Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1922-02-17 / 39. szám

Békéscsaba

, 1922. február 17. Péntek 111. évfolyam 39, szám SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL s Békéscsabán, Szent István-tér 18. sz. A szerkesztőség telefon száma : 60. Független keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra BO K, negyedévre ISO K, félévre 300 K. Egyes szám ára 3 K. s a nemzetgyűlés Huszár békekisérlete — Ma volt az utolsó illés Budapest, febr. 16. A nemzetgyűlés kiszolgálta idejét s ha nem is teljesítette — az ellenzék okvetetlenkedése miatt — sem a hozzáfűzött reményeket, sem kötelességét, mert az alkotmány-jogi törvényeket nem alkotta meg, — megszűnik, mert elérkezett a nap, amikor meg kell szűnnie. Utolsó napja nem folyt le olyan impozánsan, mint vártuk volna, s amint szép is lett volna. Olyan ülésnap, mint a többi. Szónoklat, egy kis vihar : mint két esztendeje minden ülésnapon. Az ülés elejét Huszár Károly foglalja le. Békét, megegyezést akar még az utolsó pillanatban is, hogy legalább a választójogi törvényt alkossa meg a Ház. Ezután beszélnek . .. Beszélnek, mintha mi sem történt volna, pedig, ha a nemzetgyűlés órája meg nemáll, ugy ma már nem lesz a honnak atyja senki s lezárul a nemzet dunaparti cifra palotájának kapuja — négy hónapra. S vájjon kik kerülnek vissza? S milyen alapon? Kérdések, melyre feleletet adni senki sem tud, de amelyek a legfontosabb kérdései a nemzetnek, mert sok, talán minden függ attól, hogy milyen alapon és kik fogják intézni jövendő sorsunkat. Mi bízunk a Magyarok Istenében, hogy el nem hagy bennünket s a négy hónap múlva összeülő parlament munkás lesz s keresztény és magyar. A nevezetes ülésről részletes tudósításunk a következő: A nemzetgyűlés mai ülését Gaál Gaszton elnök 10 órakor nyitotta meg. Napirend előtt Belicska Sándor honvédelmi miniszter jelentkezik szólásra. Két okból tesz jelentést a nemzetgyűlésnek. Először Hegedűs altábornagy ügyét akarja tisztázni az általa kibocsátott memorandummal kapcsolatban. Hegedűs altábornagy cselekedetemén mindég korrekt volt. Ezzel a bejelentéssel a nemzetgyűlés előtt a kartársasság szempontjából is tartozik annak az öreg katonának, aki a közel jövőben nyugdíjba vonul. A másik ok az, hogy a következő választásokkal kapcsolatban itt olyan kijelentések hangzottak el, hogy az ország a hadsereggel állhat bosszút. Ez bővebb fejtegetésre nem szorul. Ez alkalommal azzal a kéréssel fordulok a nemzetgyűlés minden ta .jához és magához a nemzethez, hogy a hadsereget méltóztassanak a választási kampányból teljesen kihagyni. Ezt részben az ország védelme, részben a hadsereg fegyelme érdekében is okvetlenül meg kell tenni. A magam részéről mindent meg fogok tenni, hogy a hadsereg maga is kikapcsolódjék a választásokból, mert, ha a hadsereg fegyelme felbomlik, ez végzetessé válhatik az országra. Napirend szerint a m. kir. folyammérnökség szervezéséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása következik. A ház a javaslatot harmadszori olvasásban elfogadja. Ezután a választójogi törvényjavaslat tárgyalásának folytatása következik. Huszár Károly: Bizonyos körök nehézményezték, hogy tegnapi felszólalását, mint a kormányt támogató párt tagja tette meg. Most a nyilvánosság előtt indokolni akarja, miért volt kénytelen felszólalni, mert súlyt helyez arra, hogy az ő intencióinak tisztasága teljesen világosan álljon a nemzet előtt. Hogyha akár ő, akár pártjának valamelyik tagja, ki a kormányt támogató többséghez tartozik, abban a pillanatban tudná, mire határozná el magát a kormány, akkor az illető köröknek igazuk volna, minthogy azonban nem tudják, meg van az a joga, hogy tudni akarja mi történt és ezért visszautasítja ezt a vádat, hogy tegnapi beszéde nem volt oszetlen. Miről lehetett volna egyáltalán szó? Szükségét érezte a felszólalásnak. Megjegyzi, hogy ma is csak azért beszél, mert sem ő, sem más a kormányt támogató párt tagjai közül nem tudja, mi fog történni. Igen sok szituáció van. Sokszor szive eilenére is elkövetett mindent a kormány erősítésére. Még egyszer utoljara kérdést intéz a kormányhoz, mit szándékozik tenni a holnapi napon, mert nemcsak neki, hanem az ország közvéleményének is meg van a joga ahhoz, hogy saját sorsának intézéséről tájékozást szerezzen. Sajnálattal veszi tudomásul, hogy az utolsó egyezkedési akció nem járt eredménnyel. Ha az egyezség nem jön létre, az katasztrofális dolog lesz és aggodalommal kell, hogy eltöltsön mindenkit a jövő nemzetgyűlés munkaképességére nézve. Sajnálattal látja, hogy a kedélyek nagyon ingerültek és hogy a kormány elhatározta magát. Olyan kivételes viszonyok között, amilyenben most élünk, szükséges, hogy az állampolgárok teljesen szabadon szavazhassanak. Nagyon jól tudja, hogy a titkosságnak a kisgazdapártban is többsége van. Nem egyoldalú álláspontot képvisel, amikor e kérdésben garanciát kér, hanem arra törekszik, hogy minden állampolgár részére a szavazás szabadsága feltétlenül teljesen biztosítva legyen. Régóta a nép választójoga mellett foglalt állást és azt érzi, hogy az a tény, hogy az egész világ berendezésében a népet ugy az állami életből, mint a tudományos pályákról kirekesztették, igen igazságtalan dolog. A társadalmi fejlődés irányvonala azt mutatja, hogy az az állam a legerősebb, amely olyan politikát követ, mely nem fél a népitélettől. Most a világháború után, amikor nincsen család, melynek gyásza nem lett volna, a jogok minimumát akarják megtagadni attól a néptől, amelytől az áldozatok maximumát követelték. A katonai jogcim visszautasítását igen szűkkeblű dolognak tartja. Ezután az elnök 5 percre szünetet rendel el. Szünet után Huszár Károly folytatja beszédét: Nagyon sajnálom, hogy akkor, amikor a reménység meg volna rá, hogy az utolsó pillanatban is megértsük egymást, a képviselők igen jelentékeny részét kihívják az ülésteremből. Még mindig nem adom fel a reményt, hogy a nemzetgyűlés a mai tárgyalás folyamán beszünteti a vitát és szavazás utján diadalra viszi a javaslatnak törvényerőre való emelését. Még most is remélem minden párttól és képviselőtől, hogy ebben az ülésben vihetjük határozatra a dolgot és senki annak útjába ne álljon és az általánosság és a részletek felett szavazás történjék. Ezzel elérjük azt, hogy nem történhetik olyan megoldás, amely a képviselői határozatokkal ellenkeznék. Magam járulok hozzá ehez elsősorban azzal, hogy a további beszédtől elállók, hogy a döntés lehetőségéhez vigyem a képviselőházat, bármilyen irányban történjék is a döntés. Á többségnek akaratát mindenki respektálni fogja. Általánosságban hajlandó vagyok elfogadni a javaslatot abban a reményben, hogy a részletes tárgyalás során azok a pontok, amelyeket felemlítettem, figyelembe fognak vétetni. Ezután Balla Aladár szólal fel: A képviselők választásáról szóió törvényjavaslatot abban az esetben, ha a kormány a kivételes hatalom alapján kiadóit rendelkezéseket, melyek a sajtó jogát is korlátozzák, hatálytalanítja, a