Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1922-02-12 / 35. szám

Békéscsaba, 1922. február 12. Körös vidék 5 Közgazdaság. A gépinséspöl — gépápolásról Fél éve muloít már, hogy a város lakója vagyok. Legelső utam alkal­mával, mikor a vasútról a városba jöttem, szemembe ötlött a Rokka­szövőgyárral szemben levő sarkon, épület romjai között, egy régi, le­szerelt gőzlokomobil. Azóta sokszor jártam arra. A lokomobil még min­dig ott áll! Ugy okoskodtam, hogy tulajdonosának talán sürgősebb dol­gai vannak, azokat mind sorra el fogja végezni s a legvégül rájön a sor a lokomobil elszállítására is. Tényleg, a tégla-, cseréphalmazok lassankint elt'üntek. A megmaradt épületrészekbe a tél beállta előtt emberek költöztek be s ott laknak is, a romhalmaz helyén elegyen­getett udvar lett, de a lokomobilt ott felejtette a tulajdonos, ott verte az eső, ott lepte be a hó s most, ha olvad, vígan csorog róla a hólé és a gép, mely megtette köteles­ségét azelőtt becsülettel, most, ami­kor munkaképtelenné lett, a tulaj­donos nem teszi meg a maga köte­lességét a géppel szemben, hogy ugy mondjam, tisztességgel vessen véget életének. Ezt már szó nélkül hagyni nem lehet! Hogy oly helyen találunk az idő és természet enyészetére kitett gépe­ket és eszközöket, hol nincs semmi keresnivalójuk, mekkora lehet azok száma, hol azok használtatnak és a használat alatt tönkrementek? Szinte félve gondolok arra a nagy nyersanyagtömegre, mely a kisgaz­dák portáján kallódik el, megy ve­szendőbe a nemtörődömség folytán. Szeretném tudni, vájjon a kisgaz­dáknak hány százaléka gyűjti össze házánál az elhasznált fémanyagokat? Azt hiszem, csak elvétve található oly lelkiismeretes gazda, aki az el­törött, az elkopott vagy elhasznált ásókat, lapátokat, villákat, gereb­lyéket, kaszapengéket, fejszéket, pat­kókat, ekevasakat, csoroszlyákat, da­rálótárcsákat, szecskavágókéseket, ke­rekeket, mindenféle fém gépalkat­részeket, abroncsokat, fazekakat, sze­geket, láncdarabokat,- szekérvasalá­sokat stb., stb. más ócska fémanya­gokat összegyűjtené és értékesítené. Ezek értékét a gazda semmibe sem veszi! A gyerekek játszásuk alkal­mával széjjelhuzgálják, széthányják, itt-ott elhagyják és azok elkallódnak, veszendőbe mennek és a gazda nem lát értük egy fillért sem, holott, ha azokat összegyűjtené és megtiltaná háznépének, hogy azokat onnan széjjelhurcolják, sőt őket is minden vas és más fémanyag összeszedésére serkentené, bizony tekintélyes össze­geket kaphatna értük, minden na­gyobb fáradság nélkül. Már pedig ez a hanyagság, ez a nemtörődömség végtelen szomorú és közgazdaságilag megbocsájthatatlan jelenség. Most, mikor tudjuk, hogy csonka hazánk területén nincsenek hegyek, melyek méhükben érceket rejtegessenek s iiincsenek hátukon er­dők, melyek a faanyagot szolgáltas­sák, most, mikor az ipari vállalataink a nyersanyaghiány miatt egymás után szüntetik be üzemüket, most, mikor a kirablás után, a mezőgaz­dasági és ipari termeléshez a fel­tétlenül szükséges gépek és eszkö­zök száma még mindig kevés és a hiányok megszüntetésére a behoza­tali korlátozások és a nagy valutáris különbségek miatt nem igen gon­dolhatunk, most ilyen jelenségeknek nálunk előfordulniok nem szabadna! Szinte érthetetlen, hogy amidőn a gazdák panaszkodnak a munkabérek nagysága, a vagyonváltság és más egyéb adók miatt, nem gondolnak a mezőgazdasági gépeik megfelelő kar­bantartására, a szükséges javítások­nak a kellő időben való végzésére, a gépeknek nagyobb használására, a hasznavehetetlen gépek nyí^sanya­gának gondos megőrzésére es érté­kesítésére, holott mindezekkel ol­csóbbá tehetnék a termelést és köny­nyebbé a terhek