Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1922-02-18 / 40. szám

2 Körősvitiék Békéscsaba 1922. február 18 Bozsik, Szűcs, Oláh, Drechsler és Rcbert képviselők. Grieger Miklós a pártelnökre, Haller I.-ra mondott felköszöntőt. Haller István a többi között ezt mondotta: Bennünket annakidején az a meggyőződés hozott össze a pártban és a parlamentben, hogy ezt az országot másként, mint ke­resztény politikával megmenteni nem lehet. Azóta a parlamenti harcokban megedződött a meggyőződésünk és igazabb, erősebb lett a keresztény politikai meggyőződés, erősebb lett, mint volt a kommün után és meg­győződéssé vált, mint az is, hogy ha már régebben arra az útra tért volna az ország, sokkal előbbre volnánk minden tekintetben. Nagy tévedésben vannak tehát azok, akik azt hiszik, de nem is hiszik, hanem állítják, hogy a keresztény politika véget ért. Nem tudtunk mindent megtenni, ami a cél elérésére szük­ségessé vált, azonban egy kifosztott országban a liberálizmus dúlása után, a háború után, forradalmak után nem lehet mindent pótolni kétévi munkával. Rz igazi meg­győződéses keresztény nép tudni fogja, hogy még nagy harcoknak nézünk elébe és nagy kitartásra van szükségünk, hogy az igazi keresz­tény demokráciát és evangéliumi igazságokat diadalra juttassuk. Mi az igazi keresztény demokrá­cia programmját valljuk, ezért aka­runk bent az országban és künt har­colni. Mi éppen ezért az arany kö- ' zéputat választottuk és a bölcs mér- j séklet alapján iparkodtunk célunkhoz ; jutni. A szenvedélyeket nem bolygat- j tuk sem jobbra, sem balra, mert mi tulajdonképen a magyar alkotmá­nyosság alapján állunk. Mi a jövő­ben szociális munkát akarunk ki­fejteni, mert látjuk, hogy ebben az országban a parlamentnek arra volt a legkevesebb gondja. Mindenkinek, a törvényhozásnak azt kellett volna legelsősorban munkálnia. A dolgozó néprétegek igényeinek kielégítése a mi célunk. Reálpolitikát akarunk folytatni és ebben a régi kitartással, erővel és harci kedvvel kitartunk és hiszem, hogy a magyar nép ebben a harcban velünk jön és nekünk fog igazat adni. A múltban azt láttuk, hogy akik a legkönnyebben jöttek a parlamentbe, akik nem harcoltak régóta a keresztény elvekért, azok váltak ki legelőször sorainkból, de itt maradtunk mi a régi küzdők, mert bennünket az örök igazság forrasz­tott egybe, hogy nekünk győzni kell a keresztény politika erejével és győzni is fogunk. Gerencsér István szólalt fel ezután. Rz ó nézete szerint a magyar faj az a SZÍVÓS ázsiai nép, amely annak idején ebben az országban az első keresztény államot alkotta. Ezt az eszmét képviseli a Keresztény Nem­zeti Egyesülés Pártja a parlament­ben és elsősorban azt képviselték a pártból a kormányba jutott tagjaink. Ő tehát a jelenlevő minisztereket üdvözli és kéri őket, hogy azon az uton, amelyet a pártvezér igen he­lyesen megjelölt, a bölcs mérséklés utján képviseljék a pártprogramját. Ezen az uton a párt minden egyes tagja követni fogja őket. Vass József miniszter szólalt föl ezután a jelenlevők általános kíván­ságára. Legelsősorban minisztertár­sai nevében is megköszöni az irán­tuk megnyilvánult bizalmat, ő azt hiszi, hogy amit csak meg lehetett tenni, mindannyian megtettük. Na­gyon helyesen mondja Gerencsér, mikor a multakból von le tanulsá­gokat, de mostan nem tekintgethe­tünk a múltba, mert bár tanulságok vannak és ezeket mindenki szem­előtt is tartja, de ma inkább néz­zünk a jövőbe és lássuk meg azo­kat az erőket, amelyeket a keresz­tény politika jövőjének biztosítására találhatunk. R mi legnagyobb el­lenségünk a radikalizmus. Legyünk ébren, mert az avar alatt van a tüz, vigyázzunk arra, hogy testvérharcba ne keveredjünk és ezzel ne dönt­sük meg mi magunk a kitűzött célt, mert annak csak a vigyorgó har­madik örülne. R testvéri összetar­tásra emeli poharát. Ernszt Sándor beszéde ulán Bernolák miniszter megállapítja, hogy a kereszténypárt volt az, amely a társadalmi igazságosság utján a haladást megindította ebben az or­szágban. A jövőben a szociális eszme jelöli meg munkánk célját. Ez a mi jövő munkaprogramunk, küzdeni fogunk a radikalizmus és a panamisták, valamint mindazok ellen, akik a nyomorgó keresztény népmilliókat még ma sem akarják megérteni. A párt kibontott zászlaja mellett volt maga is, mindvégig ki fog tartani ebben a küzdelemben és kéri a pártnak minden egyes tagját, hogy ebben az irányban működje­nek és dolgozzanak. Huszár Károly ujabb felszólalásá­ban Zichy Nándor gróf, Kaas Ivor báró és Molnár János apát szelle­mét idézte, hogy azok vezessenek bennünket a jövő harcaiban is. Turi Béla az összetartásban rejlő erőre hivja fel a jelenlevők figyelmét. Hegyeshalmy miniszter is meg van győződve arról, hogy erre a pártra a' jövőben fokozottabb tevékenység vár, mert szükség van arra a pártra, amely letéteményese az igazi keresz­tény politikának. Benárd Ágoston a testvéri szere­tetre, a keresztényszociális munkára buzditotta^a jelenvoltakat. Kovács Emil a protestáns lelké­szek nevében beszélt. A katolikus felekezetiségből az általános keresz­ténység színvonalára emelkedett párt­vezéreket : Haller Istvánt, Vass Jó­zsefet és Huszár Károlyt üdvözölte. A turkesztáni magyar túszok sorsa Budapest, február 17. (MTI.) A Turkesztánban levő magyar túszok, akiknek száma több százra tehető és aránylag jól vannak elhelyezve, vállalatoknál és hivatalokban, Orosz­országnak olyan részén, amely most járványmentes. Ugyanis, egész Felső­oroszországban erős kiütéses járvá­nyok : tífusz, himlő és kolera dü­höngenek. Ezért most nem is köve­teli Szovjetoroszországtól, hogy azon­nal indítsa el a turkesztáni túszokat. Csak azokat a foglyokat szállítják azonnal haza, akiknek hozzátartozói — vállalva a kockázatot, mely a fer­tőzött vidéken való átutazással jár — ezt kívánják. A japán követség tagjai a külügyminiszternél Budapest, febr. 17. MTI jelenti: Gr. Bánffy Miklós külügyminiszter a Nemzeti Kaszinó külön helyiségében a japán császár rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere tiszteletére dejeneurt adott, amelyen megjelentek a követ neje, gr. Bethlen lstvánné, gr. Teleky Pálné, gr. Teleky Pál, Bartha Richárd, a kormányzó kabi­netirodájának főnöke, Ita és Sügis Tita japán követségi titkárok és a külügyminisztérium több magasrangu hivatalnoka. Április végén tartják meg az uj választásokat Budapest, febr. 17. Az uj válasz­tásokat április 16. és május 17-ike közé eső napokon belüHartják meg. Az uj nemzetgyűlés majusban gyűl össze és félévesnek tervezett idő­tartama alatt megalkotja a választó­jogi, a felsőházi reformokat és tető alá hozza a legszükségesebb javas­latokat. Ezt az uj nemzetgyűlést or­szággyűlés váltja fel, amely az uj választójogi törvény alapján ül össze. Az Ébredők főtitkára gróf Széchenyi lemondásáról Budapest, február 17. MTI jelenti: Gróf Széchenyi Viktor az Ébredő Magyarok Egyesületének társelnöki tisztéről lemondott. Ezzel kapcsolat­ban dr. Fodor Gyula, az egyesület központi főtitkára a következő fel­világosítást adta: Széchenyi társ­elnök ur lemondását tegnap délután juttatta tudomásunkra. Indokul fel­hozta, hogy az egyesület IV. kerületi szervezetének kiadott plakátjaira ne­vét az ő előzetes tudomása nélkül ráírták és hogy ez mindenki előtt mintegy aláírásnak tűnt fel. Meg kell állapitanom, hogy foíyó hó 9-én tartott igazgatósági ülésünk Széchenyi társelnök ur vezetése alatt határozta el a sorozatos kerületi nagygyűlések megtartását, mikor is kimondotta az igazgatóság, hogy ugy elnökeire, mint igazgatósági tagjaira nézve a megjelenést kötelezővé teszi. Ez az igazgatósági ülés határozta el a ki­plakatirozást, igy tehát mindenki előzetesen tudott erről, a szervezet tehát teljes joggal irta fel plakátjára a megjelent Vezetők közül Széchenyi gróf nevét is. A nevek különben sem mint aláírások szerepelnek, hanem mint a megjelenők felsorolása. Csonka Magyarország — nem ország, Egész Magyarország — mennyország! iitiiiiiaBaiiSHiaaaaaaaBaiaaif üpponyi felírató a ftormányzo előtt Budapest, február 17. A kormányzó ur Őfőméltósága tegnap este "negyed 7 után kihall­gatáson fogadta