Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1922-02-21 / 42. szám

Békéscsaba, 1922. február 21. Kedd III. évfolyam 42. szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL i Békéscsabán, Szent István-tér 18. sz. A szerkesztőség telefon száma : 60. Független keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 50 K, negyedévre 150 K, félévre 300 K. Egyes szám ára 3 K. Ég a ház Régi közmondás, hogy az kiabál, akinek a háza ég. A parlament vég­óráiban utolsó horkanásként a libe­rális frakció is tüzet kiáltott, a leve­gőben hadonászott és azon siránko­zott, hogy mi lesz ezzel a szegény országgal, ha a parlamenti élet meg­szűnik és a kormány zavartalanul, munkába temetkezve egyedül vezeti az ország ügyeit és bizonyságot tesz arról, hogy a liberális kerékkötésre se neki, se az országnak szüksége nincs, mert nem lejtős az ut, ame­lyen halad. A házuk ég a fejük fe­lett és ugy tüntetik fel, mintha a haza sorsa mardosná politikai lelki­ismeretüket és azért jajveszékelné­nek. Pedig ettől állnak legtávolabbra. Kétségbe van esve a liberális és nem liberális ellenzék, hogy azalatt, mig a kormány a választások meg­ejtéséig nélkülök dolgozik, tisztán fogja látni a választópolgárok mil­liója az ő hasznavehetetlenségüket és áttetsző lesz, hogy egyedül a ha­talom megkaparitása az, amiért az ország érdekeinek megrontása árán is állandó hadüzenetben állanak. Ez a hadiállapot igen kényelmes volt nekik addig, mig a parlamentben az ország keserves fillérjeiért szabadon dikciózhattak, a külföld liberális ka­pitalistáihoz és internacionáléjához jelszavakkal kapaszkodhattak, de el­némulnak, eltörpülnek abban a pil­lanatban, amikor már régi jogon nincs keresnivalójuk a nemzet temp­lomában, amely nekik mindenkor duhajkodók csapszéke volt. A nem­zet talpraállitásától irtóznak és nem lesz erejök, mentelmi joguk, tenor­juk, hogy szembenézhessenek az ön­tudatra ébredt milliókkal. Könnyű volt nekik a liberális zászlólobogta­tás azért is, mert felelősség né|kül nyilazták annak a kormánynak a vér­tezetjét, amelynek minden ténykedé­séért, akarásáért a legsúlyosabb fe­lelőséget kellett vállalnia, viselnie nemcsak a nemzet de a történelem eíőtt is. A liberálisok különféle szövetke­zése, amikor elhagyja — bizonyára végleg — a parlamenti csarnokot, nem hagy maga után semmit vissza, de nem is visz magával a parla­mentárizmus értékéből. Üresen jöt­tek, mint a nagydob és rekedten mennek, mint a berozsdásodott pléh­sip; sohasem tudtak felemelkedni arra a szent magaslatra, amelyről belehetett látni ennek a minden erejét megfeszítő nemzetnek a tusá­ját, felérezni lehetett a sorsát, mely­ről megítélhetők voltak a cselekvések kötelességei. A Bethlen-kormány nyill sisakkal őrködött, hogy sirba ne tegyék ezt az országot. A gazdasági liberaliz­mus vádjaival szemben, hogy pusz­tulásunknak gátat nem tudott húzni, hogy a nyomor kinzóbb, hogy volt erkölcseink templomai romokba om­lanak, a magyar faj őserejének rettenthetetlen bizalmát szegzi oda, mely időt nyerve, a munka szorgal­mával és értékeivel jut győzelméhez. Kipusztított erdők helyén vihartálló, uj életet hirdető erdőt csemeték nevelésével lehet csak teremteni. A csodák ideje messze van mögöttünk és csak a bolond hiszi el a liberális kimentőknek, hogy magas lombozatú tölgyeket tudnak máról holnapra ültetni. Korteságálásnak is üres frázis lesz ez és mivel önmagukkal számot vetve érzik tehetetlenségöket, tüzet kiáltanak. Földosztás Kamuton Békéscsaba, február 20. Házhelyet igénylő olvasóink körében híre terjedt, hogy a békéscsabai igénylőknek Hoyos Miksa gróf kamuti birtokain osztanak telkeket, illetőleg kisbirtokokat a közel jövőben, a földreform végrehajtása során. Beavatott körökben érdeklődtünk ezeknek a híreknek eredete és alapossága iránt. Érdeklődésünkre az alábbi felvilágosítást kaptuk: — A városi képviselőtestület határozatának megfelelően a polgár­mester már több ízben megsürgette a földreform végrehajtási munkálatokat, amelyek a földbirtokrendező biróság kezében vannak. A városi hatóságok a rendelet bevárása nélkül, már jó előre összeírták az igénylőket s jóval a határidő letelte előtt beterjesztették a földbirtokrendező bíróságnak a névjegyzéket. A kisajátítás munkája még azóta sem történt meg. Időközben szóba került odafenn a békési igénylők ügye is. Kitűnt azonban, hogy sem Békéscsaba, sem Békés határában nincsen annyi, a törvény értelmében kisajátítható föld, amennyi az igénylők kielégítésére szükséges volna. Hoyos Miksa gróf kijelentette, hogy birtokai után a vagyonváltságot haj­landó természetben leróni, vagyis a földvagyonváltsága értékének megfelelő földmennyiséget felajánl a földreform céljaira. Azt is kijelentette, hogy nem bánná, ha az ország más részén levő birtokaiért is békési