Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) október-december • 218-296. szám

1921-12-28 / 293. szám

Békéscsaba, 1921. december 335. Csütörtök II. évfolyam 294. szám. mmaammmeKB. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓM YA TAL s Békéscsabán, Szent István-tér 18. sz. A szerkesztőség telefon száma : SO. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 50 K, negyedévre ISO félévre 300 K. Egyes K, szám ára 3 K. 3 höztársosági lisieps (vk.) Megemlékeztünk már ezen a helyen arról a sajtótámadásról, mely Békésmegyét a közelmúltban érte. A támadás oka az volt, hogy — egy még ki nem derített forrásból eredő tudósítás nyomán — az a hir jutott el Budapestre, hogy a megyegyűlé­sen legutóbb állást foglaltak a köz­társasági propaganda megengedése mellett s közgyűlésből kifolyólag üd­vözölték a leghirhedtebb köztársa­sági pártiakat. Mi annak idetén megcáfoltuk ezt a hirt s ezen a helyen mutattunk rá arra, hogy ez az egész tudósítás rosszakaratú ferdítés. Nem is foglal­koznánk többet ezzel az ügygyei, ha nem ejtene minden jó magyar békés­megyei embert gondolkozóba az a hang, amellyel igen tekintélyes sajtó­orgánumok tárgyalták ezt. Jól tudjuk, hogy a Szózat az egyik legkiválóbb s legkomolyabb lapja ma Csonkamagyarországnak. Azt is tudjuk, hogy a Szózat nagy szere­tettel érdeklődik a békésmegyei dol­gok iránt s a fővárosi lapok közt legjobban ismeri vármegyénk viszo­nyait. És a Szózat is egyetértett ezen állítólagos határozat tárgyalása­kor a többi lapokkal egy dologban : elhitte, hogy ez a határozat keresz­tülment Békésvármegye közgyűlésén sőt — meg is irta — nem is lepte meg a forradalmi határozat. A Szózat véleményével körülbelül megegyezik a legmagasabb körök rólunk való véleménye. Szomorú tény, hogy odafönn ugy ismerik me­gyénket, mint amelyik a legnehe­zebben kormányozható, renitens, min­den rosszra kapható, amelynek népe tökéletesen meg van fertőzve ugy, hogy alkalmas minden destrukció befogadására. E vélemény általános­ságát igazolja nemcsak az újságok beugrása, hanem az is, hogy a hi­vatalos körök — sőt a mindig körül­tekintő és alapos Szózat is — elhit­ték a rosszindulatú tudósítás való­ságát. Nekünk mindenesetre fáj, kell hogy fájjon ez a rossz vélemény, de ha már a csúfságot, a rosszhirüséget el kell viselnünk, szeretnénk iátni ennek valami hasznos eredményét is. Ha ugy tudják odafent, hogy mi reni­tens, komisz nép vagyunk, miért nem törődnek velünk ? Miért vagyunk mi mindig a legmosíohábbak ? Miért nem adnak nekünk jó és hü vezető­ket, akik megtanítanának bennünket arra, hogy olyanok legyünk, mint az ország más, kedves része? Más megyékben — kormánysegit­séggel — folyik a népmüvelés, a szabadoktatás, érdeklődnek az ott folyó mozgalmak és szervezkedések iránt, velünk azonban nem törődik senki s ha van mégis népnevelő és önniüvelő munka, az nem a hatósá­gok, nem a minisztérium érdeme, hanem egy-két lelkes megyei em­berünké. Még csak a legtermészetesebb, a törvényes segitést és vezetést sem adják meg nekünk. Már több mint egy féléve nincs főispánunk. Miért nem nevezik már ki ? Miért nem küldik le már azt az erőskezű, jelle­mes, pártatlan, abszolút igazságos férfiút? Miért nincs itt már régen a kormány embere, hogy egyik kezé­ben korbáccsal, a másikban almával büntessen, tisztítson ott, ahol kell és jutalmazzon, építsen mindenütt, ahol csak lehet. Persze a pártpolitika fontosabb ezekben az égető kérdésekben is, mint egy vármegye nyugalma, békéje. A személyi kérdések előbbrevalók, mint a közügy. Ha azután az el­hanyagolás következtében furcsa hi­rek kelnek szárnyra, nagy a riada­lom. Pedig ha sokáig tart ez a főispánnélküliség, ha még sokáig nem jön ide egy talpig ember, egy tisztalátásu szem, magyarul dolgozó sziv, simogatni, de ütni is tudó férfikéz, akkor félős, hogy még alapja is lesz azoknak a furcsa híreknek, amelyek most még mende-monda­ként ugyan, de már szállingóznak Békésmegyéről. BKRKIBBIIBBSII iimaitaiiniiifiiatiBiíBiiiicaiiaiKüiBaaBEtaicfi Mipiiei rí taszténypáFíiiál Belpolitikai helyzet Budapest, dec. 27. ia a » cs h e ta : I H E SS m B I I Cl D B fl fl 9 D I Foiyik az amnesztia' ( rendelet végrehajtása (Budapest, dec. 27.) Az am­nesztiarendelet értelmében az ünnepek alatt 629 elitéltet és terheltet boesájtottak szaba­don. Ezek közül százötvenen a szegedi kerületi börtönből kerültek szabadlábra. Az ellenzékiek késleltetik az indemnítás vitáját (Budapest, dec. 27.) Rz ellenzéki képviselők közül még 14-en kivan­nak felszólalni az indemnitási vita