viselését. A csabai gazdák vallják meg ön­maguknak mindazon mulasztásokat, melyeket elkövettek mezőgazdasági gépeikkel szemben és lássák be hi­báikat, azokon okulva, bánjanak gé­peikkel ugy, mint ahogyan gépekkel bánni kell 1 Vájjon hány kisgazda takarította meg ekéjét, boronáját, sze­kerét a sártól, mikor a munkából hazatért? Szecska- és répavágójukat, a munkák után kik takarították meg a piszoktól ? Jutott-e valakinek eszébe, hogy a rostálás után a fogaskereke­ket és csapágyakat meg kellene tisz­togatni a portól, a piszoktól ? És azok, kik-a fentemiitett lokomobil előtt elmentek, vájjon gondoltak-e arra a nagy veszteségre, amit az időjárás maró foga annak nyers­anyagában okoz ? Ugy-e, valljuk be, — nem ! Pedig a kisgazda, annál a iokomobilnál értéktelenebb élő jó­szágait mennyire takarítja a munka után, ápolja, gondozza, kezeli, hogy csak mentől tovább tartsanak, ne­hogy hiba essen bennök és hamar tönkremenjenek ! Nem megérdemelné ugyanezt a takarítást, ápolást, gon­dozást, kezelést az értékesebb, a tar­tósabb, a nagyobb jövedelmet adó gép ? Igen ám ! de mig az állat, mint éiőszervezet, ugy, ahogy a gazda szivéhez nőtt, addig az élettelen anyagból készült gép mostoha gyer­meke a gazdának. Kedves, ha ol­csón és jól dolgozik, ha munkájával sokat hoz, de ha a gép is követeli jogait, eleinte bár csak kérő nyikor­gással, kotyogással, goromba hozzá, süket a fül a kérésre, vak a szem az esetleges hibákra, mert mint mondani szokta, azért gép, hogy dolgozzon ! És igen sokan vannak, kik igy gondolkoznak! így van azután az, hogy ugyanaz a drága gép, ha jó gazdára talál 10—20 évig is munka­képes, jó szövetséges társa lesz gaz­dájának, mig mostoha kézen 1—2 év alatt ócska vassá lesz. Az is viszont sajátságos, hogy ha a gép a rossz kezelés és használat következtében hamarább tönkremegy, nem létezik az az eset, hogy a gazda önmagát okolná ezért elsősorban, hanem szidja a gyárost, a munkást, a gépanyagát, egyszóval mindenkit és mindent, csak önmagát nem, aki talán első és egyetlen oka volt a gép gyors tönkremenésének. Azért tehát, ha azt akarjuk, hogy gépünk sokáig legyen jó gép, gon­dozzuk azt ne csak akkor, mikor dolgozunk vele, hanem mielőtt a munkát megkezdjük és azután is, mikor már a munkát befejeztük. A legjobb gép sem tud jól dol­dozni, ha nincs kellőleg rendbe­hozva. Ugy járjon el minden gazda gépjével szemben, mintha önmaga nagy útra készülne. Bezzeg, ha ko­csival nagyobb útra készül a gazda, megnézi szekerét minden részében, hogy jó-e, kibirja-e az utat, nincsen-e valami meglazulva, nem-e kotyog, kenetlen-e a kerék, nem-e szakado­zott az istráng, lószerszám s végül önmagát is végigtapogatja, hogy nála van-e minden, ami az útra szükséges ?! Hasonlókép meg kell vizsgálni a gépet, mielőtt munkába fogná, hogy a csavarok nem lazul­•tak-e meg, meg van-e olajozva, kenve minden csapágy, rendben van-e a gép minden része, mert csak igy fog a gép jó és tökéletes munkát végezni. Ha oly géppel kell dolgoznia, amilyennel eddig még nem dolgozott, ugy áttanulmányozza az egész gépet minden részével egyetemben, mi és mit szolgál, me­lyik rész melyikkel van összefüg­gésben. Ha már tisztában van az egész géppel, kipróbálja lassan és a próba, ha jói sikerült, csak azután dolgozzék a géppel, teljes munka­képességének megfelelően. Munkaközben azután a csapágya­kat kell kenni vagy olajozni a szük­séghez mérten, hogy a munka köny­nyü és jó legyen és ügyelni kell arra, hogy idegen tárgyak, melyek a gép belső szerkezetét tönkretehe­tik, a gépbe ne kerüljenek, mint például kő, vasdarab a darálógép­nél, drót, fa- vagy vasdarab a szecskavágónál. Ha valahol kis lazu­lás