Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1922-02-05 / 29. szám

2 Kérésvidék / Békéscsaba 1922. február 5. 9 megye vendéglősei nogy raktárai nyitnak Békéscsabán Használhatókká teszik a Mi-szálloda pincehelyiségeit — Békéscsaba város kereskedelmi eletének fellendítése ' Éhségsztrájkot kezdtek a cserekommunisták Budapest, fe!>r. 4. Most készítik elő a Magyarországból Szovjetoroszországba t0l0MC0landó kommunisták harmadik transzportjának elutazását a fogolycsere egyezmény értelmében. Az elszállításra váró kommunistákat a gyüjtőtábor vezetősége foglyokként kezelte és nem engedte meg nekik, hogy látogatókat fogadjanak és hogy maguk gondoskodjanak élelmezésükről. A kommunisták a tábor vezetőségének intézkedésével szemben éhségsztrájkot kezdtek, amiről a tábor parancsnoka jelentés tett az igazságügyminiszternek. Az igazságügyrniniszter ugy intézkedett, hogy szüntessék meg a kommunistákkal szemben a fogolyszerü bánásmódot, minthogy úgyis nemsokára véglegesen elhagyják az országot. Minél közelebb jutunk a békés állapotok következtében kialakuló rendes életviszonyok megszilárdulásához, annál több olyan jelenséggel találkozunk, amelyeknek mindegyike elvitathatatlanul bizonyítja, hogy városunk Békésmegye életének természetes középponija, sőt igen fontos tényezője az egész ország kereskedelmének is, amelyben nagy szerepet tölt be. Ránk nézve jelentékeny dolog, hogy ezt a körülményt felismerték ugy a vármegye, valamint az ország, sőt a szomszédos külföld kereskedelmi életének fontosabb irányitói is, akik valamennyien észrevehetóleg nálunk igyekszenek megvetni lábukat. Ha tekintetbe vesszük, hogy ez a város fejlődése és gyarapodása szempontjából mit jelent, mindannyiunk előtt külön magyarázat nélkül is nyilvánvaló, hogy az ilyen természetű törekvéseket a legmesszebbmenő támogatásban kell részesítenünk és mindent el kell követniök a varos vezetőinek, hogy Békéscsaba tényleg mentől rövidebb idő alatt azzá a nagy, irányító gócponttá fejlődhessék, amivé lenni természetes viszonyainál fogva hivatott. Ma is ilyen nagy jelentőségű mozgalmat ajánlhatunk az illetékesek figyelmébe. ^ A békésmegyei vendéglőik, szállodások, kávésok és italmérők nem régen egységes, erős szervezetbe tömörültek érdekeik megvédése céljából. A szervezet kebelében mostanában alakull meg a Békésmegyei Vendéglősök és Italmérők Beszerzési Vállalata részvénytársasági alapon, mint bejegyzett cég, amelynek célja az, hogy tagjait megmentse a közvetitőkereskedelem kezei közül és lehetővé tegye számunkra, hogy anyagszükségletüket saját közös raktárukból közvetlenül szerezzék be. A raktár elhelyezésére a Vasúti szállodának jelenleg csaknem teljesen hasznavehetetlen állapotban levő pincehelyiségeit és istállóját szemelték ki. A helyiségek bérletének megszerzésére a holnapi közgyűlésen beadvánnyal fordulnak a városhoz. Ajánlatuk a városra nézve igen előnyös. Hat évre óhajtják bérbe venni a várostól a Vasúti szálló épületének hét pincehelyiségét és az egész istállót az udvar egy részévéi. Felajánlják, hogy a jelenleg teljesen vizenyős, úgyszólván hasznavehetetlen pincerészeket mintegy 30 centiméternyire feltöltik földdel, vagy salakkal, amire tégla, beton, vagy homokburkolatot alkalmaznak. Uj ablakot és ajtókat szerelnek fej, az ablakokat spalettával látják el. Üvegezéseket és falazásokat végeztetnek szükség szerint. Az összes helyiségekben leverik a vakolatot, amelyet ujjal pótolaak. A fakat újonnan meszelik. Az egyik istállóból amerikai jégvermet építenek, mig a másikat betonozott fejtő- és mosóházzá alakítják át. A kocsiszín egyik részét kocsiszínnek, másik részét pedig istállónak használnák. Az istállóépületnek külsejét is, a belső részét is teljesen rendbehozzák s az összes kibérlendő hetyiségeket villanyvilágítással