Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) október-december • 218-296. szám

1921-12-28 / 293. szám

Békéscsaba, 1921. december 335. Csütörtök II. évfolyam 294. szám. mmaammmeKB. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓM YA TAL s Békéscsabán, Szent István-tér 18. sz. A szerkesztőség telefon száma : SO. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 50 K, negyedévre ISO félévre 300 K. Egyes K, szám ára 3 K. 3 höztársosági lisieps (vk.) Megemlékeztünk már ezen a helyen arról a sajtótámadásról, mely Békésmegyét a közelmúltban érte. A támadás oka az volt, hogy — egy még ki nem derített forrásból eredő tudósítás nyomán — az a hir jutott el Budapestre, hogy a megyegyűlésen legutóbb állást foglaltak a köztársasági propaganda megengedése mellett s közgyűlésből kifolyólag üdvözölték a leghirhedtebb köztársasági pártiakat. Mi annak idetén megcáfoltuk ezt a hirt s ezen a helyen mutattunk rá arra, hogy ez az egész tudósítás rosszakaratú ferdítés. Nem is foglalkoznánk többet ezzel az ügygyei, ha nem ejtene minden jó magyar békésmegyei embert gondolkozóba az a hang, amellyel igen tekintélyes sajtóorgánumok tárgyalták ezt. Jól tudjuk, hogy a Szózat az egyik legkiválóbb s legkomolyabb lapja ma Csonkamagyarországnak. Azt is tudjuk, hogy a Szózat nagy szeretettel érdeklődik a békésmegyei dolgok iránt s a fővárosi lapok közt legjobban ismeri vármegyénk viszonyait. És a Szózat is egyetértett ezen állítólagos határozat tárgyalásakor a többi lapokkal egy dologban : elhitte, hogy ez a határozat keresztülment Békésvármegye közgyűlésén sőt — meg is irta — nem is lepte meg a forradalmi határozat. A Szózat véleményével körülbelül megegyezik a legmagasabb körök rólunk való véleménye. Szomorú tény, hogy odafönn ugy ismerik megyénket, mint amelyik a legnehezebben kormányozható, renitens, minden rosszra kapható, amelynek népe tökéletesen meg van fertőzve ugy, hogy alkalmas minden destrukció befogadására. E vélemény általánosságát igazolja nemcsak az újságok beugrása, hanem az is, hogy a hivatalos körök — sőt a mindig körültekintő és alapos Szózat is — elhitték a rosszindulatú tudósítás valóságát. Nekünk mindenesetre fáj, kell hogy fájjon ez a rossz vélemény, de ha már a csúfságot, a rosszhirüséget el kell viselnünk, szeretnénk iátni ennek valami hasznos eredményét is. Ha ugy tudják odafent, hogy mi renitens, komisz nép vagyunk, miért nem törődnek velünk ? Miért vagyunk mi mindig a legmosíohábbak ? Miért nem adnak nekünk jó és hü vezetőket, akik megtanítanának bennünket arra, hogy olyanok legyünk, mint az ország más, kedves része? Más megyékben — kormánysegitséggel — folyik a népmüvelés, a szabadoktatás, érdeklődnek az ott folyó mozgalmak és szervezkedések iránt, velünk azonban nem törődik senki s ha van mégis népnevelő és önniüvelő munka, az nem a hatóságok, nem a minisztérium érdeme, hanem egy-két lelkes megyei emberünké. Még csak a legtermészetesebb, a törvényes segitést és vezetést sem adják meg nekünk. Már több mint egy féléve nincs főispánunk. Miért nem nevezik már ki ? Miért nem küldik le már azt az erőskezű, jellemes, pártatlan, abszolút igazságos férfiút? Miért nincs itt már régen a kormány embere, hogy egyik kezében korbáccsal, a másikban almával büntessen, tisztítson ott, ahol kell és jutalmazzon, építsen mindenütt, ahol csak lehet. Persze a pártpolitika fontosabb ezekben az égető kérdésekben is, mint egy vármegye nyugalma, békéje. A személyi kérdések előbbrevalók, mint a közügy. Ha azután az elhanyagolás következtében furcsa hirek kelnek szárnyra, nagy a riadalom. Pedig ha sokáig tart ez a főispánnélküliség, ha még sokáig nem jön ide egy talpig ember, egy tisztalátásu szem, magyarul dolgozó sziv, simogatni, de ütni is tudó férfikéz, akkor félős, hogy még alapja is lesz azoknak a furcsa híreknek, amelyek most még mende-mondaként ugyan, de már szállingóznak Békésmegyéről. BKRKIBBIIBBSII iimaitaiiniiifiiatiBiíBiiiicaiiaiKüiBaaBEtaicfi Mipiiei rí taszténypáFíiiál Belpolitikai helyzet Budapest, dec. 27. ia a » cs h e ta : I H E SS m B I I Cl D B fl fl 9 D I Foiyik az amnesztia' ( rendelet végrehajtása (Budapest, dec. 27.) Az amnesztiarendelet értelmében az ünnepek alatt 629 elitéltet és terheltet boesájtottak szabadon. Ezek közül százötvenen a szegedi kerületi börtönből kerültek szabadlábra. Az ellenzékiek késleltetik az indemnítás vitáját (Budapest, dec. 27.) Rz ellenzéki képviselők közül még 14-en kivannak