Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) október-december • 218-296. szám

1921-12-21 / 288. szám

Békéscsaba, 1921. december 21. Szerda II. évfolyam 288. szám SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Békésmsabán, Szent István-tón 18. sz. A szerkesztőség telefon száma; eo. Független keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy Héra 35 K, negyedévre IOO K, félévre 200 K. Egyes szám ára 3 K. Évforduló Most egy éve az egész ország ; sajtója, liberális ugy, mint a keresz- • tény újságok, a közvélemény egyhangú helyeslésével ünnepelték Hegedűs Lórántot, az uj pénzügyminisztert, a pénzügyi diktátort. Akkor azt hittük mindnyájan s talán Hegedűs Lóránt is azt hitte, hogy sikerül Magyarország pénzügyeit rendbehozni s a magyar koronát reális értékére emelni a nemzetközi viszonylatban. Sajnos, sem a nagyközönségnek, sem a szakköröknek, sem Hegedűs Lórántnak ez a reménysége nem ment teljesedésbe. A magyar korona ugyan emelkedett némileg, de ez az emelkedés sem az árakat nem befolyásolta, sem pedig az államháztartást egyensúlyba nem hozta. Hegedűs tehát elment. Ott hagyta a miniszter-diktátori bársonyszéket és egy súlyos csalódással, önmagát beteggé dolgozva, félreállott. Ha most, már bizonyos távolságból nézzük a történteket, megállapíthatjuk, hogy Hegedűsben nemcsak a jóakarás, hanem a tudás is megvan ahhoz, hogy feltétlenül helyes pénzügyi program mját keresztülvigye és bizonyos az, hogy ha módja lett volna hozzá, keresztül is vitte volna és kitudja, nem eredményezte volna-e államháztartásunk egyensúlyának helyreállását ? De a mindenható politika másként akarta. Hegedűs Lórántnak el kellett buknia, mert kinyújtotta kezét a nagytőke, a háborús vagyon felé, amely nem akar kötelességének eleget tenni és amely önzőén csak önmagát nézi s nem látja azt a nyomort, aminek az előidézője éppen az a nagy tőke volt a háború és forradalmak természetes segítésével. Pedig Hegedűsnek, aki a nagybankok mindent akaró légköréből került ki, tudnia kellett volna, hogy nincs olyan hatalom, amely ma még a Pénz őfelségével megbirkózhatna. Addig, amíg a vagyonváltság abba a stádiumba nem jutott, hogy a nagybankok „érdekeibe" ütközött, a korona emelkedett és joggal remélhettük, hogy a várva-várt pénzügyi egyensúly helyreáll és koronánk, bármilyen állapotban, de stabilizálódik. De nem igy történt. Az ingatlanvagyonváltságnál lefolyt harcok engedékenységre késztették Hegedüst s ez az engedékenység azzal bosszulta meg magát, hogy a nagytőkét, a bankokat sem tudta olyan arányú segítésére az államnak rákényszeríteni, a mely biztosította volna terve sikerét. De nemcsak abban gáncsolták el Hegedüst, hogy az általa előirányzott tőkék nem állottak rendelkezésére, hanem abban is, hogy a túlérzékeny zürichi pénzpiacot oly módon befolyásolták érdekelt körök, hogy pénzünk soha nem remélt nivóra sülyedt. Ma egy éve, amikor rózsás reményekkel indult útnak a pénzügyminiszter, 5—6 frankos koronáról álmodoztunk. Ma pedig 70—80 centimesen mozog s semmi reményünk nincs arra, hogy hamarosan változás álljon be. Talán Kállaynak, aki Hegedűs munkatársa volt, sikerül befejezni elődének terveit s ujabb esztendőfordulásra elérünk oda, ahová Hegedűs a mai napra elérni akart. Ehhez azonban nyugodtabb parlamenti élet kell, több türelem, több megértés és ami a legfőbb — több szeretet egymás irányában. Bécs ujabb tüntetések előtt Ausztriában megszűnik a kedvezményes ellátás Bécs, december 20. Az osztrák kormány intézkedésére rövidesen megszűnik a kedvezményes állami liszt- és zsirellátás. A kenyér ára az állami segély megszűnése után 420 koronára emelkedik. Minthogy a hatósági kenyér ára eddig 75 korona volt, a mostani lényeges áremelkedésnek veszedelmes következményei lesznek. Az állami ellátásra szoruló tömegek hangulata már is fenyegető, ugy, hogy az.' osztrák fővárosban ujabb tüntetésektől tartanak. A nemzetgyűlés keddi ülése Budapest, dec. 20. A nemzetgyűlés mai ülését 10 órakor nyitotta meg Gaál Gaszton elnök. Harmadik olvasásban elfogadták a lakásépítés elömozditására vonatkozó javaslatot. Belitska Sándor honvédelmi miniszter elitélőleg emli'.i meg, hogy a mentelmi vita során a nemzeti hadsereg egyes tagjait többen ferde világításban" tüntették fel. Megállapítja, hogy a feielős katonai tényezők minden intézkedésükkel csak az