Apponyi Albert gróf, Szterényi József báró és Homonnay Tivadar nemzetgyűlési képviselőket. A küldöttség kifejtette a kor­mányzó ur előtt azt az álláspontot, hogy uj választójogi törvény nem létében csak a törvényesített Fried­rich-fele választási rendelet alapján lehet a választásokat megejteni. Ha a Friedrich-féle törvényesített rende­letet módosítanák, ezt sokan tör­vénytelennek tekintenék, mig abban a tekintetben semmiféle vélemény­különbség nem lehetne, ha a Fried­rich-féle rendelet alapján választatna a kormány. Ezt ugyanis mindenki törvényesnek ismeri el. A küldöttség tagjai elmondották, hogy a legfőbb jogi tekintélyeknek meghallgatása nem nyújt semmiféle alkotmányjogi fedezetet. Ezután át­adták a kormányzó urnák az Apponyi­féle felirati javaslatot, amelyet a kor­mányzó ur átvett. A kormányzó azt válaszolta, hogy teljesen átérzi a helyzet komolysá­gát. Minthogy azonban a kormány iránt bizalommal van és az neki azt a felterjesztést tette, hogy hallgass í meg a legfőbb jogi tekintélyeket, ki­jelenti, legyenek meggyőződve, hogy amig ő ezen a helyen van, semmi­féle törvénytelenséget sem fog en­gedni elkövetni. A kihallgatás után a képviselők visszatértek a parla­mentbe. Tormay Cecil Balla Aladárról Budapest, február 17. Tormay Ce­cil, a világhírű magyar írónő az MTI utján ja következő nyilatkozat közlésére kérte a Körösvidéket : Nyilatkozat: Lelkiismeretlen rága­lom és valótlanság, amit Balla Ala­dár nemzetgyűlési képviselő kecs­keméti beszédemről a nemzetgyűlés febr. 16-iki ülésén állított. Nem igaz, hogy én Kecskeméten a városháza ablakából azt mondoltam volna: A destrukciónak a Kossuth Lajos által hirdetett eszmék az okozói. Eme beszédem szószerint a következő ki­jelentést tartalmazta: „Fehér téli vi­lágban egy bronz óriás, Kossuth Lajos szobra áll, itt lent a téren. A liberálisok ö reá hivatkoznak, pedig ő ma nem lett volna „libe­rális", mert elsősorban elnyomott faját szerette. Az ország és vele a város választások felé indul. Magyar élet és magyar halál felett fog dön­teni az urnáknál és Kossuth kinyúj­tott bronzkeze a döntés szerint vagy áldani fog, vagy ökölbe szorulni a város felett. Ezt mondtam és ezt ! vallottam ma is. Tormay Cecil, j j KÜLFÖLD Hagy sztrájkok vannak kitörőben Amerikában Í Páris, febr. 17. (MTI) Amerikát a bá­j nyászok óriási sztrájkjának kitörése fenye­I geti. A bányászoknak a bányatulajdono­sokkal folytatott eddigi tárgyalásai ered­ménytelenek maradtak. A munkások 20 százalékos béremelést követelnek és a teljesítmény, valamint a munkaidő feleme­lésének követelését visszautasítják. A vas­utasok támogató sztrájk előkészítésére ad­tak ki rendeletet, ebben az esetben 5 millió munkás szünteti be a munkát. A szövő­ipari munkások is kezdeqek követelődzni és a sztrájk esélyeit fontolgatják. A svájci munkanélküliek száma ! i Bern, febr. 16. (MTI) 1922. január 31-én | Svájcban 96.500 volt a munkanélküliek f száma. Béke Mexikó és Guatemala között R MTI jelenti: R külföldi lapok nyomán a magyar újságok is kö­zölték a hírt, hogy Mexikó és Guatemala között megkezdődött az ellenségeskedés. R pesti mexikói konzulátus a MTI utján közli, hogy ez a hir a kormányától jött távirat szerint teljesen légből kapott. Nem történt olyan esemény, amely a két állam közötti jóviszonyt megzavarta volna. Magyarország ügytt a génuai konferencián Páris, február 16. (MTI szikratávirata) Praznovszky Iván párisi magyar követ az Ouvre tudósítója előtt a következőket je­lenti ki: Magyarország ugyanazokat a jo­gokat fogja élvezni, mint bármely más ország. Magyarország Génuában politikai kérdésekről nem óhajt vitát folytatni. A génuai konferencia dolga, hogy módot adjon Magyarországnak a kereskedelmi kapcsolatok újra felvételére Mi van ma ? 1922. február 18., szombat R. kath.: Simon pk. Prot.: Konrád. Napkelte 7 óra 04 perckor nyugta 17 óra 25 perckor (5"25). Holdkelte — óra 35 p. (éjjel) nyugta 10 óra 26 perckor (délelőtt) Este fél 8 órakor: Színházi előadás. Este 9 órakor Nemzeti Bál a Vigadóban.

Next

/
Thumbnails
Contents