Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1922-01-01 / 1. szám

Békéscsaba, 1922. január 1. Vasárnap ///. évfolyam L szám OUA SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Békéscsabán, Szent István-tér 18. sz. A szerkesztőség telefon száma : 60. Független keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra SO K, negyedévre ISO K, félévre 300 K. Egyes szám ára 3 K. 9 keresztény nemzeti irány mérlege 19Z1. végen

} Irta: ZSILINSZKY ENDRE A keresztény nemzeti munka terén mi történt eddig ? Ellenségeink szerint: semmi. A pesszimisták vállvonogatva mondják: édeskevés. Én azt mondom: sok történt, de nem elég, főleg nem annyi, amennyi történhetett volna. Az eredményeket a következőkben vázolhatjuk: 1. Társadalmi szervezkedés. Társadalmi szervezet úgyszólván nem volt régebben. Dmke., Fmke, Omge, Gazdaszövetség, vidéki Olvasókörök, Kaszinók, irodalmi, művészeti társaságok, mindmegannyi aránylag kis körben, kevés érdeklődés mellett működtek. Országos jellegű társadalmi szervezetek alig voltak, nemzetvédelmiek pedig egyáltalában nem voltak. Most gombamódra támadtak. Éme, Move, Egyesült Keresztény Nemzeti Liga, Tevéi, Nemzeti Szövetség, egyházi jellegű országos szövetségek, vidéki társadalmi egyesületek. Most alakult meg a protestáns diákszövetség. A diákság nemzeti és faji alapon is egységbe tömörült. Megalakult a Társadalmi Egyesületek Szövetsége, az Agrárintézmények Szövetsége. Szinte tulsok egyesület is alakult, de ez is az élet jele: mozgás. Nem *) E közlemény egy — kivonatolt — része annak a nagyszabású előadásnak, melyet Zsilinszky Endre 1921. december 26-án tartott a békéscsabai Városháza nagytermében. minden egyesület lesz életképes, de ez nem baj. Hiszen újoncok vagyunk a szervezkedésben. Máról-holnapra nem lehet levetni beidegzett aszociális hajlamokat. Sok apró köröcske, sok hasonló egyesület még nehezen tud összefüggő láncolattá állani. De a törekvés meg van. S ezek a nemzetvédelmi uj társadalmi szervek már is acélos keretei az uj magyar társadalomnak. 2. Keresztény egység. Nincs szégyenletesebb fejezete a közelmúltnak a keresztény felekezetek testvérharcainál és marakodásainál. Ezt sikerült jórészt kiküszöbölni. S ha meg is van innen is, túlnan is sokakban a jóakarat, hogy fölboritsa ezt az egységet, mi, a fiatalabb nemzedék meg fogjk azt mindenáron akadályozni. Ne feledjük el, hogy j a keresztény irányzatot egyedül a kiujuló keresztény testvérharc bomlaszthatja meg. 3. Agrár ébredés. A forradalom előtt legszervezetlenebb osztályunk a magyar agrártársadalom volt s s nemzetgazdaságunk legelhanyagoltabb ága a földmivelés. Ma ez megváltozóban van, sőt jórészt megváltozott. A liberális gazdaságpolitika önkéntelenül is merkantil irányba tolódott A föld és ipar a bankokracia és kereskedelem függvényévé lett. S ma: Grátz Gusztáv, ez a tisztán merkantil multu gazdaságpolitikus is kimondotta, hogy a föld a magyar I gazdasági élet alapja s az ágrár ! lakossság a nemzet gerince. Ez alatt i a két év alatt megérett az emberekben az a gondolat, hogy uj gazdasági orientációra van szükség : a föld szekerébe kell befogni a bankokat, az ipart és kereskedelmet. Megerősödtek az agrár intézmények, érdekképviseletek, mint az Omge, Magyar Gazdaszövetség, az agrárhitelintézetek és ''szövetkezetek: Orsz. Központi Hitelszövetkezet, Hangya, Futura. Mindezek