összeütközés elhárítására törekedtek. Felette káros dolognak tartja, hogy a napi politikába belevigyék a hadsereget. Áttérnek a testnevelésről szóló javaslat részletes tárgyalására. Karaffidth Jenő kéri, hogy az államjegyek ügyének rendezése után Budapesten építsenek stadiont. A stadion felépítésének helyéül a Vérmezőt jelöli ki. Bodó János és Vass József kultuszminiszter pártoló felszólalása után elfogadják a javaslatot. Róbert Emil előadó beterjeszti az indemnitási javaslatot. Kállai Tibor pénzügyminiszter ajánlja elfogadásra a javaslatot. Hangoztatja, hogy az országot csakis az együttes munka mentheti meg Az államháztartás állapotának javítását ujabb terhekkel nem lehet előidézni. A termelés megindulását kell előmozdítani, ami által uj kereseti lehetőségek nyílnak. A külforgalmat biztosítani kell. Magyarországnak szüksége van a többi kulturállamokkal való összeköttetés fenntartására. Az államháztartásnak 28 milliárdra van szüksége. A bevételekben az egyenesadók jövedelme 12 milliárd. A pótadók 75 százalékot tesznek ki. Ez nem lehet állandó állapot. Kéri a nemzetgyűlést, utasítsa a kormányt, hogy gondoskodjék a létszámfeletti alkalmazottak megfelelő elhelyezéséről. Elejti a nagy vagyonadó tervét. Elsősorban a folyó adóztatásra fekteti a fősúlyt. Az adódetektiv intézményt fenntartja. Az ezerholdon felüli birtokok vagyonváltságának természetbeni beszolgáltatásából 400 ezer hold áll az állam rendelkezésére. Ezután áttér a költségvetés kiadási részére. A személyi járadédok címén előirányzott összeg apasztásáról nem lehet szó. A létszám apasztásával és a megmaradó munkaerő jobb kihasználásával igyekszik segíteni az alkalmazottak helyzetén. Hangoztatja, hogy akármint is igyekszünk javítani költségvetésünket, mindig csak éppen szerény megélhetésünket biztosithatjuk. Jóvátételre nem is gondolhatunk. Tavasszal számol fel az Osztrák-Magyar Bank (Budapest, dec. 20.) A jövő hét elején kezdik meg Magyarország és Ausztria megbízottai az OsztrákMagyar Bank felszámolására vonatkozó tárgyalások. A felszámolás végrehajtása előreláthatólag már 1922-ben kezdetét veszi.l 9 soproni népszavazás A soproni népszavazás eredménye nem volt váratlan, mégis nagy örömet keltett az egész országban. Sopron város és környékének népe különösen emelkedett hangulatban ünnepli a szavazás boldog eredményét. A templomokban ünnepi istentiszteletek voltak, a társadalmi egyesületek s intézetek mind lelkesen ünnepeltek. Különösen megható és nagyszabású volt az evangélikus diákság hálaadó ünnepe, melyet az evang. liceum rendezett. Legszebbnek s legnagyobb szabásúnak mégis az az ünnep ígérkezik, melyet Sopron város lakossága a hivatalos átadás napján fog rendezni. A tábornoki bizottság hatalmas falragaszokon tette közhírré a szavazás eredményét, melyet az alábbiakban áttekinthető formában közlünk. A pontos adatok a következők: o M ra > CB 3 < l CB ra BJ3 cd co E £ % Bánfalva 1539 1177 925 217 35 Boz 349 342 74 257 11 Balf 668 595 349 229 17 Rákos 1525 1370 812 525 33 Ágfalva 1148 848 682 148 18 Harka 688 581 517 55 9 Kopháza 948 813 243 550 30 Cenk 1041 1039 5 1026 8 Sopron 18994 17298 4620 12327 351 Összesen 26900 24063 8227 15334 512 Jellemző, hogy 26,900 jogosult közül csak 2837-en nem éltek jogukkal és összesen 512 szavazatot érvénytelenítettek. Nagy örömet keltett Nagycenk egyöntetű hazafias magatartása mert bár itt — különösen a cukorgyári munkások körében — nagy szocialista, kommunista agitációt fejtettek ki az osztrákok, mégsem értek el jóformán semmi eredményt. A határmenti falvak sok osztrák szavazatát a következőkkel magyarázzák : Harka, Ágfalva, Bánfalva közvetlenül az elhatároló vonal mellett fekszenek és mivel az antant katonaság csak hiányosan tudta a főútvonalakat őrizni, igy ott az osztrák agitátorok és ügynökök szabadon járkálhattak határaikban. Ezekkel a községekkel határos falvakban kommunista szabadcsapatok állottak készenlétben, kik betöréssel, gyujtogatással, sőt halállal is fenyegették a lakosságot arra az esetre, ha Magyarország mellett nyilatkozna. Lipták Pál akciója az ipari hitel érdekében (Budapest, dec. 20.) Dr. Lipták Pál, volt államtitkár akciót kezdett a termelési hitel biztosítása érdekében. Terve már az érdekelt körök kezében van s minthogy a pénzügyminiszternek sincs kifogása ellene, valószínűleg rövidesen mégis valósul.