során, akik valamennyien hosszas beszéddel igyekeznek késleltetni az indemnítás megszavazását. Ha de­cember 31-ig nem kerül tető alá j az indemnítás, ennek az volna a i következménye, hogy a tisztviselő­ket nem lehetne kifizetni január elsején. R kormány azonban — minthogy azt nem kockáztatja meg, hogy ne fizesse ki a tisztviselőket, indemnítás nélkül is vállalja fizeté­sük folyósításáért a felelősséget. Rz indemnítás vitája előreláthatólag ja­nuárban ér véget. Rz ellenzéki politikusok örömmel látják, hogy Andrássyék kiválnak a keresztény nemzeti egyesülés pártjából. Ezzel kapcsolatosan a párt kettészakadásáról is terjesztenek híreket. Erre vonatkozólag Ernszt Sán­dor az alábbiakat jelentette ki a „Körösvidék" budapesti munkatársa előtt: — Azok a hírek, amelyek szerint a keresztényszocialisták kiválnak a kereszténypártból és külön szervezkednek, teljesen alaptalanok. Annyi tény, hogy Andrássy Gyula gróf több barátjával és párthivévei kiválik a keresz­tény nemzeti egyesülés pártjából. Más változásokról azonban szó sincsen. A párt általában örömmel szemléli az uj kormány munkáját és főként a munkássággal történi kiegyezést. Az a véleménye, hogy az engedékeny­ségben tovább is kellett volna menni. A liberálisok uj szövetségesek után néznek, minthogy blokkjuk bomlás előtt álL Választanak a szociáldemokraták is (Budapest, dec. 27.) R legköze­lebbi képviselőválasztásokon a szo­ciáldemokrata is résztvesznek és azokban a kerületekben, ahol a munkásság többségben van, külön jelöltet állítanak. Kiskunfélegyháza Petőfi-szobrot állit (Budapest, dec. 27.) Kiskunfélegy­háza és Kiskőrös már évtizedek óta versengett Petőfi Sándor születési helyéért. Kiskunfélegyháza most be­advánnyal fordult a közoktatásügyi miniszterhez és Pékár Gyula állam­titkárhoz, a Petőfi-társaság elnöké­hez és okmányokkal bizonyítja, hogy Petőfi Kiskunfélegyháza szülötte. A város kéri a Petőfi-társaságot, hogy Petőfi szobrát Félegyházán helyezze el, aminek ellenében arra kötelezi magát, hogy a segesvári Petőfi­szobrot felállíttatja, s ahoz saját költségén megfelelő talapzatot szál­lít. A félegyházi Petőfi-szobrot márc. 15-én nagy ünnepség keretében lep­lezik le. íhir Zs. i. sajtöfonöft­eégéről A napokban egy helyi lapban megjelent egy hir, mely szerint Ek­hard Tibor lemond a sajtófőnökségről s e fontos állásra Zsilinszky Endre dr-t, a Szózat főmunkatársát neve­zik ki. Bár az első pillanattól kezdve lég­ből kapottnak látszott a hir, kérdést intéztünk ez ügyben á városunkban tartózkodó Zsilinszky Endréhez, aki a következőkben volt szives nyilat­kozni : Megütődve hallottam, hogy egyik békésmegyei lap, mint illetékes hely­ről szerzett információt közli Eck­hardt Tibor sajtófőnök távozását s az én sajtófőnökké való kinevez­tetésemet. Nyugodt lélekkel mond­hatom, hogy a hirnek sem elő, sem második részéből egy szó sem igaz. Legjobb tudomásom szerint Eckhardt Tibor nem távozik a sajtófőnöki állásból, sőt továób megyek: nem is távozhatik, csak ugy, mint ahogy Bethlen István gróf nem hagyhatja ott a miniszterelnöki széket. Eckhard Tibor olyan kiváló képességgel és felkészültséggel fogott hozzá a ma­gyar sajtóprobléma rendezéséhez, olyan nagy stílben tartja kezében az összes szálakat és olyan nagyarányú sajtópolitikát kezdett, hogy addig nem távozhatik, amíg ebbeli felada­tát be nem töltötte. Egyébként őt nem olyan embernek ismerem, akit intrikákka! el lehetne kedvetleniteni. Az, hogy ellenségei vannak, akik alávaló eszközökkel támadják, csak az ő erejétmutatja. Ami a dolog másik részét illeti, arra már az előbb mondottakban is megfeleltem. Engem ugyan a sors szintén a sajtó területére sodort, de annak más pontjára s az itt vállait hivatásomat én is sze­retném betölteni. De egyébként sem volt szó az én sajtófőnökségemről és én azt nem is ambicionátom ma­gamnak. Az ilyen kacsáknak a ter­jesztése csak arra jó, hogy a foly­tonos uj személyi kombinációkkal megingassa a hitet hol ezen a pon­ton, hol más ponton a mai rend­szerstabilitásában. Ellenfeleink azon­ban rosszul számítanak. Minden eről­ködés ellenére is nyugodtan meg­állapíthatjuk, hogy ma egy nagy lé­péssel előbbre vagyunk a keresz­tény nemzeti konszolidáció utján, mint egy esztendeje voltunk. Pozsony lesz ; a Dunahizottség székhelye s [ (Budapest, dec. 27.) R nemzeí­| közi Dunabizottság tagjai ma érkez­s tek vissza Budapestre azzal a szo­! moru hirrel, hogy a bizottság állandó | székhelye nem Budapest, hanem Po­i zsony lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents