Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) október-december • 218-296. szám

1921-10-09 / 225. szám

Bértéscstica, olUóbrr 9. Mi van ma ? 1921. október 9., vasárnap R. k.: B. 21. Ar. Dén. Prof.: Dénes. Nap kél 6 óra 09 perckor, reggel. nyugszik 17 óra 25 (5 25) perckor. Hold kél 13 óra 49 perckor, délután. nyugszik 23 óra 33 perckor (11 33) D. u. fél 4 órakor footballmérkőzések. D. u. 4 órakor Evang. Leány egyesület ünnepélye a leánygimnáziumban. (Ap­ponyi-u. 1.) 1921. október 10., hétfő R. k.: Bor. Fer. Prot.: Gedeon. Nap kél 6 óra 11 perckor nyugszik 17 óra 23 perckor Hold kél 14 óra 22 perckor D. u. 4 órakor Szociális Missziótársulat közgyűlése a városháza nagytermében Tirol el akar szakadni Ausztriától Tiroliak küldöttsége járt tegnap Berlinben a német birodalmi kor­mánynál. A tiroliak a birodalommal való egyesülésre nézve tettek előter­jesztést. A német kormány elutasí­totta őket és azt ajánlotta nekik, hogy szüntessék meg az Ausztriától való elszakadás propagandáját. A küldöttség nem nyugodott meg az elutasításban, hanem Münchenbe ment, ahol közös bajor-tiroli mo­narchiává való egyesülésről tárgyal. Metternich Paula üaiála Bécs, okt. 8. A minap elhunyt Metternich Sán­dor Paula hercegnő halálával Európa harmadik napoeloni időszakának egy jelentős tanuja költözött el. A her­cegnő, ki irodalmi képességeinél és ragyogó műveltségénél fogva közép­pontja volt a császári udvarnak, öreg korára visszavonultan élt a republikánus Bécsben. Metternich hercegnő nyolc napi betegség után távozott el az élők sorából. De ha­lála, mint mondják, már sokkal ko­rábban bekövetkezett: amikor az osztrák forradalom uj alapokra álli­totta Bécs társadalmát is. A szenve­délyes vadász és vad lovas Sándor grófnak leánya volt és Metternich Richárd hercegnek lett később fele­sége, ki mint Páris követe az osz­trák-magyar kormánynak, az ifjú hercegnőt a második császárság ud­vari pompájába vezette be, melynek csakhamar központját képezte. Har­madik Napoleon kormányzásának ideje alatt a Szajna melletti Bábéi­ben az ő szalonja hangadó volt és személyének varázsa az osztrák kö­vetségi épületet tette az előkelő vi­lág társadalmi életének központjává. Igen előkelő lakást tartott: párisi izlés szerint rendezte be otthonát és később öregsége dacára is megma­radt az előkelő Bécs vezetőjének. Élénk szerepet játszott a császári udvarban, mély vonatkozások kö­tötték Ferenc József császárhoz, a kinek halála után meg csak egyszer szerepelt a nyilvánosság előtt, ami­kor palotájában, válogatott közönség előtt, harmadik Napoleon udvarában eltöltött idejéről szímott be. Halálát leánya, Clernentine hercegnő gyá­szolja. A kormányzó Szegeden {Szeged, okt. 8.) Horthy Miklós kormányzó, aki az utóbbi napok­ban a szerbek által kiüriteit területeket látogatta meg, ma reggel 8 órakor Szegedre érkezett különvonatán. A pályaudvaron bulcsi Janky Kocsárd körletparancsnok és tisztikara, Eigner Károly főispán, Somogyi Szilveszter dr. polgármester és a polgári hatóságok képviselői üdvözölték. A polgár­mester szavaira válaszul a kormányzó többek között az alábbiakat mondta: „Eljöttem együtt örülni a Tisza és a Maros vidékének lakosságával. Ma, amidőn az öröm elűzi a szenvedések emlékét, ne feledjük el azok tanulságait, hogy állandóan tettre készen álljunk a haza szolgálatában." • HIIIIIIillBSlillVllilllKülllHIÜU3lltiaiI3SailllHlilBillBllillBflRElBflS ítélet előtt a kolozsvári összeeskiivesi pör Kolozsvár, okt. 8. A kolozsvári összeesküvési pörről ma az alábbi tudósítást kaptuk: A mai tárgyalást reggel kilenc órakor nyitotta meg Popescu elnök. Elsőnek Dobrescu, a bukaresti ügy­védi kamara elnöke mondotta el védőbeszédét. — Egy morális győzelem — mondotta — ép oly sokat ér, mint a háború idején aratott katonai győ­zelmek. Ezt az állítólagos össze­esküvést hivatalnokok és gyermekek tervezgették minden konkrét ered­mény nélkül. A bíróságnak tekin­tetbe kell vennie a kisebbségek lelki­állapotát. Az erdélyi magyarok együit­éreznek volt hazájukkal s ezt nekünk is respektálnunk kell. Petőfit nem lehet felelőssé tenni a szabadság eszméjének hirdetése miatt. Mindent az események diktálnak és nem az ember irányítja az eseményeket. Ezek az emberek, akik itt ülnek a vád­lottak padján, információkat próbál­tak leadni minden siker nélkül. Az egész dologban csak az álmodozó és felizgatott gyermekek fantáziája játszott szerepet. Az 53. §-t a jelen esetben alkal­mazni nem lehet. Minden paragra­fusnak — amelyet egy bűncselek­ményre alkalmazni akarunk — ki kell merítenie az egész tényálladékot. Azoknak az államellenes cselekmé­nyeknek, melyek az államot valóban veszélyeztették, vagy meg is támad­ták, komoly alapú vádpontokon kell alapulniok. Komolyabb veszedelmek­ről itt nevetséges lenne beszélni s éppen ezért az 53. §-t e pör egyik vádlottjára sem lehet alkalmazni. Az előkészítő cselekményeket büntetni nem lehet, csak a befejezett bűn­tetteket. De van itt bevégzett cselek­mény ? — Ránk nézve nem létezik faj­különbség. Ezeknek az embereknek a lelkében történt valami, de befér­kőzhetünk mi valakinek a lelkébe? Az akták között van egy írás, ame­lyet Kirchknapf intézett Irányihoz. „Legyetek jámborok, miht a galamb és ravaszok, mint a róka". Láthat­hatjuk, ftlily ravaszok voltak, vala­mennyien itt ülnek a bíróság előtt. —• Több vádlott tett arra, hogy kémkedni fog, de hol az eredmény ? Nincs. Ilea László tájékoztatta Har­sáflyit a tisztek névsoráról. Ez az egész. Hát titok ez ? Németország­ban ezt nyilvánosan evidenciában tartják. Mi van ebben eltitkolni való? Ez kémkedés? Harsányi ellen at á vád, hogy Máramarosszigetről tájé­koztatta Irányit az ottani viszonyok­ról. Hát titkosak a máramarosszigeti I állapotok? A kémkedésnek, mint ; büntetendő cselekménynek első kö­; vetelménye az elkövetett ténykedés. A kémkedés az állam érdekeit való­ban sértő és különösen titokban tar­tott belső ügyekről vonja le a leplet. Ezt itt senni sem tette. Harsányinál találtak egy irást, de ez nem az irredenták szervezkedéséről, hanem a kisebbségek szervezkedéséről szól. Hát nem biztosítottuk mi a kisebb­ségeknek a szervezkedési jogát? — Különösen figyelmébe ajánlom elnök urnák és a bíróságnak Fehér­váry személyét. Nagyon alaposan mérlegeljék Fehérváry vallomásait, mert csak betanult dolgokat adott elő. Nagyon szomorú, hogy egy állami intézményünk provokálások­kal akarja egyesekre rásütni az össze­esküvés bélyegét. Civilizált államban élünk és kérem az elnök urat, hogy szigorúan lépjen fel a sziguranca túlkapásai ellen. Ezek ellen az em­berek ellen semmi bizonyíték nincs, senkit sem lehet elitélni. Ha valaki magyar, ezt nem lehet neki bűnül felróni. A mi országunk törvényei értelmében nincs különbség emberek és emberek között. Nincsenek romá­nok és nincsenek magyarok. — Fehérváryról már régen kisült, hogy nem mond igazat. A tárgyalás során is többször ellentmondásokba keveredett. Dobrescu itt félbeszakította beszé­dét és kéri az elnököt, hogy szüne­tet rendeljen el. Szünet után rátért az egyes vádlottak szerepére. — Leányokat, gyermekeket hoztak Csabai életképek Kvankó Jankó gépet vásárol Boldog idők I Mikor a kereskedő meg a gyáros is ügynökökkel kínálta kereskedőknek, iparosoknak, sőt még magánosoknak is portékáját. Mikor a tolakodó ügynöktől nem lehetett máskép szabadulni, mintha kidobták. De akadt olyan élelmes is akit ha kidobtak az ajtón, visszajött az ablakon. Az ügynökök azzal mulattak estén­kénti összejöveteleiken, hogy elbe­szélték egymásnak, ki hogyan fogott ki a makacskodó, rendelni nem akarón, ki miféle trükkel csapta be a vonakodó kundsehaftot, hogy sike­rült tizszer annyit sózni nyakába, mint amennyit akart az áldozat, stb. Boldog idők! Mikor a vonatok a csabai állomásról reggel 7 órakor az ország négy tája felé röpítették a „vigéc" urakat és este 7 órára négy oldalról ontották vissza Csa­bára a főhadiszállásra, égi nyuga­lomra. Itt volt a hadiszállás a Nádorban, ott jöttek össze esténkint. Ha sike­rült jóüzletet csapni, volt mulatság, vagy kártyázás. Ha nem sikerült, azon törték fejüket, kit mivel lehetne felültetni? becsapni? Egyik a másiknak adott tanácsot, ráuszította arra, kit neki nem sikerűt becsapni. Jó, vidám, kedélyes han­gulat volt, mert hisz minden nap meghozta a magáét, ha nem is mindig hasznosat és nagyot, de legalább valami jó trükköt, amelyen elmulattak és kiviccelték egymást. Ilyen alkalommal többször fordult meg köztük a Kvankó Jankó neve is. Kripróbálta már több ügynök, de egynek sem sikerült mezőgazdasági géprendelésre beugratni. Kvankó Jankó jómódú gazda volt, itt lakott a vasut-utca elején, utba­esett, mindig belébotlottak tehát a vigécek. Régimódi gazda, mitsem akart újítani, ugy van jó neki, ahogy még apja, nagyapja csinálta. Fukar is volt, nem szerette a pénzt kiadni, hát még százakat fektetni olyanba, aminek látható közvetlen hasznát nem látta, nem tapasztalta azonnal Mogorva, keményfáju ember, meg­tört rajtó minden beugratási kísérlet. Harsogó nevetéssel mesélték egy­más között a vigécek vele való pró­báikat, hallgatja közöttük egy ujon jött cseh-morva gépkereskedő, azt kérdi, hol lakik ez az ur? — Nem ur az, hanem paraszt, még pedig kemény! — mondták neki nevetve. — No hát én megpróbálom és én rendeltetek vele — mondja a cseh zsebrák. — Olyan nincs. Fogadjunk. Áll: 100 forint. Ki vele, le az asztalra, holnap megisszuk. Mózeshez a pénzt letétbe. Gilt. Gemacht. Ott a pénz kiguberázva. * Másnap, vasárnap délután beállít cseh barátunk Kvankó János bácsi­hoz illedelmes: „Dobri de n" kö­szönéssel. Gyanakodó mogorvasággal fo­gadja az öreg, üléssel sem kínálja meg. Wiskopil barátunk ezért rá is támad, hogy hát ez a magyar ven­dégszeretet ? — Hát nii tetszik ? — morogja az öreq. — Semmi — mondja az ifjú bohó — sok jót hallottam magáról, eljöttem meglátogatni. Tudja, mi morvák is olyan tótok vagyunk, mint maguk csabai tótok, tartsunk barátságot. — Hát akkor hozta Isten! — Nem ér ez Így semmit egy kis borocska nélkül, van magának János bácsi, koccintsunk egyet. A szép Erzsike ott settenkedett a szobában, oda szó! az őreg: — Hozzál Erzsika leányom egy kancsó bort. Hozott is, a zsebrák rögtön egy tót nótába fogott, közben sürün kocintgatva az öreggel. — Mi a nótája János bácsi ? — lassan áttértek csabai nótákra is, — egy kancsórói a másikra, mikorra esteledni kezdett, felmelegedett a fülük jó kedvüktől, akkor oszt bú­csúzni kezdett a vendég. Közben letárgyalták a termest, vetést stb., miközben elmagyarázta a vendég, hogy milyen nagy takarékosság ve­tőgéppel vélni, csak fele mag kell hozzá és milyen szép sorban áll a vetés, az uj eke is mennyivel köny­nyebb és gazdaságosabb, mint a régi stb. Az öreg váltig helyeselte, de hát ő csak akkor vesz, ha az udvarába szállítják, ha itt iáfja. Folytatása következik. VasbetonMés, cső, tód stukator, nádfonat, Mnlunta Belanha Mihály építész és mindenféle betonáru, betonom raktárában ündrássy-ut 18. sz. Telefon 162.

Next

/
Thumbnails
Contents