hallható, látható vagy érezhető, azt mindjárt meg kell szorítani, mielőtt baj vagy nagyobb hiba szár­maznék belőle. Ha törés vagy el­romlás folytán, javítás vagy pótlás szükséges, foganatosítsuk azt azon­nal, mig kisebb költséggel tudunk a bajon segíteni. De nemcsak akkor kell a gépe­kei gondozni és azokra vigyázni, mikor dolgozunk velük és mielőtt dolgoznánk velük, hanem akkor is, mikor munkájukat befejezték, sőt akkor is, ha használaton kivül álla­nak. Mihelyt a gépek munkájukat elvégezték — vonatkozik ez min­denféle kis- és nagy gazdasági gépekre, eszközökre egyaránt — meg kell azokat tisztogatnunk a sártól, a portól, az esőtől, a piszok­tól és olyan helyre kell azokat állí­tanunk, hol eső, viz, hó nem éri. Minden gazda teljes erejével töre­kedjék arra, hogy gépei, eszközei, szekerei feltétlenül tető alá kerül­jenek. Minden helyet ki kell erre használni: góre alatti részt, lábas pajtákat stb. Ha helyhez kötött gé­pünk van, pl. járgány, hidmázsa stb. ugy annak megvédéséről desz­kából készült védőköpennyel gon­doskodunk. Ha pedig huzamosabb ideig áll egyik vagy másik gép használaton kivül, ugy — természetesen tető alatt — vas részeit olajos ruhával dörzsöljük le, hogy a rozsdásodás­nak gátat vessünk. Végül pedig, ha valamely gép végleg elhasználtatott és kijavítani már nem lehet, mielőtt az időjárás viszontagságai tönkretengék, mint pénzt, értékesítsük, hogy nyersanya­gát felhasználva, más kivitelben és formában uj gépet gyárthassanak belőle. Mindezeket parancsolólag kö­veteli meg minden géptulajdonostól a jelenkor, s aki hazánk tslpraálli­tásában részt akar venni, már pedig ebben minden magyarnak részt kell vennie, az az aranyértékben fizetett mezőgazdasági gépeit, eszközeit helyesen kezeli, azokat jól kihasz­nálja, gondosan javítgatja, a hasz­nálatra nem alkalmasak nyersanya­gát pedig szigorúan ótfja ugy az elkallódástól, mint az időjárás vi­szontagságaitól is. Banké Antal, m. kir. gazd. tanár. Eladó tűzifa Eladó ck. 40—40 mm. vágott cserfa kedvező feltételek mellett. Cim : IV., Békési-ut 3. sz. Zsib­rita Jánosnál. 1—1 Az Első Békéscsabai Han­gya Keresztény Fogyasz­tási és Ért. Szövetkezetnél Békéscsabán, Sxarvasi-ut 15. alatt a legjobb zamatu erős ó és uj ceglédi borok kaphatók ugy nagyban, mint ki­csinyben a legjutányosabb áron. 233 Haíional ellenőrző pénztárakat sürgősen keres részvénytársaság prompt készpénzfizetésre. Ajánlatokat a* pénz­tárak pontos leírásával és árajánlattal kérjük „Részvénytársaság 263" jeligére beküldeni Mosse Rudolf hirdetési iro­dájába, Budapest, VI., Andrássy-ut 2. Szavatolunk mindes egyes ajánlat leg­gyorsabb elintézéseért! 1—12 NŐI KALAPUJDONSÁGOK! a legdivatosabb szinekben és formákban. érkeztek i" \ SZÉLL kalaposhoz ^ Békéscsaba, Baross-utca 14. ^ Női és férfikalapvalakitáso­A kat a legújabb divat szerint 4 nap alatt. A nálam alakított kalapo­kat jutányos áron diszitem. t <> t * t t t * t t Eladó telek. Békéscsabán, Thurzó-utca 31. sz. j alatt több házhelynek való telek i eladó. Felvilágosítást ad dr. Láng Frigyes ügyvéd, Szt. István-tér. (A Békésmegyei Alt. Takarékpénztár palotájaba.) 477-3 GAZDÁK FIGYELMÉBE! Moldoványi István szíjgyártó Békéscsaba, Be­rényi-ut 1. sz. Falta-féle ház Állandóan raktáron tartok: Luxus- és munkás lószer­számokat. Jutányos árak ! Javításokat gyorsan és pon­tosan készitek. 1—13 Eladó ház. | Beiiczey-utca 20. sz. alatti I ház eladó. Bővebbet Teleky­utca 9. sz. alatt 453 Rm'DfillDnff 8 3 Némnth W á hőíszéé Békéscsaba, Aadrissi-ut 11. SjínljÉ dúsan felsze­HlliluiglJul y és llulllulll mit szöveMíMat az elegáns hölgy és urí közösség figyelmébe.

Next

/
Thumbnails
Contents