Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) január-március • 1-74. szám
1922-03-05 / 53. szám
Békéscsaba, 1922 . március 5. Vasárnap III. évfolyam 53. szám, TtörőwícM SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Békéscsabán, Szent István-tér 18. sz. A szerkesztőség telefon száma i 60. 9 választójogi rendelet A politikai élet utolsó másfél évtizedének állandó tengeri kigyója : a választójog, amely most is felkavarta a politika és közélet eléggé szennyes hullámait, most nyugvópontra jutott a kormány rendeletével. A kormány rendeleti uton intézte el ezt a nagyfontosságú kérdést. í Kétségtelen, hogy jobb lett volna, i ha a ^törvényhozás higgadt és komoly tárgyalások után választójogi törvényt alkot s annak alapján ül össze a legközelabbi országgyűlés. Fájdalom, az ellenzék obstrukciója megakadályozta e fontos munka befejezését s igy rendelet szabályozza a választók jogait és kötelességeit a legközelebbi alkotmányos küzdelemben. De ha figyelmesen végigolvassuk a választójogi rendeletet, megnyugvással, jólélekkel állapithatjuk meg, hogy annak alkotói mindent megtettek, amit csak tehettek s az engedékenységben elmentek addig a határig, ameddig csak mehettek az ország békéjének s a belső rendnek veszélyeztetése nélkül. Meghallgatták az ellenzéknek s a szociáldemokratáknak kívánságait s ha mindenben nem is teljesítették azokat, a rendelet világosan mutatja, hogy sok-sok jóakarat vezette az alkotókat. Apponyi-utcák i. Irta: Fábry Károly (11) De ha már ide tévedtem beszédemben, nehogy ugy látszanék, mintha csak a jogászokkal vagy csak az uri osztállyal szeretnék foglalkozni, felemlítem, hogy 1848 május 29-én bíróul: Nagy Antal, albiróul: Zelenyánszky György lett választva. A tanácsnoki állások 12-ben állapíttatván meg: 3 jogtudó és 9 köztanácsnok. 1-ső jogtudó tanácsnok és ügyészül Keblovszky Lajos, 2-ik tanácsnokul Petrovszky József, 3-ik tanácsnokul Haan Vilmos évi 160 ezüst frt díjazással. A jogvégzettséget nem igénylő többi köztanácsnoki állásokra az I-ső tizedből: Bohus M. János és Zahoran András; a 11-ik tizedből: Csicsely Mihály és Csicsely János; a Ill-ik tizedből: Petrovszky István és Zsilák Márton; a IV-ik tizedből: Miklya András és Nóvák András, ennek azonnali lemondása folytán utólag azonnal: Filipinyi András és Such József választattak részint közfelkiáltás, részint szavazás utján, — Uhrin Pál közadószedői, Michnay Pál tutori állásában, (utóbb hosszú időn át Michnay János volt a „közös gyámnok") és Salamon Pál városgazdai hivatalaikban meghagyattak. Minthogy időközben többen lemondottak s ugy véleményeztetett, hogy a jogtudók a fizetés cseFiiggetlen keresztény politikai napilap kélysége miatt, ugyanazért ezek fizetése 350 frtra, az ügyész-tanácsnok fizetése 450 frtra emeltetett fel s 1848 junius 12-én tartott gyűlésen jogtudó tanácsosokul: Koricsdnszky István, Thomka Alajos és Kerekes József; köztanácsosokul pedig: Kocziha Mihály, Medovarszky Pál, Prisztavok György, KI. Zelenyánszky György és Nóvák Ádám, mint legtöbb voksokkal birók választtattak meg. Koricsánszky lemondása után ennek helyébe Bajcsy Sándor lett tanácsnokká. Tudom, hogy az emberi hiúság általános, nincs az a koldusasszony, ki ha bírálva megnézi koldustársnőjét, ne gondolná magában: „külömb vagyok nála!" De vannak hiúságok, melyek jogosultak, erkölcsösek és amelyek szükségesek is az emberi társadalom fentartására és haladására. Minden ember — legyen bármily sorban — hiu és büszke szüleire, azokat különbeknek tartja a a hasonló sorban levők szüleinél. Ez nemcsak elnézhető hívságos, de Istentől beoltott ösztönös érzés. Igy van jól, igy kell lennie. Azért ne tartsátok feleslegesnek, ha még egy csomó embernek nevét, kik 70 évvel ezelőtt szerepeltek Csaba történetében — leközlöm. Ki tudja, fogja-e Csaba részletes történetét megírni, valamely erre vállalkozó fia? és ha fogja? talán csak akkor, mikor már az unokák és dédunokák rá sem fognak ismerni elődeikre s azokkal való rokonsági viszonyaikra? ELŐFIZETÉSI ÁRAK: S Egy hóra SO K, negyedévre ' ISO K, | félévre 300 K. Egyes szám ára 3 K. Munkaszünet március 15-én Budapest, márc. 4. Klcbelsberg gróf belügyminiszter a minisztertanács megbízásából tegnap körrendeletet intézett az összes közigazgatási hatóságokhoz, amelyben március 15-re teljes munkaszünetet rendel el és felhívja a hatóságokat, hogy a nemzeti ünnepnapon rendezett társadalmi ünnepélyeken hivatalosan képviseltessék magukat és azok rendezésében vegyenek részt. Százmilliós állami kölcsön budapesti építkezésekre Budapest, március 4. Budapest székesfőváros tanácsa módot keresett az építkezések megindítására és ugy határoztak, hogy a kormánytól kér nagyobb kölcsönt. A kölcsönösszeget egyelőre 100 millió koronában állapították meg. A főváros tanácsa már is utasította a szociálpolitikai, a közgazdasági és építési ügyosztály vezetőségét, hogy a lehető legrövidebb időn belül kezdje meg a tárgyalást a kölcsön felvétele ügyében. A főváros kész terveket mutatott be ugy a népjóléti, mint a pénzügyminisztériumnak. A főváros teljesen uj elvekre kívánja fektetni lakáspolitikáját. Az uj bérházakban csak fővárosi alkalmazottak lakhatnak. Igy természetesen számos lakás üresedik meg. A népjóléti és pénzügyminisztérium kedvezően vette tudomásul a főváros tervét és értesülésünk szerint az ügy rendszeres tárgyalása már a jövő héten megkezdődik. Már pedig akkor, midőn Csaba nehéz helyzetben volt, azok igazgatták sorsát, kiket az örökváltsági perekben — bizony cs. k. szolgabíró Lehoczki Viktor ellenőrzése mellett — tanácskozásra hivták egybe a városi tanács mellé. Az Eördögh Frigyes megbízása tárgyában 1851. május 3-ára a lakosságból kiegészített városi tanácskozás a következőkből állott: Nagy Antal, Kis Péter, Fehér Imre, Urszinyi Pál, Fábry Sámuel, Áchim János, dr. Réthy Pál, Zelenyánszky György, Áchim Liker János, Patai Mihály, Kvasz Mihály, Kelle Mihály, Bohus Monyis János, Medovarszky Pál, Vidovenyecz György, Liker János, Krnács György, Nóvák Ádám, Prisztavok György, Prisztavok Mihály, Araczki György, Valastyán János, Uhrinyi András, Szucsu Mózes, Szinovicz Lajos! Csabai jó magyarok és tótok! Keressétek ki közülök nagy vagy dédapátok nevét és vérrokoni szeretet és megelégedettséggel állapítsátok meg, hogy tiszteletreméltó nagyapátok résztvett az első rendezett tanácsú város megteremtésében, annak, vagy az örökváltsági pénztár bölcs igazgatásában, s tudásához képest becsületes jóakarattal szolgálta a közügyet, a város javát — és pedig az esküdtek évi 60 ezüst forintért — mert akkor a közügy szolgálata nem jutalomnyerés, nem hivatal, hanem honessus (tisztesség) volt. (Folytatása következik.) Megteremtették a lajstromos szavazást ott, ahol a kisebbség védelme nagyfontosságú, titkos szavazat lesz azokban a nagy városokban, ahol sok a munkásság és a függő tisztviselő, meghagyták a nők szavaz?ti tógát, a Károly-csapatkereszteseket nem tiltották el az urnáktól — s ha mindenben nem teljesítették az ellenzék kívánságát, ez csak azért történt, mert a demagógiának nem dobhatta oda a kormány, különösen a vidék, sokhelyt még politikailag éretlen választóit. Hisszük, hogy a kormány intencióit méltányolni fogják azok is, akik eleve tiltakoztak a választójogi rendelet ellen. Mert egészen bizonyos, hogy kellemesen csalódtak. Kétségtelen, hogy nem reméltek ilyen széleskörű, ilyen demokratikus választójogot, mint amilyet a rendelet adott. A békének és méltánylásnak legkézzelfoghatóbb jele az lesz, ha az ellenzéknek s a szociáldemokratáknak sorait is ott látjuk majd a küzdelemben. A nyílt, becsületes, tiszta erkölcsökkel vivott harc jóleső látvány lesz s a szükségszerű bukások sem lesznek keserű ízűek, ha nyílttekintetű, nemes ellenféllel szemben maradt alul a vesztes. Vegyen hát részt mindenki a választási harcban. Az is, aki szélesebb, kiterjedtebb választójog alapján remélt nagyobb diadalt. Csak az eszközök legyenek becsületesebbek, csak meggyőződésünket, magyar lelkünket, tiszta erkölcsünket vigyük bele a küzdelembe s ne az önzést, a kicsinyeskedést és főként ne a meggyőződés nélkül való piszkos, vesztegetésibérszagu demagógiát Mert ha tiszta, becsületes lélekkel, magyar szívvel gyakoroljuk e legszebb jogunkat, akkor minden választójog szerint, — a most megjelent rendelet szerint meg különösképen — teremthetünk magas színvonalú, munkára képes és dolgozni akaró parlamentet. (vk) A miniszterelnök távirata a békéscsabai Egységes Párthoz Békéscsaba, márc. 4. Jelentettük, hogy a Békéscsabai Egységes Párt megalakulása alkalmából táviratilag üdvözölte Bethlen István gróf miniszterelnököt. A miniszterelnök erre az alábbi választáviratot intézte a békéscsabai Egységes Párt vezetőségéhez : Lipták L. Pál pártelnök urnák Békéscsaba Őszinte örömmel vettem és hálásan köszönöm a békéscsabai egységes keresztény kisgazda, főldmives és polgári párt 1 megalakulásáról szóló értesítést. Meg vagyok győződve, hogy támogatásukkal elveinket és pártunkat hazánk javára diadalra fogjuk juttatni. Gróf Bethlen István. Lapunk mai száma 8 oldaL