földjeiből sajátítanák ki az azokra a birtoktestekre eső vagyonváltságnak megfelelő területeket. Egyidejűleg annak a kívánságának adott kifejezést, hogy mivel békési uradalmában és birtokán leginkább csabai földmunkásokat foglal­koztat, az Ő rendes munkásainak, tehát csabai igénylőknek osszák ki a birtokából kisajátítandó területeket. A polgármester a város földmunkásai­nak érdekét szem előtt tartva, természetesen megfelelő pártfogással kezelte az ügyet, úgyszintén pártfogólag terjesztette fel a földbirtokrendező bíróságnak azt a kérvényt is, amelyet az érdekelt földmivesek nyújtottak be a szóban­forgó uradalmi földek megszerzése ügyében. Az ügy tehát még nem feje­ződött be. A döntés a legfelsőbb hatóságtói: az országos földbirtokrendező biróságtól függ. Rassayék kudarca Pécseit Pécs, február 20. (MTI) Vasár­napra tűzték ki Pécsett a független polgári kisgazda- és földmivespárt politikai gyűlését, amelynek meg­tartására Rassay Károly, Méhely Kálmán és Harrer Ferenc jelentek meg a párt kiküldötteiként. A gyű­lést a jelenvolt közönség zajos, ellenséges indulatu tüntetései miatt a rendőrség feloszlatta. ' Erdélyi magyarok az oláh Igazságtalanságok ellen Kolozsvár, febr. 20. A magyar nemzeti párt Kolozsvárott vasárnap tartotta meg zászlóbontó ünnepélyét, amelyről táviratot intéztek Bratianu oláh miniszterelnökhöz. A távirat­ban tiltakoznak azok ellen az igaz­ságtalanságok ellen, amelyeket az oláhok a választók névjegyzékének összeállításakor elkövettek a ma­gyarság rovására. Mikor lesznek az uj választások Budapest, február 20. Egyes lapok hirt adnak arról, mintha a kormány a választásokat a legrövidebb időn belül óhajianá megtartani. Ezek a hirek téves információn alapulnak, mert egyrészt a választási listák összeállítása nagy időt vesz igénybe és ezeket a munkálatokat még el sem rendelték, másrészt meg módot kell adni az egyes politikai pártok­nak arra, hogy a választásokat poli­tikailag is előkészítsék. A választá­sok határidejére vonatkozólag fix pont van és ez az, hogy az indem­nitás 1922. junius 30-án lejár, tehát az uj törvényhozásnak még ezen az időponton belül össze kell ülnie, hogy módja és alkalma legyen a kormánynak az uj felhatalmazást megadni. Csonka Magyarország — nem ország, Keresztényszocialisták budapesti nagygyűlése Budapest, február 20. (MTI) A keresztényszocialista közüzemi alkal­mazottak vasárnap nagygyűlést tar­tottak, amelyen Anka János elnökölt. A gyűlés két határozati javaslatot fogadott el. Az egyikben, amelyet a kormányhoz intéz, tiltakozik' a gyűlés a munkásvédelmi intézmény ellen, kéri a kormányt, hogy az erről szóló rendeletet a társadalmi béke érdekében vonja vissza. Tilta­kozik továbbá a munkakötelezett­ségről szóló törvénytervezet ellen, mert a sztrájk letörésére irányuló eszközt lát benne. A másik határo­zati javaslatot a főváros tanácsához intézi és ebben kéri, hogy a munka­bérek a szükségleti cikkek áraival olyan arányba kerüljenek, mint a mult év november 19-én voltak. A munkaidőt 8 órában kívánják meg­állapítani és kérik a munkabérmeg­állapitó bizottságok azonnali fel­állítását és az alkalmazottak üzemi szerveinek elismerését. Tiltakoznak az eilen is, hogy a főváros a bér­ház tulajdonosok segítségére siet és a szegény sorsú lakók érdekeit sem­mibe sem veszi. Magyar—francia tartozások kiegyenlítése Pdris, február 20. (MTI) A francia és magyar kormány között létrejött megegyezés értelmében mindazoknak a francia állampolgároknak, akik magyar állampolgároknak kölcsönt nyújtottak, módjuk van 1922. évi augusztus l-ig békés megegyezésre lépni adósaikkal. A követelések meg­fizetésére vonatkozó szabályokat a magyar és francia kormány között 1921. évi január hó 31-én létrejött egyezmény foglalja magában. Ösztöndíj fiatal iparosoknak A MTI jelenti: A budapesti ke­reskedelmi és iparkamara pályázatot • hirdet több utazási és segély ösz­; töndijra a budapesti kamara terüle­tén illetékes oly fiatal ipart űzők és kereskedők számára, akik foglalko­zásukban tökéletesíteni kívánják ma­gukat a külföldön, Magyarország ! megszállott részein, vagy akár állandó lakóhelyükön bárhol. Részletes felté­telek a kamara titkárságánál kapha­tók meg. Budapest V. Szemere-u. 6. Szerb garázdálkodás Budapest, febr. 20. A jugoszlávok szekvesztrálták Karácsonyi Jenő gr. bánsági birtokát és annak kezelé­sével Lozovics Radoán pancsovai képviselőt bízták meg, kinek gond­noksága alatt nagyszámú lábasjó­szág, berendezés és felszerelés tünt el a birtokról. Karácsonyi Jenő gr. ennek a rabló kezelésnek megaka­dályozására a spanyol király köz­bejárását kérte, aki interveniált a kormánynál, hogy a gróf kárát té­rítsék meg és hogy az elharácsolt j labasjószágokat és ingóságokat visz­szajuttassák a tulajdonos kezeihez.

Next

/
Thumbnails
Contents