Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) október-december • 218-296. szám

1921-12-23 / 290. szám

Békéscsaba, 1921. december 315. Csütörtök II. évfolyam 294. szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Békéscsabán, Szent István-tér 18. sz. A szerkesztőség telefon száma : 60. Független keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 50 K, negyedévre 1BO K, félévre 300 K. Egyes szám ára 3 K. Zsidók o „Hangya" ellen Hosszabb hallgatás után az úgy­nevezett liberális körök újra elérke­zettnek látják az időt arra, hogy a „Hangya" túlságos fejlődése ellen akadályokat gördítsenek. Megelőzve azt az érvet, hogy a „Hangyá"-nak nincsen szüksége állami támoga­tásra, mert hiszen béke idején és a háború alatt is minden kormány­támogatás nélkül gyönyörűen tudott fejlődni, a támadók mindjárt kieme­lik azt, hogy a régi „Hangyá"-t szeretik. A „Hangyá"-nak a kurzus idejében való szereplése azonban nem szimpatikus nekik, de mert még mindig szeretik, azért szüksé­gesnek tartják arra figyelmeztetni, hogy rossz uton jár a kurzus alatt megtántorodott „Hangya", mert a „Hangyá"-nak nem szabad elefánt­nak lenni. Tanuljon tehát a „Han­gya" Szterényitől és általában a ke­reskedelemre predesztinált fajtól, ne merjen nagyra nőni és ne akadá­lyozza a „szabadkereskedelmet". Az esettel két szempontból fog­lalkozunk. Először megkívánjuk vizs­gálni, hogy a konkrét vádakból mi igaz, hogy azután rámutathassunk a támadás igazi inditó okaira. A „Hangya" ellen irányított tá­madás azt állítja, hogy a „Hagya" részint a pénzügyminiszter hibás po­litikája folytán, részint pedig rossz üzleti spekuláció miatt zavarokba jutott és hogy ezekben a zavarok­ban az állam ugy segített rajta, hogy 350 milliót adományozott neki. A való tényállás az, hogy a köz érdekében szükségessé vált akciók következtében bizonyos intézmények és hatóságok a „Hangyá-"tól kere­ken 100 milliót vontak el. Ennek a J00 milliónak az ellensúlyozására azután a pénzügyminisztérium 100 korona értékű „Hangya" üzletrészt jegyzett. Szó sem volt tehát állami támogatásról, csupán a „Hangyá"­tól elvont összegek ellensúlyozásáról. Ez az akció mindenképen helyes volt. Helyes az, hogy az emiitett akciók lebonyolítására a kormány a mindenkor tisztességesen működő és nemzeti szempontból feltétlenül meg­bízható „Hangyá"-t vette igénybe és hogy a kormány ilyen célból nem fordult olyan szervekhez, melyek nemzeti célokat csak akkor kivánnak szolgálni, ha abból megfelelő hasz­nuk van. Helyes az is, ha az állam ily ügyek lebonyolításából a „Han­gyáit károsodni nem engedi, hanem neki a megfelelő tőkét rendelkezé­sére bocsátja. Helyes végül az is, ha az állam felesleges pénzkészleteit nemcsak mindig a bankkartellnél, de egyszer kivételesen egy altruista vál­lalatnál is elhelyezi. Szterényiék szerint helytelen az, ha az állam a falvak szövetkezetei­nek központját, mely minden kapott előnyt megoszt a földmivelő nép millióival, károsodni nem engedi. Abban az időben azonban, amikor Szterényi urék intézték az ország ügyeit, nem volt hiba az hogy az állam a mai pénzérték szerint sok milliárdot áldozott a hazai fogyasz­tás keretein túlnőtt szubvenciók nél­kül életképtelen nagyipar támoga­tására. Abban tehát, hogy az állam a „Hangyá"-ná! 100 millió korona ér­tékű üzletrészt jegyzett, senki inkor­rektséget nem láthat és mi a magunk részéről ezt a tényt csak örömmel és megnyugvással üdvözöljük. Ami pedig a zsidó oldalról indult táma­dás lényegét illeti, arra vonatkozólag röviden csak a következőket jegyez­zük meg. Az úgynevezett liberális érdekeltségeknek minden eszköz jó arra, hogy a magyar faj térhódítását gazdasági téren megakadályozzák. A legkíméletlenebb eszközökkel neki­mennek tehát minden olyan intéz­ménynek, amely céltudatosan a ma­gyar faj érdekeit szolgálja. Ezért kell ütniök a „Hangyá"-t, a Távirati Iro­dát, az „Ergon"-t, a „Futurá"-t, a „Move"-t, az „Ébredőket", hogy ev­vel is megingassák a nagyközön­ségnek a nemzeti irányban működő szervezetekbe vetett bizalmát. A „Hangya" útjában áll az úgy­nevezett legitim kereskedelemnek, mert ameddig erős és jól szervezett szövetkezeti hálózat dolgozik, addig a magyar falvakba nem jöhet vissza a liberális körök szerint szép és ál­dásos szatócsvilág. Jelenleg báró Szterényi haragszik, ami azt mutatja, hogy a szövetkezeti boltok lassan teljesen legyűrik az idegen szató­csokat, mert a nagyközönség lánc­kereskedelemből származó nyeresé­gek cimén nem óhajt adót