Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) október-december • 218-296. szám

1921-12-13 / 281. szám

Békéscsaba, 1921. december 277. Csütörtök II. évfolyam 294. szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATALt Békéscsabán, Szent István-tón 18. sz. A szerkesztőség telefon száma s 60. Független keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAKi Egy hóra 33 K, negyedévre IOO K, félévre 200 K. Egyes szám ára 3 K. Gondolkozzunk A legutóbbi nemzetgyűlési ülések megdöbbentő képét tárják elénk annak, mennyire megszervezkedett a zsidóság a keresztény rendszer elgáncsolására. Ne legyünk tévhitben. Lássunk az események háta mögé és lássuk meg az események igazi rugóit. Ne áltassuk magunkat azzal, hogy 1918 októberében nemzeti célok diktálták a forradalmat azoknak, akik azt megcsinálták. Az igazi vezérek már akkor is Pogány, Kun Béla és vörös társaik voltak. Nekik a pipogya Károlyi Mihály csak eszköz volt és külső máz volt az ország megmentésének szándéka is. Ma csodálatos hasonlóságot látunk az októberi események és. a legutóbbi nemzetgyűlési ülések között. A parlamenti szünetet ugyancsak jól felhasznál la a szervezkedésre a magyarság halálos ellensége. Ma nem az ország megmentésének álarca mögé bújnak. Ma más jelszavakat hangoztatnak. Ma a ligitimizmus, jogrend és mentelmi jogon esett sérelem az a csatakiáltás, amelyet hangoztatnak. És megdöbbentően szomorú az a vakság, melylyel az ellenzék nem zsidó része ismét beleesett a zsidóság hálójába s velük válvetve küzd Magyarország ellen. Legyünk tisztában azzal, hogy ebben a harcban Bethlen elgáncsolásával tulajdonképen a keresztény nemzeti irányzat alappilléreit akarják szétrombolni. A nemzeti kormányirányzat nagyon fáj a zsidóságnak. Mint ahogyan fájt az 1918. év felforgató elemeinek Tisza István rendületlen magyar politikája. Ma már tisztán látjuk, hogy 1918 októberében Tisza István egyenlő volt Magyarországgal és ez a példa kell, hogy megtanítson bennünket arra is, hogy Bethlen István egyenlő a keresztény nemzeti gondolatban megujult magyarsággal. Megdöbbentő a hasonlatosság 1918 október és a mai politikai állapotok között. Még a fegyverek is ugyanazok. Ezzel az ellenzékkel nem lehet vitatkozni. Ezeknek mondhatnak érveket, nem használ, mert hazugságnak kiáltja ki azt az ellenzék. Ezeknek bizonyíthatnak hozzáférhetetlenül hiteles dokumentumokkal, nem fog használni, mert rájuk fogják, hogy hamisítvány. Ily körülmények között igazán megszűnt a parlamentáris kormányzás lehetősége. Gondolkozzunk! Használhat-e az országnak az ellenzék jelenlegi akciója, az a centralisztikus támadás, amelyet, ahogy Bethlen mondja, az ellenzék a kormányon át a kormányzó ellen intézett. Belpolitikailag semmi esetre sem használ, hiszen csak arra alkalmas, hogy az ország felforgató elemeinek anyagot és tápot adjon a széthúzás fokozására és bátorságot ad arra, hogy még arcátlanabbul hirdessék nemzetbontó céljaikat. Külpolitikailag még kevésbbé használ az ellenzék mai viselkedése. Gondoljunk a soproni népszavazásra. Vájjon milyen lelkiállapottal megy a szavazóurnához az a sopronkörnyéki, az osztrák propagandával állandóan gyúrt ember, aki a magyar parlamentben a széthúzásnak, agyarkodásnak és vörös érzelemnek ezt a képét látja. És gondoljuk elszakított véreinkre, akik a megszállók sajtójában az itteni állapotokat még sötétebb szinre festve olvassák. Az ellenzék mozgató elemével, a zsidósággal és a mellettük álló októbrista képviselőkkel és azok céljaival az ország józan érzésű rétegei nagyjában mindig tisztában voltak. Kellően értékelni is tudták ezeket. Andrássyt és társait nem azért tartóztatták le, mert legitimisták, hanem azért, mert tudva-tudták, milyen következményekkel járhat a király behozatala és mégis megtették, kényszerítve ezáltal az élni akaró nemzetet arra, hogy fegyveresen védelmezzék meg további életlehetőségeit. A jelenleg a parlamentben békétlenkedő karlistákat nem a királyhüségért Ítéljük el, mert a királyhoz való hűség tiszteletreméltó érzés. De elitéljük őket azért, hogy elvakultságukban, személyi gyűlöletükben a felforgatók sorába léptek. De megnyugtatjuk az ellenzék vörös és oktobrista urait: Második október 3l-e nem fog bekövetkezni. És Bethlen Istvánból nem fognak Tisza István-szerü halott martyrt csinálni. Mert ne felejtsék el, hogy Magyarország keresztény népe nagyon sokat tanult a multakból, lelkileg teljesen megszerveződött és el van tökélve mindenre, hogy a még megmaradt csöpp Magyarországot és az abban feltámadt keresztény eszmét ha kell, fegyverrel is, de megoltalmazza. Gondolkozzunk! Magyarország bizonyosan meg fogja találni azt az utat, melyen haladnia