Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) október-december • 218-296. szám
1921-12-14 / 282. szám
Békéscsaba, 1921. december 281. Csütörtök II. évfolyam 294 . szá m. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Békéscsabán, Szent István-tár 18. sz. A szerkesztőség telefon száma : 60. Független keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy bóra 35 K, negyedévre IOO K, félévre 2QO K. Egyes szám ára 3 K. Temetés Hosszú esztendők sok keserűsége j után végre temetünk. Ez a temetés j azonban nem az a megszokott szo- I moru aktus, mely gyászbaboritja az ; embert, hanem ujjongó örömünnepe i a sajtónak s mindenkinek, aki a í szabadságjogok tisztelője, mert — a cenzúrát temetjük. A háború szülte, mint kérlelhetetlen rosszat de még a forradalmak, a béke sem tudta kivégezni, mig most végre egy kormányrendelet megszüntette. Hogy helyes volt-e a cenzúra fentartása, vagy sem, arról igen sok szó esett pro- és kontra s mi is rámutattunk ezen a helyen arra, hogy nézetünk szerint a cenzúrára szükség volt. Bizonyos az, hogy a legmegbízhatóbb cenzúra az ujságiró lelkiismerete, mert hiszen magyar ember, magyar ujságiró sohasem vétkezhet a hazája ellen. Az is bizonyos, hogy az események középpontjában élő, állandóan a politika forgatagában dolgozó ujságiró sokkal inkább meg tudja állapítani, hogy mely közlemény, vagy kitétel lehet káros az ország szempontjából, mint a legkiválóbb cenzor, aki mégis csak az életnek más megnyilatkozásában él. De az is bizonyos, és ezt a tanulságot a forradalmakat megelőző idők szolgáltatják, hogy ez az újságírói lelkiismeret nem mindenkinél van meg, aki a közvélemény irányítására hatalmat kapott a kezébe. Éppen azért nem tudunk megütközni azon, hogy a sajtótörvénynek büntető rendelkezései fokozott mérvben fennállanak, mert enélkül a sajtószabadság szent eszméje elsikkadna és üzleti árucikké sülyedne az újságírói munka s a szabadosság venné át az uralmat, mely a szabadság megkötöttségénél is sokkalta rettenetesebb és mindennél rombolóbb. Liberális oldalon éppen azért nem teljes az öröm a cenzúra kimúlásán, mert az ország, a társadalmi béke, a magyar faj ellenségei nem élhetnek vissza a sajtónak adott szabadsággal. Ezek után — bár Tisza István törvénye, az 1914. évi XIV. t.-c. kifogástalan alkotás és a magyarság szempontjai általa mindenképen meg vannak óva, — mégis uj sajtótörvény kell. De ez a megalkotandó sajtótörvény, mely abszolút sajtószabadságot hoz, drákói szigorúsággal büntessen minden nemzetellenes cselekményt és biztosítsa azt, hogy Magyarországon a sajtó csak keresztény lehet és csak magyar. Ilyen feltételekkel jöhet az uj sajtótörvény. Ilyen feltételekkel biztositható a korlátlan szabadság a sajtónak, de ezek biztosítása nélkül csak oda érkeznénk el, ahonnan elindultunk: a pusztulásba. A sajtó — világhatalom. A nyomtatott betűben közölt gondolat emberek, családok, országok sorsát dönti el. Ezzel a hatalommal tehát csak módjával keli élni, nehogy nagyobb szerencsétlenséget hozzon annál, mint amennyi áldást fakaszthat. A nemzetgyűlés mai ülése Buáapest, dec. 13. A nemzetgyűlés mai ülését 10 óra 20 perckor nyitja meg Gadl Gaszton elnök. A mult ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után bemutatja Patacsy Dénes, újonnan megválasztott baranyai képviselő megbízó levelét. Temesváry Imre bejelenti, hogy az ingatlanok vagyonváltsága ügyében benyújtott javaslatát visszavonja, minthogy a pénzügyminiszter indemnitási javaslatában erre vonatkozólag kielégítő intézkedéseket talál. Harmadik olvasásban elfogadják az amerikai Egyesült-Államokkal kötött békeszerződés becikkelyezésére vonatkozó javaslatot. Pröhle Vilmos ismerteti a magyar nemzeti hadsereg leszerelésére vonatkozó javaslatot. Megállapítja, hogy az ántánthatalmak a nemzeti hadsereg leszerelésének követelésekor abból indultak ki, hogy a magyar nem zet részes volt a világháború felidézésében. Az ántánt a magyar véderő létszámát 35 ezer főben állapítja meg és zsoldos hadsereget kényszerit ránk. Ennek a zsoldos hadseregnek a magvát azok az önként jelentkezők képeznék, akik jelenleg a nemzeti hadseregben teljesítenek szolgálatot. Ha az önként jelentkezők száma nem éri el a 35 ezret, akkor sorozás utján biztositható a hadsereg megengedett létszáma. Ennek a fegyveres szervezetnek adjuk minden bizalmunkat, minden szeretetünket és a Magyar Honvédség nevét, amely minden időben dicsőséges volt. Kéri a nemzetgyűlést, hogy fogadja el a javaslatot. Szilágyi Lajos elutasítja a javaslatot, mert minden intézkedése a trianoni békeszerződés alapján épül fel. Már csak azért sem fogadhatja el a javaslatot, mert a trianoni békeszerződést, amely Magyarország ezeréves önállóságáról és területi épségéről