fizetni a közéje tolakodott idegeneknek. Meg­nyugvással vesszük tudomásul, hogy í Szterényi báró haragszik, mert amig I ez igy van, addig nyugodtak lehe­i tünk afelől, hogy a „Hangya" jó I irányban halad. Cs. Andrássy Gyula grófot szabadlábra helyezték A vádtanács elnökének döntése a letartóztatott politikusok ügyében — Rakovszky, Gratz és Sigray védői felebbeztek Tegnap a késő esti órákban terjedt el a hir Budapesten, hogy o vádtanács elnöke Andrássy Gyula grófot, Borovicéni Aladárt és Lorenz századost szabadlábra helyezte. Andrássy Gyula gróf este 7 órakor hagyta el az államfogházat fele­sége társaságában. Az Andrássy palotában a családon kivül nagyszámú rokonság és tisztelőinek serege várták és üdvözölték a kereszténypárt vezé­rét, biztosítva őt pártjának ragaszkodásáról. ség ennek folytán a most nevezet­tek szabadiábrahelyezése iránt még a mai est folyamán intézkedett. — Rakovszky István, Sigray Antal gróf és Gratz Gusztáv ellen ellen­ben a vádtanács elnöke az előze­tes letartóztatást elrendelte, Az ezidőszerint szabadlábon lévő gya­núsítottak közül a vádtanács elnöke Schnitzler Ágoston ellen elrendelte az előzetes letartóztatást, ellenben ifjabb Kray István és Alexay An­rás ellen az előzetes letartóztatás iránti indítványát szintén elutasította. Budapest, dec. 22. A Magyar Távirati Iroda jelenti : A budapesti büntetőtörvényszék vádtanácsának elnöke a lázadás bűntettével gyanúsított Rakovszky István és társai bűnügyében a fog­vatartás kérdésében a mai napon hozott határozatot, amelynek értel­mében a királyi ügyészségnek An­drássy Gyula gróf, Borovicéni Ala­dár és Lorenz József előzetes le­tartóztatásbahelyezése iránti indít­ványát elutasította. A királyi ügyész­Andrássy Gyula grófot a vádtanács elnöke azért helyezte szabadlábra, mert bebizonyosodott, hogy az események előidézésében része nem volt s azok középpontjába véletlenül sodródott bele. S tekintettel előkelő társa­dalmi állására, szökésétől nem kell tartani. Rakovszky, Gratz és gróf Sigray esete egészen más elbírálás alá esik. Az ő büntetésük fegyház is lehet, miután cselekményük kimenti a lázadás bűntettének tényálladékát. A védők a vádtanács elnökének döntését megfelebbezték a vádtanácshoz és nagyösszegü kauciót ajánlottak fel Rakovszkyék szabadlábrahelyezéséért : Összehívják a nemzetközi konferenciát (Páris, dec. 22.) Illetékes fórumok megerősítik a nemzetközi konferen­cia összehívásáról szóló híreket. Ezek szerint Németországot, Magyarorszá­got, Ausztriát és Oroszországot is meghívják a konferenciára. Cx'lex fenyeget ? (Budapest, december 22). A költ­ségvetési javaslatot illetőleg felhatal­mazást a nemzetgyűlésnek december hó 31-ig le kell tárgyalnia, mert különben az ország ex-lexbe kerül. A kormány meg is egyezett a kor­mányzópártokkal, hogy az indem­nitás elfogadásával az ex-lex álla­potot elkerülje, azonban az ellenzék arra készül, hogy az újévig még hátralevő öt ülést kibeszéli és igy ex-lexbe juttatja a kormányt. Az állam intézi a sertéskivitelt [Budapest, dec. 22.) Térffy Béla közélelmezési miniszter ma nyilat­kozott a „Körösvidék" budapesti munkatársa előtt a sertéskivitel ügyében. A miniszter nyilatkozata szerint az állam a maga számlájára vásárolja meg a sertéspiac felesle­gét s a sertéseket leölve, a zsirt a közfogyasztás céljára tartalékolja. A hust és a nem hízott sertéseket külföldre szállítják. Az akciót állami számlára bonyolítják le, a pénzügy­miniszter ellenőrzése mellett. Lloyd George a német jóvátétel csökkentéséért (London, dec. 22.) A franciák még a tegnapi ülésen is erőteljesen fog­laltak állást a jóvátétel kérdésében amellett, hogy a németekkel szem­ben erélyes kényszerítő eszközöket kell alkalmazni. Lloyd George ez­zel szemben a németek érdekében emelt szót és követelte a német jóvátételi összeg leszállítását. Súlyos vasúti szerencsét* lenség Olaszországban (Velence, dec. 22.) A San Doua di Piave melletti hidon este fél 9 órakor egy személyvonat összeütkö­zött a trieszt—római gyorsvonattal. Az összeütközés igen súlyos kime­netelű volt. A halottak és sebesül­tek száma nagy. Segélyvonatok men­tek ki a helyszínre. Karácsonyi amnesztia Németországban (Berlin, dec. 22.) Hivatalos kö­rökből származó hir szerint a po­litikai vétkeseket karácsonyra am­nesztiában részesitik. Döntés a soproni nép­szavazás kérdésében (Páris, dec. 22.) A népszövetségi tanács néhány napon belül véglege­sen elintézi a soproni népszavazás kérdését.

Next

/
Thumbnails
Contents