Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1922-01-01 / 1. szám

Kőr&ssvSsSék Békéscsaba, 1922, janudr 1. szellem fellendült, csak a Movének mennyi sportszervezete van ! E szel­lemet ápolja a vitézi rend is. 10. Egyházi és vallási fellendülés. Papjaink és püspökeink igazolják, hogy a templomok ma látogatottab­bak, mint valaha s nagyobb az ér­deklődés a vallás és az egyházak ügye iránt. Egész sor uj egyházi és valláserkölcsi célú intézmény kelet­kezett. 11. v4 nevelés és iskolaügy elő­térbe jutott. Az állam és az egyház aránylag is többet áldoz az isko­lákra. Legutóbbi költségvetésünk is ezt igazolja. Budapesten közgazda­sági egyetem, Szegeden népfőiskola létesült. A népnevelés kiterjesztésére készül a kormány. 12. Közlekedési intézményeink az anyaghiány ellenére is csodálatosan javultak. Az államvasút jobb, mint valaha volt. A posta és távirda tel­jesen jó már. A telefon — mely szégyene volt a legutóbbi időkig Pestnek — csodálatos módon meg­javult. Budapest tisztább, rendesebb, mint korábban volt. 13. A vidék fellendülése. A vidéki sajtó csodálatosan emelkedő nivója egyes-egyedül is meggyőző bizony­sága annak, hogy a magyar élet egészséges decentralizációja az egész vonalon megindult. Ébred a magyar föld és le fogja rázni a liberális korszak bűnös hanyagságának be­idegződött hagyományait. A jövő pedig? A jövő utjai tra­szirozva vannak: a jövő ezeknek az uj utaknak kiépítése kell legyen. Békéscsaba város anyakönyvi statisztikája Az elmúlt esztendőben jelentéke­nyen megnövekedett a születések száma, sőt a házasságkötések is nagyobb számmal fordultak elő, mint az azelőtti években. Az 1921. évben összesen 1262 születést, 552 házasságkötést és 944 halálozást jegyeztek be. Ezenkívül Erzsébethelyen 244 születés, 192 halálozás és 91 házasságkötés, Ge­rendáson pedig 107 születés (56fiu, 45 leány és 6 halvaszületett), 46 halálozás 23 házasságkötés történt. Az alábbiakban közöljük Békés­csaba város anyakönyvi statisztikáját az állami anyakönyvvezetés kezde­tét követő évtől 1921-ig: A nemzetgyűlés szombati ülése Budapest, dec. 31. A nemzetgyűlés mai ülését 10 órakor nyitotta meg Gaál Gaszton elnök. Felolvassa az interpellációs­könyvet és bejelenti, hogy a bejegy­zett öt interpellációra 3 órakor ke­rül sor. Áttérnek az indemnitási vita foly­tatására. Lingauer Albin kéri a Ház tanács­kozóképességének megállapítását. Minthogy a Ház nem tanácskozó­képes, az elnök az ülést 5 percre felfüggeszti. Az 5 perc eltelte után Drózdy Győző foglalkozik a pénzügyminisz­ter adópolitikájával. A pénzügymi­niszter elődje költségvetéssel jött. Az egyenesadók a kiadások 70 szá­zalékát fedezik, a járulékos adók pedig felülmúlják a kiadásokat. Ezt az állapotot nem tartja helyesnek. A fogyasztási adó igazságtalan. Az adódetektiv-rendszert meg kell szün­tetni. A trafikjogot igazságtalanul kezeli a kormány. A kisüstök sza­baddátétlét nagyatádi Szabó sem tudta keresztülvinni, holott égetően szükséges a kisfőzés lehetővététele. A boradót meg kell szüntetni. He­lyette egységes szőlőadót kell be­hozni. A pénzügyőröket használja fel a kormány más, produktív mun­kára. Az amnesztiarendelet végrehaj­tásával nincs megelégedve. Az in­ternáltak kérdésében radikálisabban kellett volna eljárni. A sajtószabad­ság ma még illuzórius. A gyüleke­kezési jogot sem biztosítja a kormány. Szterényi József személyes meg­támadtatás cimén szólal fel Ereki tegnapi beszedével kapcsolatban. Ereki Károly szintén személyes megtámadtatás címén válaszol Szte­rényi felszólalására. Örömmel álla­pítja meg, hogy Szterényi is az ország érdekeit igyekszik szolgálni. Törvényes intézkedés készül a kontár iparosok ellen Eredménnyel járt a magyar kisiparosok küzdelme Budapest, december 31. A magyar kézmüiparosságnak hosszú évtizedeken át folytatott küz­delme fejeződik be értékes eredménnyel rövidesen. Az ipartörvény revízió­ját nemsokára tárgyalás alá veszik. A leglényegesebb újítás, amelyet évtizedek óta szorgalmazott az iparostársadalom, a kézműiparnak a kon­tároktól való megtisztítására irányul. Az uj ipartörvény megfelelő szigoru­sággal gondoskodik majd arról, hogy önálló iparos csak az lehessen, aki szakmáját megfelelő tartamú tanoncidőn és segédidőn keresztül sajátította el és gyakorolta. A kereszténykurzus tehát számtalan más nagy eredményén kívül a magyar kézműipar védelmére is lényeges ujitást teremt. 1896 1513 350 1027 2892 488 1897 1444 358 859 2660 584 1898 1461 339 1169 2969 292 1899 1504 356 892 2752 612 1900 1482 366 949 2797 533 1901 1425 327 871 2623 554 -1902 1494 340 1115 2949 379 1903 1528 330 1004 2862 524 1904 1435 331 1039 2805 396 1905 1492 324 1229 3045 263 1906 1459 358 1035 2852 424 1907 1479 439 947 2865 532 1908 1525 369 992 2886 533 1909 1590 333 1043 2066 547 1910 1451 371 975 2797 476 1911 1443 376 1032 2951 411 1912 1491 319 859 2669 632 1913 1409 327 896 2632 513 1914 1507 212 910 2629 597 1915 938 123 1015 2076 77 1916 801 114 944 1859 143 1917 711 140 1062 1913 351 1918 681 237 1225 2143 544 19.19 1046 591 832 2469 214 1920 1095 517 817 2430 278 Pártok nélkül Tudott dolog, hogy az egyéni gazdálkodásban is a vezető sürü változása s annak szakavaíatlansága létében veszélyezteti a magángaz­dálkodást. Ugyanez a helyzet az ország vezetésében is. Magyaror­szágon ez a betegség sokkal rom­bolóbb, mint bárhol a világon. Ná­lunk az idő legnagyobb részét pártok gyártásával és azok elleni obstrukcióval töltik el s azalatt közgazdaságunk sürgős ügyei par­lagon hevernek. Ezt a gyakorlati emberek nagyon nehezen viselik s ezért megbocsátható, ha ők is tollat vesznek kezükbe s módot keresnek a közös bajok orvoslására. Gondol­kozzunk azon, hogy milyen volna a helyzet az országban, ha egyszer a pártoskodást törvény tiltaná ? Ha az országgyűlésnek minden tagja a szükséges szakértelemmel birna és azt a törvények alkotásánál érvé­nyesíthetné. Ha az országházban nem a pártok, hanem az egyéni önálló meggyőződés hozná a hatá­rozatokat. Ha az ország kormányát gyerekeskedő, komolytalan urak padverése soha meg nem buktat­hatná, hanem kizárólag csak az ország javainak hűtlen kezelése. Ha a kormány tagjai csak szak­emberek lehetnének és csak 10 évenként volnának változtathatók. Ha a kormány a képviselőkkel együtt mindig csak az ország köz­gazdasági berendezésén törné a fejét. Ha mezőgazdaságunk minden terméke csak kész gyártmány alak­jában hagyhatná el az ország ha­tárait. Ha választó minden nagy­korú férfi és nő, de választható csak legalább középiskolát végzett férfi lehetne. Ha a népoktatás Ma­gyarországon teljesen igyenes és a középfokig kötelező volna. Ha a különböző foglalkozásúak mindenki szemében egyenrangúak volnának. Ha ezek a dolgok valamikor meg­lesznek, akkor a parlamenti pártok régen nem lesznek meg. Meglesz az egész világot vonzó Magyar­ország, amelynek minden faluja sármentes, gyümölcsfaerdökkel sze­gélyezett müutakkal és vasutakkal kapcsolódik bele a világ közgazda­ságának vérkeringésében. Kovács Mihály. A honvédelmi miniszter a honvédségről (Budapest, dec. 31 ) Belitska Sán­dor honvédelmi miniszter a „Körös­vidék" budapesti munkatársa előtt az alábbi nyilatkozatot tette: — Nagy gondot fordítanék arra, hogy a honvédség soraiban az intel­ligencia is részt vegyen. Örömmel látnám a jelentkezők között a tiszt­viselők és a kispolgárok köreiből kikerülő egyéneket is és célszerűnek tartanám, ha főként a szegényebb sorsú tisztviselők a mai nehéz meg­élhetési viszonyok között a hadse­regben való elhelyezés által