt szabad tartani, de hogy kutyát se tarthasson a magyar, azt még az osztrák üldözés sem merte eltiltani. Nagy bátorság kellett ahhoz is összejöveteleket rendezni, de csak ez az egy mód volt spiclik nélkül cserélni ki honfiúi keserűségüket és bújokat. A csákói nagy puszta el volt dugva a világtól. Se vasút, se kőut, se falu közelben, oda feltűnés nélkül be nem tehette a lábát idegen vagy spicli. Ide gyere, spicli, ha mersz! Az Alföld anélkül is rossz hírben állott. A fene vad zsandárok erőszakoskodása és a katonafogdosás sok legényembert hajtott a szegénylegény bujdosó útjára. Rózsa Sándor, Patkó Pálnak is nagy híre volt a világon. Az alföldi nagy pusztaság, a kiterjedt kukoricások, a Káka-pusztai végtelen nádasok biztos menhelyül szolgáltak nekik, a szerte szétszórt országút melletti csárdák pedig pompás szórakozó és mulató helyül. Az akkori kőut nélküli kocsiközlekedési viszonyok mellett az országutak mentén mindenfelé volt csárda, ahol a megrekedt utas meghálhatott, vagy pihentette lovait. Az csárdákat maguk az uraságok állíttatták fel (pl. Csabától Szarvasig volt a szentmiklósi, kiskondorosi és nagykondorosi csárda, az orosháziapácai uton a gerendási csárdák), mert hiszen érdekükben is volt, hogy az italmérési (regale) jogot hasznosítsák is, igya korcsmához adtak 10—20—30 hold földet is, hogy a csárdás gazdálkodhassék. Jó élet is volt akkor a csárdásélet, különösen, ha szép volt a csaplárosné és ha a betyároknak jó kedve kerekedett. Hangos volt a csárda, cigány mindig került, hogy felvidítsa őket. Mire is számithatott a szegénylegény másra, minthogy ha elfogják: — felkötik. Azt az üldözött kurta életet se élje le vígan ? Csakhogy ám ritka eset volt, hogy elfogtak volna egy betyárt, inkább a harcban pusztult el, de előbb több zsandárt küldött maga előtt a másvilágra. A köznép inkább rokonszenvezett a szegénylegényekkel, mert nem volt ám az mind zsivány, inkább üldözött bujdosó s mindenben kezére járt, hogy menekülhessen, mert a szegényembert nem bántották, sőt bőségesen segélyezték s ha be is vetődtek egy-egy tanyára, vagy majorba, nem raboltak és nem bántottak senkit, csak élelmet kéregettek s akárhány majorban ki is volt adva a „kommentio" előre a gazdának, hogy adja ki, ha jelentkeznek, de jómódú vásárosokat, kereskedőket nem mindig kíméltek, ölni azonban akkor sem öltek, csak ha megtámadták őket, s az ő életük is veszélyben forgott. (Itt kellene elmondani azt a szenzációs rablást, amit a már többször említett Steiner Jakab uradalmi inspectornál követtek el a Körösön tuli — most Rosenthal-féle házban. De azt majd talán máskor!) Zsandárt! no ha zsandárokkal akadtak össze, akkor volt csete-paté és a legtöbb mindig otthagyta a fogát. Nem sajnálta őket senki! Leginkább idegen zsoldosok voltak, magyarul sem tudtak s a szegénylegényben nemcsak a bűnöst, hanem a „magyart" is üldözték. Már hogy szerette volna őket a magyar! (Folytatása következik.) Női köppeny, kosztüm, férfi felöltő, zsaketf Rncnnhnnri Nnmoíh nő i és férfi di»atterméhiin és utcai ruha a legdivatosabban készül ilUüulllJul l| ésllblllulll Csaba, flndrássi-utZZ.sz.