szerelnék fel. Mindezeket a munkálatokat saját költségükre végeztetnék el és a bérlet lejárta után semmiféle megtérítést nem igényelnének értük. Annak ellenére, hogy a javítás és átalakítás költségei körülbelöl 600 ezer koronát emésztenek fel, amely összeggel a város épületét hozzák használható állapotba s teszik ezáltal értékesebbé, a kért helyiségekért tekintélyes bérösszeget ajánlanak fel. Hisszük, hogy a képviselőtestület méltó megfontolás tárgyává teszi a vendéglősök ajánlatát és a város kereskedelmi életének fellendítése érdekében is igyekszik módot nyújtani a beszerzési vállalatnak városunkban való megfelelő elhelyezésére. HÍREK — Megszűnt a levélcenzura. Ezután gyorsabb lesz a levélposta, mert, mint illetékes helyről értesültünk, a postai levélcenzurát végleg megszüntették. — Lelkészbeiktatás Dobozon. A dobozi református egyház uj lelkészét ma, 5-én iktatja be állásába egyházi ünnepség keretében Harsányt Pál esperes. — A CsAK közgyűlése. A Csabai Athletikai Klub 1922 február hó 12-én d. e. fél 11 órakor a városháza nagy tanácstermében tartja 1921. évi rendes közgyűlését a következő tárgysorozattal: 1. Elnöki megnyitás. 2. Főtitkári, intézői, pénztári jelentés és a felügyelő-bizottság jelentése. 3. Alapszabály módosítás. 4. Felmentvények megadása. 5. Tisztikar megválasztása. 6. indítványok. — Házasság. Tantucz János m. kir. 10. gyalogezredbeli tiszthelyettes január 31-én vezette oltárhoz a helybeli ref. templomban Sass Sára gazdálkodónöt Békésről. — A Békéscsabai Kisgazdaifjak Művelődési Egyesülete f. hó 5-én vasárnap este 8 órai kezdettel saját helyiségében tea-estélyt rendez, melyre ezúton ugy a tagjait mint az érdeklődőket tisztelettel meghívja a rendezőség. A február 2-ára összehívott hölgyek kéretnek február hó 5-én délelőtt 10 órakor a kért dolgokkal a kisgazda egyesület helyiségében megjelenni. — Eljegyzés. Gyucha János és Kurilla Dorottya jegyesek. (Minden külön értesítés helyett.) — A Róm. Kath. Leányegyesület vasárnap, február hó 5-én délután 3 órakor a Herkélyi-iskolában gyűlést tart. Minthogy a gyűlés tárgyát a Leányegyesület által rendezendő teaestély megbeszélése és előkészítése képezi, az elnökség kéri a tagokat, hogy lehetőleg teljes számmal jelenjenek meg. — Az Aurora hirei. Az Aurora ma, vasárnap este fél 9 órakor tartja társas összejövetelét a Kultúrpalotában. Vendégeket szívesen lát a vezetőség. — Az Aurora f. hó 15-én tartja ez évben első hangversenyét, amelyen Beethowen születésének 150 éves évfordulóját ünnepli. Részletes programmot legközelebb adunk. — A gyulai vadászterület sorsa. Gyuiaváros 1921. augusztus 18-án kötött vadászati haszonbéri szerződése ellen gróf Almássy Dénes felebbezéssel élt és a vadászterületet fenntartott területnek kivanja meghagyni. — Valamennyi állami elemi iskolai ía.iitónak. A vkminiszter ur 3441—922. sz. rendelete alapján felhívom, hogy az igazgatóság, iskolaszék utján azonnal jelentse, hogy a katonai szolgálatban megrokkant-e, bármely cisnen katonai nyugellátásban részesül-e ? Ha igen, ugy a kimutatásban állomáshelye, szolgálati idejének kezdete, valamint a katonaság részéről történt rokkantányilvánitási rendelet száma közlendő. Gyula, 1922. január 21. Mikler sk. kir. tanfelügyelő. Apponyi-utcák Irta: Fábry Károly I. Kedves jó Nagyapa! meséljen nekünk ismét valamit a régi Csabáról. Mi, akik a mai Csabat látjuk, olyan szívesen hallgatjuk elbeszélését a múltról. Nagyapa olyan érdekesen tudja leírni, hogy mi szinte bele képzeljük magunkat azokba az időkbe, magunk elé varázsoljuk az utcákat, a házakat, ugy ahogy voltak, szinte elevenekké válnak előttünk elköltözött elődeink s mi olyan szeretettel és hálával gondolunk reájuk, hogy itt megteremtették nekünk a mi kedves Csabánkat. Gyermekek és kedves unokák! — kezdi a beszédet