Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) január-március • 1-74. szám
1922-03-10 / 57. szám
Békéscsaba, 1922. március 253. C sütörtök III. évfolyam 62. szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Békéscsabán, Szent István-tér 18. sz. A szerkesztőség telefon száma i 60. Független keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra SO K, negyedévre 150 K, félévre 300 K. Egyes szám ára 3 K. ilz ontontbizottsogoh A mai lapok csaknem kivétel nélkül foglalkoznak loid Newtonnak az angol felsőház ülésén mondott ama beszédével, melyben kikelt az ellen a pazarlás ellen, amit az antantbizottságok a legyőzött államokban kifejtenek. A magyar sajtó már gyakran szóvá tette különböző formában azt a viszszás állapotot, hogy az antantbizottságok tagjai bántóan fényűző életet élnek a mi pénzünkön akkor, amikor a letiport magyar nemzet túlnyomó többsége a szoros értelemben nyomorog. De ki hallotta volna meg egy elnyomott ország rabnépének panaszos felzokogását, keserű szavát ?! Hivatalos formában nem is tiltakozhattunk a nagy antantteher ellen, mert félnünk kellett, hogy ezt is békemegszegésnek minősitik épp ugy, mint a magyar lelkek mindennemű megmozdulását. Most azonban egy angol politikus, és pedig egy világhírű nagy politikus emelte fel tiltakozó szavát. Rámutatott azokra az abszurdumokra, melyeket e bizottságok működése teremtett. Nem szónokolt szivhez szólóan, hanem egyszerűen feltárta a súlyos helyzetet: a németországi bizottságok költsége évi 1800—2000 márka; egy Magyarországban működő angol közkatona havi fizetése több, mint a magyar miniszterelnök évi járandósága; a magyarországi jóvátételi bizottság havi kiadása százmillió korona; a bulgáriai bizottság egy gépírójának annyi fizetése van, mint egy miniszternek stb. És ami a legszomorúbb, e bizottságok a legyőzött népek rég elmúlt jólétének romjaiból táplálkoznak. Mi ezt jól tudtuk, hisz nyögtük a terhet, melyet e bizottságok reánk raktak; fájdalmasan láttuk, hogy míg ami kitűnő törzstisztjeink közül nem egy, nagy nélkülözések közt él, addig az antant hadnagyocskák olyan életet élnek, amilyenről soha nem is álmodoztak; keserűen tapasztaltuk, hogy mig minekünk verejtékes munkánk fejében is csak száraz kenyér jut, addig ők semmitevésért lukuluszi lakomákban dőzsölnek s azt sem tudják, mit csináljanak rengeteg fizetésükkel. Mi ezt mind régen tudjuk, de szavunk gyenge volt ahoz, hogy a nagyvilág meghallja. Lord Newton szava talán erősebb lesz? Az ő beszéde után talán meg fogja érteni az antant, hogy szükségtelen és felette méltánytalan dolgot követnek el a legyőzött államokon, amikor nyakukra küldik e bizottságokat. Hiszen van azoknak elég nyomorúságuk, felesleges azt még tetézni is az állandó adóztatásnak ezen uj divatú formájával. Van azoknak elég nyomorúságuk, van hova forditaniok jövedelmüket, nincs semmi szükség arra, hogy még koldusságuknak is vámézedői, legyenek a gazdag győztesek. Lord Newton beszédét, — mint már más beszédeit is — oda kellene juttatni minden antant politikusnak. Hátha elolvasnák, hátha meghallgatnák?! Hátha rájönnének arta, hogy a gyilkosság is bün (kiváltképpen, ha egy nemzetet öldökölnek), de százszoros bün a letiport nemzet kirablása, kifosztása 1 Vagy talán érzéketlenek már a kegyetlen győzők a nyomorral szemben ; nekik jólesik az, ha koldusbotra jutottakról az utolsó gúnyát is lecibálhatják kacagva, mulatva ?! Vagy egyszerűen nem akarják meghallgatni azt, aki emberi kötelességeikre inti őket? Nem. Ez lehetetlen. A Lord Newtonok végre is kell, hogy meglágyítsák a kemény, kérges sziveket. Zichy madár és Zichy Ionos grófok pártot alakítanak Hamis hirek a kisgazdapárt nyugtalanságáról -» Budapest, márc. 9. A kereszténypárt mindkét csoportjának további sorsára nagy befolyással lesz a Zichy-ié\z tárgyalások eredménye. Zichy János és Aladár grófok ugyanis n.ár napok óta tárgyalást folytattak a kormánypárt vezetőivel és ez a tárgyalás rövidesen befejeződik. Minden valószínűség tehát amellett szól, hogy Zichy János és Aladár uj pártot alakítanak, amelyben a külöinbözö keresztény csoportokat egyesíteni igyekeznek. A politikai életbe való visszatérésüket elhatározták és ennek feltételeiről hír szerint már holnap nyilatkozatot adnak ki, mely az uj pártaiakulás elvi alapjául szolgálhat. A kisgazdapárt nyugtalanságáról nagyatádi Szabó István pártelnök munkatársunknak a következőket mondotta : A régi kisgazdapárt és a munkapárt volt tagjai között semmiféle különösebb ellentét nincs, de ok j sincsen arra, hogy egymással szembekerüljenek, mert a jelölések munI kája a legnagyobb rendben folyik. A jelölésekre Gömbös Gyulának