Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) október-december • 218-296. szám

1921-12-24 / 291. szám

Független keresztény paiitikai napifap Eeinnegye most az érdeklődés középpontjába került és pedig olyan módon, amelyre, ha igaz volna, nem lehetnénk büsz­kék. A megyegytilés ismeretes hatá­rozatáról van szó, amely valahogyan, mindenesetre bűnös rosszindulatból olyan tartalommal került a fővárosi sajtóba, hogy joggal illethetnék sú­lyos váddal ennek a megyének a lakosságát. Kitűnő laptársunk, a „Magyarság", melynek jóhiszemű­ségéhez kétség sem fér, tegnapi számában vezetőhelyen foglalkozik ezzel a soha el nem hangzott hatá­rozattal és abból messzemenő kö­vetkeztetéseket von le, azonban olyan formában és olyan hangon, ami egyáltalán nem méltó éppen ehhez az újsághoz, mert hiszen a legkeve­sebb az, amit egy újságtól megkö­vetelhet mindenki, hogy — hirei megbízhatók legyenek. A „Magyar­ság" elkövette azt a hibát, hogy hamis hir alapján pellengérre állí­totta az egész megye társadalmát és egy teljesen ártalmatlan indít­ványból kifolyólag megállapította, hogy Békésmegye a forradalmi de­magógia melegágya. Laptársunk többek között a kö­vetkezőket irja: „. . . Békésvármegye törvényha­tósági bizottsága a szeghalmi köz­társasági párt elnökének indítvá­nyára elhatározta egy oly értelmű feliratnak szerkesztését a kormány­hoz, hogy a köztársasági államfor­mát is szabad legyen törvényes esz­közökkel hirdetni s egyben üdvöz­letét küldte Nagy Györgynek és Buza Barnának, az októberi fel­fordulás gyászos emlékű szereplői­nek, akik elsőnek tűzték fel a ma­gyar közélet árbócára a köztársa­ság frigiai sipkáját. Távol áll tő­lünk, hogy valóságos értékénél és jelentőségénél többre taksáljuk ezt a határozatot, amely olyan talajon fogamzott meg, amelyet évtizedes, sőt évszázados szorgos előkészítés tett porhanyóvá a forradalmi agitá­ció ekéje alá." Sajnáljuk, de a leghatározottab­ban vissza kell utasítanunk a Ma­gyarság minden következtetését, mert a kiindulási alap hibás és a való­ságnak meg nem felel. Az a bizonyos indítvány, amelyet Békésvármegye törvényhatósági bi­zottsága elfogadott, a következő: „Mondja ki a törvényhatósági bi­zottság, hogy IV. Károly kjrály Ma­gyarországra behozatala és egyál­talán a puccs körül szerepet ját­szott tettesek ellen a bűnvádi el­járás megindítását, lefolytatását és befejezését kívánja." Ehhez az in­dítványhoz pótinditványt terjesztet­tek elő, hogy „a bűnvádi eljárást kivétel nélkül, kicsire, nagyra kíván­ják kiterjeszteni." Ez volt az indít­vány, ez volt a határozat és semmi több! Arról lehet vitatkozni, hogy szük­ség volt-e erre az állásfoglalásra akkor, amikor az ügy a független biróság előtt van és a törvények keretén belül el is lesz intézve. Arról is lehet beszélni, hogy az indítvá­nyozó felfogása helyes-e vagy sem, hiszen a vélemények megoszlanak a Király-puccs kérdésében. De ebbe a határozatba köztársasági propa­gandát belemagyarázni — ehez bű­nös rosszakarat kell és nagyfaku lelkiismeretlenség. Békésvármegye lakossága minden esetre hazafiasabb Budapest lakos­ságánál és van olyan m3gyar, mint a Dunántul, vagy a Duna—Tisza közén élők. Éppen ezért nem helyes ez a támadás. Amint semmiféle tá­madás nem helyes, különösen nem akkor, amikor a támadó nem győ­ződik meg arról: van-e alapja a támadásnak. A nemzetgyűlés munkában Elfogadták a szerzői jog védelméről szóló javaslatot Budapest, dec. 23. A nemzetgyűlés ma végzett egy igen fontos javaslattal s előrelátha­tólag a legközelebbi ülésen végez­nek az indemnitással is. Drozdy ur is interpellált „sürgősen" a föld­birtokreform végrehajtása irnnr, na­pirend előtt' pedig Pröhle Vilmos válaszolt Sándor Pál tegnapi be­szédének egyes részeire. Az ülésről részletes tudósitásunk a következő: Gstál Gaszton elnök délelőtt 10 órakor nyitotta meg az ülést. A mult ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után, az elnöki bejelentések során közli, hogy Drózdy Győző sürgős interpellációra kért és kapott enge­délyt a földreform sürgős végrehaj­tása tárgyában. Az interpellációra fél 3 órakor térnek át. Pröhle Vilmos napirend előtt, sze­mélyes megtámadtatás cimén szólal fel. Sándor Pál tegnap több ízben foglalkozott a szóló személyével. Megbotránkozásának ad kifejezést, hogy a nemzetgyűlés szine előtt valaki olyan lebecsülő hangon be­szélhetett a nemzetről. Következett a napirend első pontja az irodalmi és művészeti termékek védelmére alakult berni unióba való belépésről szóló törvényjavaslat tár­gyalása. Héjj Imre előadó ismerteti a ja­vaslatot. Orbók Attila örömmel üdvözli a javaslatot és köszönetét fejezi ki a kormány iránt az Írótársadalom ne­vében is. A javaslatot elfogadja. Andaházy-Kasnya Béla szintén örömét fejezi ki afölött, hogy ez a javaslat a Ház elé került. Ezután a Ház a javaslatot általá­nosságban elfogadja. A részletes tárgyalás során Kiss Menyhért és Héjjj Imre előadó nyújt fee stiláris módosítást, amit el­fogadnak. Tgmaányi V- Pál igazságügHmi­niszter két módositó javaslatot nyújt be. Mindkettőt elfogadja a Ház. A javaslatot a fenti módosítások­ká! részleteiben is elfogadják. Tomcsányi V. Pál igazság ügy­miniszter személyes megtámadtatás cimén szólal fel. Sándor Pál teg­napi beszédére válaszol, amely őt téves beállításban szerepelteti a Károlyi-kormánnyal kapcsolatban. Sándor Pál Bethlen István gróf miniszterelnöknek az ellen a kije­lentése ellen foglal állást, amely szerint a zsidóság nem tett semmit a kommunizmus ellen. Erre a ki­jelentésre azt válaszolja, hogy a hivatalnokok magatartásáért nem lehetett megakadályozni a kommu­nizmus kitörését. Az elnök felfüggeszti az ülést, majd 5 perces szünet után rendre­utasítja Sándor Pált. Tomcsányi V. Pál igazságügymi­níszter gyávaságnak minősíti Sán­dor Pál eljárását, aki a mentelmi­jog köpenyege alá rejtőzve sérteget. Hegyeshalmi Lajos kereskedelem­ügyi miniszter a tisztességtelen ver­seny megakadályozásáról szóló ja­vaslatot terjeszti be a Ház elé. Perlaki György válaszol Sándor Pál tegnapi beszédére. Helytelen­nek tartja, hogy Sándor Pál sürgeti a szénkormánybiztosság megszün­tetését. Véleménye szerint a szén­kormánybiztosság működése igen fontos és nélkülözhetetlenül szük­séges. A kormánynak mindent el kell követnie, hogy a belföldi bá­nyák termelését fokozza és hogy biztosítsa a külföldi szén behozata­lát. Minden tekintetben követeli azt az eijárást, amelyet a kormány a szén elosztása körül követ. Igen kívánatosnak tartja a kormány to­vábbi akcióját. A pénzügyminiszter beszédévei kapcsolatban megálla­pítja, hogy takarékoskodni csakis a közigazgatás egyszerűsítésével le­hetne. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Békéscsabán, Szent István-tér-18. sz. A szerkesztőség telefon száma : 60. Szünet után Bulla Aladár szólal fel az indemnitssi javaslar vitájához. Elsősorban azt állapítja meg, hogy a kormány a hivatalos körök ellen­őrzése nélkül kormányoz. Kállay pénzügyminiszternek javára irja, hogy az adók emelésével igyekszik fokozni az állam jövedelmét, de elitéli azért, hogy a vagyonváltság ügyében ugyanolyan magatartást tanusit, mint elődje, Hegedűs Lóránt. Hangoztatja, hogy az uj kormány programmja a tavasziéval szemben nem mutat haladást. Határozati ja­vaslatot nyújt be a kormány kivé­teles hatalmának megszüntetése ér­dekében. A királykérdésre tér át. Megállapítja, hogy a pragmatica­sanctió érvénye a Monarkia fel­bomlásával megszűnt. Az állítja, hogy IV. Károlynak sikerült volna Budapestre eljutnia, hogyha Sop­ronban nem foglalkozott volna a kormányliszta összeállításával. Ez­zel azonban időt adott a kormány­nak arra, hogy az egyetemi hallga­tókkal megszervezze az ellenállást. A Habsburgok visszatérésével nem lehet visszaszerezni az ország te­rületi épségét, sőt nagy veszedel­met jelentett volna visszatérésük Csonkamagyarországra is, amint az események legutóbb bebizonyítot­ták. Sándor Pált is elitéli azért, mert tegnapi kijelentése szerint a Habsburgok visszatéréséhez köti az integritást. A kormány politikáját kifogásolja. Hangoztatja, hogy arra kell törekednünk, hogy szövetsé­geseket szerezzünk magunknak. Az indemnitási javaslatot nem fogadja el. Az elnök napirendi indítványt tesz, amely szerint a Ház legközelebbi ülését 28-án tartja. Drózdi Győző a belügyminisztert és a földmivelésügyi minisztert inter­pellálja a házhelyrendelet és a föld­reform végrehajtásának akadályai ügyében. Kívánja, hogy a kormány külön rendeletet bocsásson ki a földreformtörvény végrehajtásának biztosítására. Mayer János földmivelésügyi mi­niszter válaszul kijelenti, hogy a kormány szigorúan érvényt szerez a törvénynek. Külön rendelet kibocsáj­tását fölöslegesnek tartja. Drózdi Győző nem veszi tudo­másul a földmivelésügyi miniszter válaszát. Mayer János ujabb magyarázatot füz válaszához, amelyet a Ház elfogad. Az angol—francia tárgyalások (London, dec. 22.) Illetékes he­lyen megállapítják, hogy az e heti angol—francia tárgyalások kielégítő eredményre vezettek az Európát ér­deklő gazdasági kérdésekben. A fő­súlyt arra fektetik, hogy Európában a gazdasági egyensúly helyreálljon. A legstabilabb állapotban levő or­szágnak kell a vezetőszerepet ját­szani, de minden országnak részt kell venni » munkában. ELOFI2 Egy hóra 50 K, ncgy* félévre 300 K. Egyes szám ára 3 K. Békéscsaba, 1921. december 24. Mia avi TMcaaBgftmmatxaM^xisia^^tuiítía^^ Szombat

Next

/
Thumbnails
Contents