Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1922-02-19 / 41. szám

Békéscsaba, 1922. február 19. Kőrősvidók 5 9 karéneklés fejlesztése Régi és annál szomorúbb tapasztalat nálunk, — bizonyíthatja ezt akárki, akinek az emberi hang zenéje iránt van érzéke — hogy a karéneklés Magyarországon nagyon elhanyagolt állapotban van. Példákért ne is menjünk messzire, maradjunk csak a magunk portáján. Van egy énekkarunk, amely évtizedek óta küzd fennállásáért a társadalom nemtörődömsége miatt (a Keresztény Daloskör) olykorolykor megalakul egy-egy alkalmi énekkar (evangelikus és katolikus vegyeskar), egy-két év óta küzd a kezdet nehézségeivel az Erzsébethelyi Daloskör, néha-néha hallani az építőmunkások énekkaráról, de igazán mély gyökeret verni városunk áldatlan és a karének iránt érzéketlen talajban egy sem tud. Nem szívesen említem fel a példát, de el nem kerülhetem — hol vagyunk mi attól a zenei kulturától, ahol a csehek vannak ? A háború alatt voltam tanuja, Csehország különböző vidékeiről összeverődtek a katonák, kivették zsebükből a kis szólamfüzeteket és készen volt a harmonikusan csengő férfikar. És hogy énekeltek ezzel szemben a magyar katonák ? Nyakukon kidagadtak az erek, torkukon kieresztették a hangot, ahogy csak kifért és a legbájosabb nótákról durván letörülték a melódia és a poézis hímporát. De tovább menve, valljuk meg őszintén, intelligens társaságokban is hasonlóképen szokták kivégezni a magyar dalt. Ezeken a sajnálatos állapotokon akar segíteni nemes igyekezettel a Magyar Dalosszövetség oly módon, hogy a karéneklés fejlesztéséhez a kormány erkölcsi és anyagi támogatását kéri abban az emlékiratában, melyet ebben az ügyben alaposan megokolva, az országos tapasztalatokra támaszkodva a kormányhoz intézett. Megütődve olvassa az ember, hogy a dalmüvelés terén országszerte azonosak a viszonyok, egyforma az elmaradottság. Utal a Magyar Dalosszövetség a külföldi viszonyokra első sorban Németországra, ahol minden kis városkában van dalos egyesület, ennek képzett karnagya. Utal az összetartás érzésére, melyet a különböző társadalmi osztályokban széttagozódó emberekben a dalos egyesület kebelében kifejleszt és ezzel bennük a nemzeti öntudatot erősiti. Feltárja, hogy legjobb dalos egyesületeink is mostoha gyermekei a társadalomnak, mert hangversenyeiket csak a tagok hozzátartozói és ismerősei látogatják. De a társadalom közömbössége nemcsak ebben nyilvánul, hanem abban is, hogy az intelligencia nem működik tevékenyen a dalos egyesületekben, pedig ez a karének-művészetnek igen nagy hátrányára van, mert nehéz karok előadására csak az intelligens, tehát bizonyos mértékig zeneileg képzett tagokból alakult énekkar képes. Sok nehézséget okoz az is, hogy számos helyen nincsen énekkar vezetésére alkalmas karnagy. E bajok orvoslása végett a Magyar Dalosszövetség a következő pontokból álló javaslatot terjesztette a kormányhoz : 1. Uj dalegyletek szervezése. 2. A megszűnt dalegyletek újrafelállítása és támogatása. 3. A karnagyképzés megoldása, karnagykurzusok tartása. 4. A dalegyletek működésének ellenőrzése, irányítása. 5. Válogatott mintacsapat felállítása. 6. A karirodalom fejlesztése. 7. A hivatalos lap fejlesztése. 8. Utazási kedvezmény kieszközlése. Kétségkívül olyan tervezet, amely megvalósulása esetén igen nagy lépéssel vinné előbbre a magyar karéneklést. Ennek következményekép nemcsak a férfikarok szaporodnának, hanem társadalmunk zenei izlése is finomulna. És mi járna együtt a zenei ízlés finomulásával ? Az, hogy társadalmunk méltó utálattal vetne gátat az olyan zenei ocsmányságok lábrakapásának, mind : Nyomd meg a gombot, Budapesten drágább lett a liba, Dzösz te a mi utcánkba (vagy hogy a frányába' van ?) és más, ezekhez hasonló torzszülöttek, amelyek rövid ideig ugyan, de mégis éltek az utcán fütyörésző inasok és intelligens emberek ajkán egyaránt. Saguly József. Infláció és pénzszűke A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alapos és értékes munkát végzett akkor, amikor az érdekeltségeket tanácskozásra hívta össze, hogy gazdasági és pénzügyi politikánk irányelveiről véleményt mondjanak. Nem állítjuk azt, hogy mindenben egyetértünk azokkal a kívánságokkal, amelyeket nagyrészben idegen érdekeltségek a kormánnyal szemben támasztanak és mely kívánságok igen sokszor egyszerű önzésnek eredményei, de tudunk anynyira objektívek lenni, hogy a tanácskozások eredményében azt a részt, amely igazán értékes, elismerjük és kellőképen méltányoljuk. Alkalmunk volt részleteket olvasni a tanácskozások eredményéről a dr. Gyulay Tibor által készített igen tartalmas emlékiratból, amelyekből azt látjuk, hogy több kérdésben az eddigi igen ellentétes vélemények kezdenek közeledni egymáshoz. Ami a címben említett kérdést illeti, teljesen egyetértünk az emlékirattal abban, hogy a valuták leromlását az infláció okozza. Az inflációt kétségtelenül mindenkor nyomon követi pénzünk vásárló erejének csökkenése, ami viszont ujabb jegykibocsátást feltételez. Egyetértünk az emlékirattal abban, hogy az államháztartásban mutatkozó hiányokat a bankjegyek szaporítása utján eltüntetni nem lehet. Kétségtelen, hogy a fedezetlen pénzjegyek kibocsátása a nemzeti vagyon felhígítása folytán annak tervszerű eltolódását idézi elő, miért is szociális szempontból igazságtalan. Feltétlenül igaz az is, hogy a fedezetlen pénzjegyek szaporítása általános elértéktelenedéshez vezet és végzetes következményeivel egész gazdasági életünket már is aláásta. Bizonyos ennélfogva az, hogy valutánk javulása addig el nem képzelhő, mig az állam az inflációnak gátat nem szab s mig az államháztartás egyensúlyát meg nem teremti, addig egy fedezettel bíró jegybank felállításáról beszélni sem lehet. Különösen kellemesen hatott reánk az emlékiratnak a pénzszűkére vonatkozó az a megjegyzése, hogy a pénzjegyek szaporítása nem jár azzal az eredménnyel, melyet ettől a közvélemény a pénzszűkének enyhítése tekintetében várt. Ha ugyanis pénzszűke alatt az állami pénzjegyek hiányát értjük, ugy ennek oka nem a jegybank által kibocsátott, hanem a forgalomban levő pénzjegyek menynyiségének elégtelensége. A hiba tehát az emlékirat szerint is a pénz körforgalmában van, amelynek folyamán a pénzjegyek helyenkint megrekednek. Ezt a megállapítást, melyet minden komoly közgazdasági szakértő egyformán fogad el helyesnek, kell figyelembe venniök azoknak a gyengébb fajsúlyú közgazdáknak, akik egyre azon sírnak, hogy a kormány adjon ki több papírpénzt, mert akkor Hausse lesz a tőzsdén. Erről persze nem beszélnek ezek az urak, hogy ennek a Haussenak tulajdonképpen a további infláció lesz a következménye és hogy az ilyen Hausse-t megint csak a fixfizetéses középosztály fogja megsinyleni. Nem hagyhatjuk természetesen szó nélkül azt a részét, melyben azt kívánja, hogy csak az állam szabályozza a pénz forgalmát. Sok dolga volna az államnak, ha az általános irányításon kívül még ezzel is foglalkozna. Ezzel a kérdéssel foglalkozzanak inkább a nagybankok akkor, amikor a betétkamatlábat szabályozzák. Ne várjuk, hogy a thesaurált pénzjegyek forgalomba kerüljenek addig, mig a bankok által felszámított költségek sokszor magasabbak, mint a betétkamatláb. A csekkés clearing forgalmának fejlesztését mi is fontosnak tartjuk, de e téren megint csak elsősorban az érdekelt gazdasági körök iniciativájától várjuk a reformokat, nem pedig a gondoktól úgyis túlterhelt kormánytól. Fejtegetéseink végén még csak ismételten figyelmeztetni kívánjuk a közönséget arra, hogy most már, amikor végre az összes komoly közgazdasági körök a pénzszűke kérdésben egy álláspontra jutottak, fokozatosan figyeljenek arra, nehogy a pénzszűke megszüntetésének jelszava alatt uira destruktív tanokat fogadjon el igazaknak, ami csak a már megindult pénzügyi konszolidációnak árthatna. Cser Frigyes. Közgazdaság, a talaj-porhanyitó (Brubber) Némely esztendőben, különösen, ha sok a hŐ s annak olvadása esővel, hirtelen megy végbe, az ősszel felszántott és tavasszal vetésre fordítandó szántóföld annyira összeül és a felülete annyira megcserepesedik különösen a kötöttebb földeknél, hogy a használni szokott fogas, még ha megterheltetik és hatás nélkül hagyja a földet s nem marad más hátra, mint a földet tavasszal újból felszántani, ha a vetőmagot rendesen elhelyezni kívánjuk, de ha Grubber-rel birunk, akkor segítve van a bajon. A Grubber egy vasrámára — különféle 7—9 beosztással — alkalmazott, fogashoz hasonló, de hoszszabb fogakkal ellátott eszköz könynyen kezelhető s munkájában legfeljebb ott, hol a föld igen gazos, okozhat nehézséget és igényel nagyobb gondozást. A Grubber a feltalajt felporhanyitja ugy, hogy utána a sorvetőgép bátran haladhat és miután 7—8-ra ereszthető, a tavasz elején már kikelt, apróbb gyomfélét elpusztítja, a föld felületét kiegyenlíti. Jó hatása van különösen a gőzeke-szántásra. Tavasszal, amint a föld megszikkadt annyira, hogy a szántóföldre mehetünk, megindítjuk a Grubbert és járatjuk addig, mig az őszi szántás tart. Igy a téli nedvességet konzerváljuk az egyengetés után egész addig az időig, mig a tengerivetés befejezést nem nyer; lehet fogas helyett szórvavetésnél is használni. Sack Rudolf ekegyáros igen leleményesen, ezen eszközt akként készítteti, hogy az egyetemes ekének eketestét a gerendelyről levéve, az eke-gerendelyére a Grubber rögzíthető. Dunántul az ily eszköz erősen tért hódított, mert ott a talaj összeülepedése és a talaj cserepesedése gyakorabbi és nagyon jól tudják, hogy a tavasszal való szántás a termés 40—50 százalékát kívánja áldozatul. VL. ELEGÁNS ÉRTESÍTÉS Tisztelettel értesítem a n. é. közönséget, hogy mindennemű fali, inga, zseb- és ébresztő órák javítását, valamint mindennemű ékszerjavitást és átalakítást a legpontosabb és legjutányosabb árak mellet elvállalok. Tisztviselők, vasutasok és katonák árengedményben részesülnek. Nagy választék sweici zseb, valamint inga, fali és ébresztő órákban. Vidéki megrendelés a legrövidebb idő alatt el lesz intézve. Aranyat és ezüstöt veszek. Szíves pártfogást kér : Schreyer György órás és ékszerész-cég Békéscsaba, Hunyadi-tér, (Csirkepiac sarkán.) 66 Gyapjú Veszünk, előleget adunk uradalmi, szűcs és egyébb gyapjúra. „Futura " Békéscsaba. Telefon 88. és 154. 3 legszebb fényképek és nagyitások a legjutányosabb árban Littmann Adolf fényképész festészeti és f ény képnagyitó műtermében készülnek. Békéscsaba, Szent István-tér 12. sz. (A róm. káth. templommal szemben.) 234 Kazánjait ne értéktelenitse el foltokkal, hanem azok repedéseit beggesztesse be jótállással Mertz Gyula elektrotechnikai és fémipari vállalatánál Haan-utca l sz. Telefon ZZ.