való lemondást jelent, sohasem ismeri el érvényesnek. Másrészt pedig a kormány iránt sem viseltetik bizalommal. Javasolja, hogy a Ház adja vissza a javaslatot a kormánynak azzal az utasítással, hogy tegyen meg haladéktalanul minden intézkedést a trianoni békeszerződés revíziója érdekében. El sem tud képzelni olyan hadsereget, amely nem sorozáson, hanem zsoldos toborzáson épül fel. Hangoztatja, hogy a magyar hadseregre nemcsak Magyarországnak, hanem egész Középeurópának szüksége van. Kifogásolja, hogy az uralkodó olyan módon rendelkezhessék a hadsereggel, amint az az utóbbi időkben történt. Kívánja, hogy az uralkodó minden katonai intézkedése a honvédelmi miniszter ellenjegyzésével történjék. Apponyi Albert gróf kéri, hogy változatlanul fogadják el a javaslatot. Pröhle Vilmos záró felszólalása ' után az elnök a vitát beiekeszti. ] Belitska Sándor honvédelmi miniszter válaszol az elhangzott felszólalásokra. Megnyugtatásul jelenti ki, hogy az újonnan felállított vámőrség és a kiegészitett létszámú csendőrség mellett a belső rend megvédésére elegendő a 35 ezer főből álló nemzeti hadsereg. Az ország területének a védelmére pedig a 600 ezer magyar hadviselt hivatott. A javaslatot ezután általánosságban elfogadják és részleteiben is letárgyalják. öt perces szünet után áttérnek a mentelmi ügyek tárgyalására. Az elnök bejelenti, hogy ötvennél töDb képviselő kéri a mentelmi javaslatra a sürgősség kimondását. Rubinek István előadja, hogy a mentelmi bizottság tegnapi tárgyalásán kihallgatták Beniczky Ödönt, aki előadta, hogy nem vett részt semmi fővárosi katonai szervezkedésben. Vallomásának további részletei a kormányzóra vonatkoznak, a kinek személye nem vonható vitába. Tomcsányi V. Pál, Pallavicini Qyörgy őrgróf és Ugrón Gábor felszólalása után Rassay Károly válaszol Gömbös Gyula tegnapi beszédére. Hangoztatja, hogy a mentelmi kérdés nem lehet pártkérdés, tehát nem tartja lehetőnek a kompromisszumos megoldást. Andrássyék letartóztatásában nem lát mentelmijogi sírelmet. Ami a jogi álláspontot illeti, büntettet követtek el, tettenérés forog fenn és igy letartóztatásuk a formai jog szempontjából helyes. Nem ez a helyzet Beniczky esetében, aki önként jelentkezett, amely esetben a tettenérés lehetetlen. A kormány formális fegyverszünetet kötött. Amnesztiát hirdetett azoknak, akik leteszik a fegyvert s megígérte, hogy a király tanácsadóit az illetékes bíróság elé állítják. Nem érti, hogy az igazságügyminiszter most megváltoztatta jogi meggyőződését. A kormánynak a felmentést nem hajlandó megadni. Kétszínű játékot űztek, a királlyal is folytattak tárgyalásokat. Ez a kétszinüség Pécset kulminált és a detronizáló javaslatban folytatódott, amikor a miniszterelnök olyan kijelentést tett, hogy meg akarja menteni a trónt a Habsburgok, Albrecht főherceg számára. (Óriási zaj.) Cáfolja meg a miniszterelnök ur, ha nem igazi Kijelenti, hogy a mentelmi jogot Andrássy, Rakovszky és Sigray esetében nem látja megsértve, de Beniczky letartóztatására jogcim nem nem volt. A mentelmi jogot mind a négy politikus esetében az által sértették meg, hogy hét hete tartják letartóztatásban őket és a kormány ezt nem szüntette meg akkor, amikor a veszedelem megszűnt és nem állította őket a bíróság elé. A mentelmi jog felfüggesztéséhez hozzájárul. de fogvatartásukhoz nem. Csontos Imre szerint a legnagyobb hiba, hogy akkor történt a puccs, amikor az ország a legnehezebb helyzetben volt. Hála Istennek, hogy kevés áldozattal megszabadultunk a megszállás fenyegető veszedelmétől. Az előadó javaslatát fogadja el. Ezután az elnök napirend-inditványt tesz. A következő ülés holnap lesz, melynek tárgyai: az indítvány- és interpellációs könyv felolvasása, a véderő javaslat harmadszori olvasása, a tengeri és kereskedelmi hajók lajstromozásáról szóló javaslat, Szabó István (nagyatádi) indítványa a sürgősség kimondásáról, a mentelmi ügyek, a kormányprogramm vitája. Az ülés vége negyed háromkor. Elégtétel Tomosánylnak (Budapest, dec. 13.) (MTI) Huszár Elemér képviselő a tegnapi ülésen Tomcsányi V. Pál igazságügyminiszternekazt kiáltotta oda: „Szamuelli Vilmos Pál!" Huszár ma délelőtt két képviselő kíséretében felkereste az igazságügyminisztert és kijelentette, hogy nem akarta a minisztert személyében megbántani. Tomcsányi a kijelentést tudomásul vette. Ujabb hatlifogolyszállitmány érkezik (Budapest, dec. 13.) A honvédelmi minisztérium hadifogolyosztálya Rigából azt az értesítést vette, hogy a második hadifogolyszállitmány elindult és még a hét folyamán Magyarországra érkezik. Perlaky Györgyöt megválasztották (Pécs, dec. 13.) R pécsváradi kerületben Perlaky György kisgazdát 11.562 abszolút szótöbbséggel nemzetgyűlési képviselővé választották.