egységbe tömörültek : Agrár Intézmények Szövetsége. A talajjavítás iránt is erősödött az érdeklődés. A szikjavitás, az Alföld befásitása és csatornázása útban van. 4. Uj keresztény ipari és kereskedelmi vállalatok alakultak. Van köztük életképtelen is. De sok megmarad és virulni fog. Nézzünk csak széjjel itthon Csabán: egy egész sor uj keresztény vállalat, üzlet került a Főtérre. Nagykörösön a gazdák exportüzletet alapítottak. Pulykát és más szárnyast szállítottak már ki s kötéseik vannak mindenféle zöldségnemüre Prágába, Berlinbe ?tb. Egész sor ismerősünk és rokonunk ment az utóbbi időben kereskedőnek, tisztek újságírónak és bankfiuknak. Nem mindből lesz bankigazgató, de lesz az is. 5. Keresztény bankok alakultak a fővárosban s a vidéken egyaránt. 6. Keresztény újságok, keresztény sajtóvállalatok keletkeztek, keresztény újságírók nevelődnek. Uj szellemet vittek bele az újságírásba. Uj újságíró nemzedéket nevelünk, nem a Dob-utca söpredékéből. A M. T. I. nagyszerű szervezete keresztény kézben van. Sikerült megakadályozni az agrárintézinényckkel együtt, hogy a bankokracia monoplizálja a gazdasági hírszolgálatot. Ez volt a nagybankok első számottevő veresége. 7. Az ifjúság nemzeti atapon\való nevelése. Ez egyik legnagyobbszerü eredménye a mai rendszernek. Minden eszme megvalósulásának első próbaköve: mit szól hozzá az ufjuság? A kommunizmust nem vette be a magyar ifjúság — meg is bukott. A régi ifjúság részben a szószátyár nacionalizmus igájába görnyedt, részben á destruktív radikalizmushoz, a Galileistákhoz csatlakozott. Ma a Galilei Kör megbukott, a pártpolitikától pedig távoltartja magát az ifjúság. Annál jobban kiveszi részét a nemzetvédelem munkájából. A magyar ifjúság ma talán legerősebb bástyája a nemzeti önvédelemnek. 8. Szociális szellem térhóáitása. Kész, vagy készülő intézmények jelzik a szociális gondolat térhóditását. Itt van elsősorban az agrárreform, mely házzal és földdel látja el az arra érdemes vagyontalanokat Ezt a reformot öt évvel ezelőtt még merényletnek mondták volna a magántulajdon ellen. A nemzetgyűlés vagy a jövő országgyűlés egész sorát készül tető alá hozni a legéletbevágóbb szociális reformoknak. Észrevettük végre a földmunkás és cselédkérdést is. Ugyan ki törődött eddig ezekkel ? 9. Militarista-szellem térhódítása. Mindenki érzi és tudja már, miért kell a katona. Katonás szervezkedés látható az egész vonalon. A sportA nagy árviz 1888. Elbeszéli: Fábry Károly IV. Sötét az éj, vészterhesen nyomott a hangulat a vészbizottságban. Nem jó hírek jönnek az egész megyéből. Az ár nem apad, ontja a sziklás vidék gyorsan olvadó hava. Éjfélkor megjelenik a vészbizottságban Beliczey István főispán is. A rendesen csipős humoru, satirikus kedélyű főúr is resignált. Keveset szól. Félrevonul egy bizalmasával s megsúgja neki, hogy jön az ideiglenes belügyminiszter, Baross Gábor, a megyébe. Baross Gábor kis főszolgabíró volt Nyitramegyében. Az akkori szokás szerint a szolgabíró, ha akart, bekerült a képviselőházba. Ott egyszerre csak felfedezték benne a közigazgatási zsenit s a kereskedelmi minisztérium élére állították. Baross Gábor kezébe vette a vasutat, a postát. Megteremtette a zóna rendszert, leszállította a vasúti és pósta-vitelbért majdnem a nulláig. Kis haszon, nagy forgalom! Ez volt a jelszava és az