kell s a magyar nemzet minden józan rétege bizonyosan kinyitja ugy a szemeit, hogy teljes világossággal látja meg az ezeréves országgal szemben való kötelességeit. Gy. d. A nemzetgyűlés hétföl ülése Budapest, dec. 12. A nemzetgyűlés mai ülését délelőtt 10 óra után nyitja meg Gadl Gaszton elnök. Bejelenti, hogy Huszár Károly sürgős interpellációt jelentett be Budapest nyugalmának biztosítása ügyében, Az engedélyt megkapta. A napirend első pontja az Északamerikai Egyesült Államokkal 1921. évi augusztus hó 24-én Budapesten kötött békeszerződés szövegének becikkelyezése ügyében benyújtott javaslat, amelyet Mózer Ernő ismertet. Apponyi után Sándor Pál, majd Huszár Károly szól a javaslathoz. Szintén elfogadásra ajánlja a javaslatot. Hangoztatja, hogy Amérika az első állam, amely nyiltan tesz bizonyságot arról, hogy nem vállalja és nem tartja magára nézve kötelezőnek a trianoni békeszerződés határozmányait. Kovács I. István a kisgazdapárt nevében üdvözli a javaslatot, amelyet ezután általánosságban is, részleteibén is elfogadtak. A mentelmi ügyek tárgyalásában elsőnek Apponyi Albert gróf vesz részt jelentékenyebb felszólalással. Megemlíti, hogy a mult ülés előtt indítványozta, hogy Beniczky Ödönt hallgassa meg közvetlenül a nemzetgyűlés. Minthogy ezt az indítványt elutasították, most azt kéri, hogy a mentelmi-bizottság elnöke hivja össze azonnal a bizottságot s engedje meg, hogy ezen az ülésén Beniczky Ödön is jelen lehessen. Rakovszky, Andrássy és Sigray ügyével foglalkozik ezután. Kétségbevonja a tettenérés megállapítását a letartóztatott képviselőkkel szemben. A letartóztatott képviselők ügyében két jogforrás, illetőleg két jogtényező összeütközéséről van szó. Lehetetlen ilyen eseteket birói Ítélőszék elé állítani. Ezután Gömbös Gyula szóialt fel. A királyt ezért akarják Magyarországra hozni, hogy a kurzust megbuktassák. A lényeg az, hogy a letartóztatott politikusok arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a magyar kormány forradalmi kormány és a legmagasabb tekintélyek lerombolására lörtek. A Kisgazdapárt koncepciója: nemzeti királyság kiépítése, nemzeti királlyal az élén. Azért anti Karlisták, mert nem láttak tárgyi és személyi biztosítékokat. Károiy király nem jelentette a füg getlen nemzeti államot. A háborút elvesztettük, mert a front mögött nem támogatták ugy a csapatokat, mint kellett volna. A Diaz-féle szerződés még megmenthette volna az integritást, a király pedig itthagyta az országot. Elismeri, hogy a királykérdést ki kell kapcsolni. Annak idején Szegeden megállapították, hogy a meglevő kormány mellett külön frakció alakult, melynek vezetői Rakovszkyék voltak. Ezután a király svájci tartÖzkodása alatt történteket vázolja, majd ismerteti a király memorandumát, melyet Briandnak küldött. Elnök 5 perc szünetet ad. Szünet után Gömbös Gyula folytatja beszédét. Kijelenti, hogy aki esküjéhez hü, az ne szökjön ki az országból, hanem maradjon itt. A nemzeti hadsereg a kormányzónak tett esküt, aki azt a semmiből megteremtette. Ehez az eskühöz hűnek kell maradni mindenkinek, aki letette. Aki a magyar állam fizetését húzza, ennek a rendnek őre kell legyen. Az előadó javaslatát teszi magáévá. Friedrich István személyes kérdésben szólal fel. Válaszol Gömbös beszédére, hangsúlyozva, hogy mikor azok a hirek elterjedtek a király visszatéréséről, az elhamarkodott akciót szerencsétlennek tartotta. Elnök szavazás alá bocsátja Apponyi indítványát, amelyet felolvasnak. Tomcsányi V. Pál igazságügyminiszter elvileg hozzájárul az indítványhoz, azzal, hogy a mentelmi bizottság Beniczkyt csak bizonyos tanúvallomásokra vonatkozólag hallgassa ki. Rassay kijelenti, hogy a bizottságnak nem lehet utasítást adni. Apponyi indítványát nem fogadja el. Ezután a Ház 58 szavazattal 44 ellenében a javaslatot Tomcsányi módosításával elfogadja. Kállay pénzügyminiszter beterjeszti az 1921. évi 48. t.-c. 2. szakasza alapján igénybevett állami hitelről szóló törvényjavaslatot. Elnök ezután napirend indítványt tesz, mely szerint a Ház legközelebbi ülését holnap, december 13-án tartja s annak napirendjére az Amerikai Egyesült Államokkal kötött békeszerződés harmadszori olvasását, a véderöjavaslat tárgyalását, a tengeri és kereskedelmi hajók lajstromozásáról szóló javaslatot, a letartóztatott képviselők mentelmi ügyét és a kormányprogrammról szóló vitát tűzi ki. Huszár Károly terjeszti elő ezután sürgős interpellációját, mely a következő : Van-e a kormánynak tudomása azokról a külső és belső mozgalmakról, melyek a főváros nyugalmának és biztonságának megzavarását célozzák ? Minő intézkedéseket tett a kormány a személy- és vagyonbiztonság megóvására ?