felszólalni az indemnitási vita során, akik valamennyien hosszas beszéddel igyekeznek késleltetni az indemnítás megszavazását. Ha december 31-ig nem kerül tető alá j az indemnítás, ennek az volna a i következménye, hogy a tisztviselőket nem lehetne kifizetni január elsején. R kormány azonban — minthogy azt nem kockáztatja meg, hogy ne fizesse ki a tisztviselőket, indemnítás nélkül is vállalja fizetésük folyósításáért a felelősséget. Rz indemnítás vitája előreláthatólag januárban ér véget. Rz ellenzéki politikusok örömmel látják, hogy Andrássyék kiválnak a keresztény nemzeti egyesülés pártjából. Ezzel kapcsolatosan a párt kettészakadásáról is terjesztenek híreket. Erre vonatkozólag Ernszt Sándor az alábbiakat jelentette ki a „Körösvidék" budapesti munkatársa előtt: — Azok a hírek, amelyek szerint a keresztényszocialisták kiválnak a kereszténypártból és külön szervezkednek, teljesen alaptalanok. Annyi tény, hogy Andrássy Gyula gróf több barátjával és párthivévei kiválik a keresztény nemzeti egyesülés pártjából. Más változásokról azonban szó sincsen. A párt általában örömmel szemléli az uj kormány munkáját és főként a munkássággal történi kiegyezést. Az a véleménye, hogy az engedékenységben tovább is kellett volna menni. A liberálisok uj szövetségesek után néznek, minthogy blokkjuk bomlás előtt álL Választanak a szociáldemokraták is (Budapest, dec. 27.) R legközelebbi képviselőválasztásokon a szociáldemokrata is résztvesznek és azokban a kerületekben, ahol a munkásság többségben van, külön jelöltet állítanak. Kiskunfélegyháza Petőfi-szobrot állit (Budapest, dec. 27.) Kiskunfélegyháza és Kiskőrös már évtizedek óta versengett Petőfi Sándor születési helyéért. Kiskunfélegyháza most beadvánnyal fordult a közoktatásügyi miniszterhez és Pékár Gyula államtitkárhoz, a Petőfi-társaság elnökéhez és okmányokkal bizonyítja, hogy Petőfi Kiskunfélegyháza szülötte. A város kéri a Petőfi-társaságot, hogy Petőfi szobrát Félegyházán helyezze el, aminek ellenében arra kötelezi magát, hogy a segesvári Petőfiszobrot felállíttatja, s ahoz saját költségén megfelelő talapzatot szállít. A félegyházi Petőfi-szobrot márc. 15-én nagy ünnepség keretében leplezik le. íhir Zs. i. sajtöfonöfteégéről A napokban egy helyi lapban megjelent egy hir, mely szerint Ekhard Tibor lemond a sajtófőnökségről s e fontos állásra Zsilinszky Endre dr-t, a Szózat főmunkatársát nevezik ki. Bár az első pillanattól kezdve légből kapottnak látszott a hir, kérdést intéztünk ez ügyben á városunkban tartózkodó Zsilinszky Endréhez, aki a következőkben volt szives nyilatkozni : Megütődve hallottam, hogy egyik békésmegyei lap, mint illetékes helyről szerzett információt közli Eckhardt Tibor sajtófőnök távozását s az én sajtófőnökké való kineveztetésemet. Nyugodt lélekkel mondhatom, hogy a hirnek sem elő, sem második részéből egy szó sem igaz. Legjobb tudomásom szerint Eckhardt Tibor nem távozik a sajtófőnöki állásból, sőt továób megyek: nem is távozhatik, csak ugy, mint ahogy Bethlen István gróf nem hagyhatja ott a miniszterelnöki széket. Eckhard Tibor olyan kiváló képességgel és felkészültséggel fogott hozzá a magyar sajtóprobléma rendezéséhez, olyan nagy stílben tartja kezében az összes szálakat és olyan nagyarányú sajtópolitikát kezdett, hogy addig nem távozhatik, amíg ebbeli feladatát be nem töltötte. Egyébként őt nem olyan embernek ismerem, akit intrikákka! el lehetne kedvetleniteni. Az, hogy ellenségei vannak, akik alávaló eszközökkel támadják, csak az ő erejétmutatja. Ami a dolog másik részét illeti, arra már az előbb mondottakban is megfeleltem. Engem ugyan a sors szintén a sajtó területére sodort, de annak más pontjára s az itt vállait hivatásomat én is szeretném betölteni. De egyébként sem volt szó az én sajtófőnökségemről és én azt nem is ambicionátom magamnak. Az ilyen kacsáknak a terjesztése csak arra jó, hogy a folytonos uj személyi kombinációkkal megingassa a hitet hol ezen a ponton, hol más ponton a mai rendszerstabilitásában. Ellenfeleink azonban rosszul számítanak. Minden erőlködés ellenére is nyugodtan megállapíthatjuk, hogy ma egy nagy lépéssel előbbre vagyunk a keresztény nemzeti konszolidáció utján, mint egy esztendeje voltunk. Pozsony lesz ; a Dunahizottség székhelye s [ (Budapest, dec. 27.) R nemzeí| közi Dunabizottság tagjai ma érkezs tek vissza Budapestre azzal a szo! moru hirrel, hogy a bizottság állandó | székhelye nem Budapest, hanem Poi zsony lesz.