Kovács F. János gazduram. Örülök, ha látom, hogy ti szeretettel csüngtök szülővárostokon. Ugy van jól, ez a természet rendje. Sajnos, itt nincs sok bámulni és szeretni való. Nincsenek képzeletizgató szép hegyek, nincsenek kellemesen csábítgató sötét erdők és kiránduló zöld helyek, nincs nagy folyóvíz az ő sok változataival, szórakozásaival, sok minden hiányzik, ami lelkendező hangulatba hozza különösen ifjú gyermekeit és mégis szeretettel kell rajongnotok az otthonért, mert hisz az éppen olyan édes anyaföldetek, mint amilyen a szülőházatok. Ki volna oly lelketlen, hogy szülőházát nem tisztelné, nem szeretné még ha viskó volt is. A boldog gyermekkori emlék és a kegyelet visszavisszi még a távolba elszakadt és igen magasra emelkedett embert is a . . . szülőházához. A szülei ház olyan biztonságos, hol nem kel! küzdeni a szeretetért, hogy kiérdemeljük s ennek édes emléke kitéphetlen a szívből. A világhírű irók és költők is rajongva énekelték meg a szülei házikót — még ha a sors kegyelméből — utóbb magas palotában laktak is. Petőfi Sándor halhatatlan versekben örökítette meg az Alföld szépségeit, a páratlan délibábot, a legelésző csendes fehér nyájakat, miknek képmásai az égen úsznak, a széles szabad láthatárt, mely termi a szabad magyart. Szeressétek Ti is szülőföldeteket, mely életet adott, mely ápol és majdan eltakar és amelyen elődeitek hantja borul. Azért beszélek szeretettel nektek szülővárostokról =s ennek mult emlékeiről és csak örvendek, ha Ti is szeretettel hallgatjátok és kegyelettel megőrzitek emlékeit szivetekben és elmétekben. Nincs hely a föld kerekségén, melynek ne volna történtté. Kisebb-nagyobb. Az embereK élete is folytonos eseményekből áll. Az a kérdés: Kit mi érdekel ? Ha észre veszem, hogy benneteket az egyes emberek élete is érdekel, arra is ki fogok térni. Gondolom, ami itt történt, a mi szűkebb hazánkban, az mind közvetlenül érdekel benneteket. Megsimítja hosszú ősz bajuszát Kovács nagyapó s bele kezd az emlékek elbeszélésébe. Elsőben is visszatérek jóval távolabbi időkre, oda, hol már nem közvetlen tapasztalatom, megélésem, hanem a történelmi elbeszélés a segédforrásom. Ismerjétek meg rövid vázlatban azt az időt, mikor még Csaba jobbágy falu volt. A régi időkben még nem ösmerték a „község" szót. Volt: város, szabad királyi város, mezőváros és falu. A község elnevezést hivatalosan az 1886. évi törvény hozta be, csinált a falvakból, vagy helység nevezetből: nagy- és kisközséget, de a mi apáink már akkor is, mikor a hatvanas években felépítették a mai nagy és szép községházát, aranyos nagy betűkkel kiíratták rá: Városháza. Sokat is csúfoltak érte mindig az irigykedő gyulaiak, hogy mi csak kivül cimzett város vagyunk, de beiül csak falu és kupaktanács maradtunk, mire mi büszkén vágtuk oda nekik, ha falu vagyunk is 38000 lakossal, de a legnagyobb „falu" — az egész Európában — és ha tótok vagyunk is, még sem írattuk ki — mint a gyulaiak — svábosan „Városház" (Síadhaus), hanem magyarul: Városháza. Hát igy kötekedtünk mi mindig a jó gyulaiakkal, mig csak feiibük nem kerültünk, most már meg is szűnt a versengés, mert már maguk a gyulaiak is belátják, hogy : nyemózs! íJÍ Engedjétek meg kedveseim, hogy ilyen hosszú, de szeretetteljes előzményt bocsátottam elbeszélésem elé, de hát én tudom jól, hogy a csabai ember is olyan büszke csabai voltára, mint volt a római polgár az ő „romanus civissam" jogára, mert a csabai ember, ha idegenben kérdik őt hyvá való ? — sohasem mondta azt, hogy békésmegyei, sem arra a kérdésre, hogy tót-e vagy magyar? azt, hogy „tót", hanem hogy „Csaben" (csabai), feltételezvén,- hogy mindenkinek tudnia kell azt, hol van a „Nagy Csaba", melynek ő polgára. (Folytatása következik.) Meggyőződött már, hogy Pyram a legjobb terpentines cipőkrém ?