igye­keznének gondoskodnia gyerme­keikről. Orosz és német meg­bízottak Washingtonban {London, dec. 31.) Angol poli­tikai körök információi szerint az ujabb washingtoni konferenciára meghívják Oroszország és Német­ország megbízottait is. Leszállítják a japán had­sereg létszámát (Tokio, dec. 31.) A japán kormány elhatározta, hogy hadseregének lét­számát a megengedhető arányban csökkenti. Harcolatok A Magyarországi Tanítóegyesüle­tek Országos Szövetsége december 28-án tartotta Máthé József elnök­lésével tisztújító szövetségtanácsi gyűlését a Ferencz József Tanítók Házában. Az ország 75 tanítóegye­sülete 12000 tagjának lelkes kép­viselői gyűltek össze ez alkalommal. Máthé József elnöki megnyitójában rámutatott a tanítóságra háruló nagy feladatokra, mely nem lehet más, mint zárt sorokban küzdés az el­rablott területekért s testvéreink fel­szabadítása. Példát mutatott a kál­váriát járt ősz harcos határtalan munkabírásával, hogy megfeszített munkával a tanítóság e sebeket gyógyíthatja legelsősorban. Majd üdvözölte a kultuszminiszter képvi­seletében megjelent Hidassy Sándor miniszteri tanácsost, Fábján Jenő és Nevelősy Gyula oszt. tanácsosokat, kik mindenkor szívvel-lélekkel dol­goznak a tanítóság érdekében. Elnöki előterjesztések során fel­világosítást nyújt az elnök a tanító­ságot érintő égető kérdésekről. Hang­súlyozta, hogy áldatlan politikai viszonyok miatt nincs még tető alatt a magyar tanítóság státus-rendezése, a nyugdíjügy, az előléptetés s a tanitókérdés reformja, de remény van arra, hogy a megakadt előlép­tetés rövidesen megindul, a nyug­dijtörvényjavaslat máris elkészült, a tanítóképzés reformja most vajúdik. Felvilágosítása után a szövetségta­nács egyhangúlag állást foglalt az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez kötött tanítóképzéshez. Elfogadták Simon Lajos főtitkárnak a szövetség munkájáról szóló jelentését. Máthé József a népoktatás reformjáról tar­tott alapos tanulmányt, melyet javas­lat formájában — a Tanitó című lapban megvitatás után — a kul­tuszminiszterhez terjesztenek. A tisz­tikar megválasztása során újból el­nök lett Máthé József (Budapest), titkár Tantó József Békéscsaba, Uh­rin Károly igazgatósági tag Békés­csaba s több más vidéki egyhangú közfelkiáltással. Tisztelgett egyetemlegesen a gyűlés valamennyi tagja dr. Vass József kultuszminiszternél az országházban Máthé József vezetésével. Elsősor­ban köszönetet mondott a minisz­ternek, hogy munkára hivta fel a tanítóságot, alkalmat adott gyűlé­sezni. Előterjesztette a magyar taní­tóság panaszát, kívánságát, az erre vonatkozó memorandumokat a mi­niszter figyelmébe ajánlotta. Kifej­tette, hogy a tanítóság részt akar venni a társadalmi munkában is, kérte a mi.iisztert, tegye lehetővé, hogy a tanítóság elérhesse az V. és VI. fizetési osztályokat. Vass kultuszminiszter hosszabb beszédben válaszolt. Hangoztatta, hogy nem tartja magát mindaddig • kultuszminiszternek, amíg az elemi iskolák tanítói nem tartják öt annak a szó legteljesebb értelmében. Legelső sorbaa az elemi népokta­tás ügyét tartja szem előtt, mert itt alapozzák meg a magyar ifjúság jellemét és világnézetét. Keresni fogja mindenkor az Országos Szövetség­gel az érintkezést, igyekezni fog objektív igazságot szolgáltatni a megtévelyedett bűnösöknek. Az in­demnitás során a tanítóság sérelmét reparálni fogja. Csak egyet kérek tőletek — úgymond — tanitótestvé­reim, végezzétek munkátokat kitar­tással, nyomorúságos helyzetetekben lesz még változás, legyetek figye­lemmel a nehéz gond, baj között vergődő magyar népre. Tartsatok ki tanitó testvéreim, mindent el fo­gok követni érdeketekben. A lelke­Év Születés Házasság Halálozás Összes bejegyzés A születés és haláleset kü­lönbözete

Next

/
Thumbnails
Contents