közI vetlen befolyása nincs, ő csupán a pártirodát vezeti. Legfelsőbb fórumon j azonban az intézőbizottság, Bethlen István miniszterelnök és én döntünk j a jelölésekről. Osztrák kormánynyilatkozat Magyarország ellen Bécs, márc. 9. Az osztrák kormány ma egyik kőnyomatosban fél• hivatalos közleményt adott ki, amelyi ben heves kirohanást intéz Magyarország ellen. A közlemény szerint Magyarország hivatkozással a Millerand féle kísérőlevélre, amelyet Ausztria sohasem ismert el, határkiigazítás címen messzemenő területi követelésekkel lépett fel. A továbbiakban elmondja a közlemény, hogy a határkiigazitó bizottság már teljesitette Magyarországnak egy területi integritási kérését, amikor is a magyaroknak ítélte a brennbergi szénbányák két aknáját. Az osztrák kormány azonnal bejelentette tiltakozását a határozat ellen. Érthetetlennek tartja a kormánynyilatkozat azt a körülményt, hogy aliy néhány héttel ezelőtt Bethlen miniszterelnök hangsúlyozta Bécsben, hogy Magyarország a barátságos szomszédi viszony kiépítésére törekszik és most ezzel a kijelentéssel épen ellenkezőleg magyar részről ujabb kísérlet történik, hogy a Burgerland tekintélyes részének igénylésével újból kiélesedjék a helyzet a két kormány között. A magyar álláspont az osztrák félhivatalos támadásával szemben illetékes politikai helyről nyert értesülés szerint a következő : Magyarország a nyugatmagyarországi kérdésben teljesen a velencei egyezmény alapján áll. Az osztrákok részéről ismét csak rosszindulatú törekvés, hogy kétségbevonják Magyarországnak azt a jogát, melyet már a Millerand féle kísérőlevél is biztosított. Határkiigazitásra való jogunk a nyugatmagyarországi határra is vonatkozik. A nyilatkozat szerint is teljesen a határmegállapitó bizottság feladata a határ kitűzése. Ez a bizottság semleges szervezetként működik, hogy mérlegelje az osztrák kormány és a magyar kormány kívánságait. A két kormány tehát egymással nincsen közvetlen érintkezésben a határkiigazitás ügyében. GONDOLATOK Konkoly hintés. Alig akadhat ma kezünkbe lap, amely ne irna valamit politikusoknak nézeteltéréseiről. Különösen azokat szeretik összeveszíteni, akik az egységes pártnak tagjai. Természetesen az ellenzéki sajtó teszi ezt. Milyen céllal ? Azt nem kell magyaráznunk. A kormányhoz közelálló lapoknak nem kis munkát ad e hirek megcáfolása. De a cáfolat sohasem teljes eredményű. Mert ha elvetették a konkolyt s az már kikelt, hiába tépjük ki: a búzaföldben mégis csak marad egy kis darab feltúrt, terméketlen terület, egy gyomszakitotta seb. Hiszen épp ez a sebzés a célja a konkolyhintőknek. De elfelejtik a konkolyhintők, hogy a gyomlálás után a megmaradt kalászok annál erőteljesebben fejlődnek s annál dúsabb gyümölcsöt hoznak. Az egységes párt is csak erősödik. Valahányszor lepattant magáról egyegy koholt vádat. Mert ha el is szórjuk a szomszéd földjére a konkolyt, az a jó gazdának legfeljebb bosszúságot okoz, de az aratást nem veszélyezteti. Nem bizony, ravasz kis konkolyhintők ! * Simon hívogat haza. Néhány napja bejárta a magyarországi sajtót az a hír, hogy a hajdúszoboszlói kerület küldöttséget menesztett Bécsbe azzal a megbízatással, h:vja haza követnek Juhász Nagy Sándor elvtársat, ki Károlyinak egyik főcsatlósa volt s aki most „emigrált". Érthető megdöbbenést keltett a hir mindenütt s bár hihetetlennek látszott egy magyar kerület ilyen elvetemültsége, mégis sok magyar szivben keltett keserűséget ez a tudósítás. Ma aztán megnyugtat minden aggódót egy fővárosi lap. kisült, hogy a küldöttség, a hires szoboszlói küldöttség csupán egy tagból állt s ez az egy tag sem volt szoboszlói, hanem egy debreceni izraelita polgártárs, névszerint Magyar Simon. Nos, ezen már nincs mit csodálkozni. Mert az csak természetes, ha a Simik, Simonok és Icigek szeretnék visszahozni az „emigráns" elvtársakat. Egyenesen be a parlamentbe. Éppen oda. No de ezt még a Simonok kedvéért sem engedjük. * Oláh ravaszság. Az oláh ravaszságnak és komiszságnak klaszikus példája a gyulavárit eset, melyről más helyen részletesen beszámolunk. Micsoda erkölcsi zülöttség kell ahoz, hogy átcsaljanak fegyveres katonák védtelen embereket olyan területre, amelyen ők uralkodnak ; csak azért, hogy ott aztán minden ok nélkül, legyilkolják őket! Lehet, sőt valószínű, hogy nem felsőbb parancsra történt a gyulavárii gyilkosság, de ha nem is az oláh államhatalom garázdálkodott, oláh katonák gyilkoltak s ezt a tényt nem változtathatja meg a hivatalos oláh állam semmiféle mosakodása. És nem remélheti azt sem, hogy az ilyen esetek csillapítják a gyűlöletet, mely ott ég minden magyar s szivben, ha Erdély felé tekint.