választás szabadságát biztosítja és minden 24 évet betöltött férfinek választójogát más kellékek mellett csak az irni-olvasni tudáshoz köti és ha a szavazás minden választókerületben egyforma lesz, hajlandó á talánosságban elfogadni. Budaváry László: Megdöbbenve látja, hogy amikor ellenségeink minden oldalról azon törekednek, hogy bennünket teljesen tönkretegyenek, akkor a meghasonlás a nemzet soraiban üti fel a fejét. Hogyan akarjuk régi jogainkat visszaszerezni, integritásunkat helyreállítani, ha a nemzeti egységet még saját magunk között sem tudjuk megteremteni. Nem tudja megérteni, hogy miért keresik minden bajnak kutforrását a kormán ban. Hiszen tudhatják, hogy a kormány nem intézhet el mindent, mert rendkívül su'yos helyzetben van. Az atrocitásokat senki sem itéli el jobban mint én. Sok politikus előtt nem az ország megmentése a cél, hanem önző hatalmi célokat tűznek ki maguk elé. Rupert képviselő nem beszél azokról az atrocitásokról, melyek a keresztény magyarsággal szemben történnek. Ő nem híve a fejbeveró antiszemitizmusnak és amikor a szociáldemokrácia ellen harcol, nem itéli el a becsületes félrevezetett magyar elemeket, hanem küzd az idegenből ide plántált nemzetközi liberális és zsidó szellem ellen, amely már egyszer hazánkat létalapjában megtámadta. A keresztény magyarság megteremtése céljából szigorú nemzeti alapra kell helyezkedni és iparkodni kell a keresztény erkölcsi gondolatot belevinni a lelkekbe. A zsidóság volt az, amely a társadalmat polgári és munkásosztályra bontotta. Ezelőtt csak magyar állampolgárok voltak a hazában. A zsidó hazafiság ugy alakult, mint azt a konjuktura parancsolja. Hallottunk jelszavakat a választójog tekintetében, ezek azonban nem a nép javát célozzák, hanem azért hangzottak el, hogy megnyerhessék az iskolázatlan tömegeket. Az általános titkos, a nőkre is kiterjedő választójognak a hive, azonban a kormányt mégis támogatja. Minden támadás a zsidóság részéről nem egyéb, mint a cionista bölcsek utasításainak végrehajtása. Most is a választások idején mindent megtesznek, hogy a liberális eszméket juttassák diadalra. Mindenfelé azt hangoztatják, hogy a zsidó nagytőke fog megmozdulni. Mi magyarok résen leszünk és a kormánytól azt kérjük, hogy a választások tisztaságát óvja meg és sújtson le a törvény szigorával azokra, akik a választásokat olyan eszközökkel akarják maguk reszére biztosítani, amely a keresztény irányzat.al ellenkezik. Mindazok, akik a nemzet fiai közé felekezeti harcot és a királykérdést viszik be és ezáltal széthúzást idéznek elő, árulói ennek az ezer éves Magyarországnak. Felhívja a kormány figyelmét arra, hogy a választások alkalmával a sajtó agitáció olyan mértékben fog megnyilvánulni, amilyenre eddig példa nem volt. Olyan sajtószabadságot nem ismer, amely a törvény leple alatt a nemzet ellen kovácsolja a fegyvert. A kormánynak le kell sújtania a destruktív sajtóra. A kormány elleni támadásokat is a zsidóság müvének tartja. Budaváry szünet után folytatja beszedét. Afeletti aggodalmának ad kifejezést, hogy a választások a kiráiykérdés jegyében fognak lefolyni. Ez nagyon szomorú vo na. A zsidók akarják ezt, hogy a nemzeti erőket még jobban szétforgácsolják. A közelgő választásokon nemcsak párt, hanem világnézeti szempontok is érvényesülni fognak. Ezért szeretnék a liberálisok, ha nem vo'na ÉME, MOVE, továbbá Hangya, Futura, Baross-szövetség s egyeb a keresztény világnézetet és irányzatot képviselő intézmények. Lapzártakor az ülés tart.