bevált. A vasút, a pósta többet hozott, mint azelőtt, de rendet is teremtett az egész vonalon, azért hitták vaskezii miniszternek. Rendszere az egész világot meghódította. Mindenfelé bámulták és utánozták. Világhírű lett a magyar elme, a magyar vasút és pósta, csak ugy jöttek esőstől ide tanulmányozni. Hová sülyedt azóta a vasút és pósta! A kis epigonok s végül a háború lefejezte. A váratlan kis közlemény, hogy Baross Gábor személyesen jön mérnöki szakkarával, megdöbbentőleg hatott a vészbizottságra. Haj, haj! nagy a baj, ha már a miniszter maga látja szükségesnek intézkedni. A vészbizottság nagyon sötétnek látta a helyzetet. Ki kell menni a •miniszterhez, könyörögni kell neki, hogy mentse meg Csabát. De hát ki- menjen ki elibe ? éjjel jön, szabad lesz felzavarni ? Természetes, hogy a főispán menjen egy deputatioval. Csakhogy egy kicsit baj van, Beliczey szabadkozik. Nem megy. Miért, miért ? Nem mondja, nem mondja, mi lehet az oka? nem tudjuk. Lehet, hogy azt gondolta magában : éppen olyan hosszú ut a városból a vasúthoz, mint a vasúttól be a városba 1 Ki tudja ? De hát deputatiónak menni kell. Itt a bíró: Kiiment Z. János uram, ő a község feje; itt a főjegyző : Szemián Sámuel, ő a község esze; itt a mérnök: Sztraka Maco, ő a község indzsellérje, menjenek ezek és a vészbizottság tagjai is, arra valók. Haj! haj! de nagyon kicsi a város feje, nagyobbat kell találni, töri a csürhejárást a vészbizottság. Meg van ! Itt van dr. Szeberényi Gusztáv, ő püspök is, az evang. bányakerület püspöke, méltóságos is, volt Csaba képviselője, ösmeri a minisztert is, szaladjon a deputatío először is hozzá. Szeberényi Gusztáv okos, tudományos fő, azért lett püspök, szereti is híveit, azért lett képviselőjükké választva. Származására magyar, csak valamivel jobban szerette a tótot. Nem is vonakodik. Csaba akkor püspöki székhely volt. Kár volt halála után feladni a püspöki székhelyet. Csaba a lutheránus Róma, ide inkább dukál a püspökség, mint ahogy volt Pilis-Csabán. Voltak is lelkes és bölcs lutheránusok, akik ezt stabilizálni akarták olyképen, hogy az elhalt püspök helyére az uj püspököt akarták megválasztatni Csabán papnak, de a rövidlátók és kislelküségen megakadt. * Denique a deputatió kiment a vasúti állomásra, Baross Gábor fogadta is, de nem sokkal biztatta. Neki nem a város, hanem az ő szeretett, dédelgetett vasutpályája volt a főgondja. A vasúti gátakat, pályákat megmenteni! csak ez járt a fejében. Lehorgasztott fejjel állott a deputáció, majdnem sírt. De Szeberényi nem hagyta abba, utána menta miniszternek a szalonkocsijába s ott beszélgettek, beszélgettek bizalmasan s kijött a püspök már több bizalommal. Van remény! a miniszter gondoskodni fog Csabáról is, katonaságot rendel ide. Haj! de nagy bajban is voltunk. Az utókor ma már szinte nem is hiszi. No ne is higyje, ne is eméssze magát, pedig . . . pedig . .. fájdalom — most már az oláhoktól is fenyeget az — árvízveszedelem. Az oláhok kezében van a Körös kulcsa. Gonosz fajzat az, képes még rá is ereszteni a vizet a magyarokra, hadd fuladjanak bele ! Nem érdemelte meg a magyar az Isten ilyen verését! Mit vétettünk ellene ? Ezer évig megtartott vérrel és hazaszeretettel megszentelt ez áldott helyen és most kagyna elveszni? Nem lehet az! Nem, nem, soha ! (Folytatása következik) Lapunk mai száma 10 otdaL