Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) október-december • 218-296. szám

1921-10-08 / 224. szám

2 Höfösvidák Békcscsűbu, 1921. október 8. GONDOLATOK * * * A szociáldemokraták küldöttsége is tisztelgett Horthy kormányzó ur eiőtt Pécsett s amit szónokuk mondott, azon érdemes gondolkozni. Hangsúlyozta, hogy a szociáldemokrata munkásság nagy tömege sohasem érzett együtt vezetőinek ama részével, akik a nemzetköziség szószólói voltak s nemzeti érzésüktől meg akarták fosztani a magyar munkástömegeket. Kijelentette, hogy a magyar munkásság — a szociáldemokraták is — szent kötelességüknek tartják, hogy résztvegyenek a nemzet újjáépítésében. Milyen jól esik olvasni ezeket a sorokat! Es jól esik hinni is benne. Hiszen ez a természetes: minden magyar ember, mágnás és munkás, birtokos és készpénzfizetésü, mindenki, aki itt él a megkínzott Európa e szomorú földdarabján, legyen magyar nemcsak nyelvében, de érzésében, tetteiben is. Hiszen ez az egyetlen biztos utja a megértésnek, a testvéri összefogásnak, a mi feltámadásunknak ! * Akik még az operettől is félnek. Jellemző kis eset fordult elő egy erdélyi nagy magyar városban. Szibilt játszották a színpadon. (Tudvalevő, hogy az oláh kormány szigorúan követeli, hogy a színpadon mindig csak az oláh zászló szerepeljen.) Van ebben az ártatlan operettben egy jelenet, amelyben a kitűzött zászlót le kell tépni az orosz nagyhercegnő előtt. A Szibil egyik lelkes szereplője buzgón teljesítette ezúttal is e szerepbeli kötelességét. Természetesen az oláh zászlót tépte le — hiszen másmilyen nem is lehet a színpadon, mert az' sértené a tomboló „nemzeti érzést." A közönség közömbösen nézte a „nagy" jelenetet. Nem ugy az oláh rendőrközeg. Ez a bölcs férfiú lázadást szimatolt ki a színész. cselekedetéből. Nosza a színpadra rúgtatott s a jelenetben szereplő két színészt azonnal — nyilt szinen — letartóztatta. És még azt mondják, hogy nem bugyborékol szüntelen az oláhokban a nemzeti gerjedelem! Azt mondják, hogy az oláhok félnek a lázadástól! — Hát nem a nemzeti érzés fellobogásának s a hősies bátorságnak nagyszeiü megnyilvánulása ennek a rendőrbácsinak cselekedete? És ami fő, előkelő kulturfölényről tanúskodik. Utcai harcok Bécsben (Bécs, okt. 7.) A bécsi munkanélküliek ma tüntetést rendeztek, amelynek során megütköztek a kivezényelt rendőrökkel. Több súlyos sebesült maradt a harcok színhelyén. A tüntetők vezetőit letartóztatták. A hangulat széltében elkeseredett. Az osztrák korona teljesen értékét vesztette. A kereskedők csak idegen valutákat fogadnak el. A nép követeli a tőzsde és az éjjeli mulatók bezárását. Sorozzak az oláhok a 20 éveseket (Arad, okt. 7.) A legutóbbi rendelkezések szerint január hónapban sor alá kerülnek a most 20 éves hadkötelesek Romániában. Aradon nem szabad eladni az ékszereket (Arad, okt. 7.) A román területeken uralkodó viszonyokat jellemző rendeletet adott ki az aradi államrendőrség. E szerint az összes aradi ékszerészek kötelesek értesíteni a rendőrséget, valahányszor használt ékszereket akarnak vásárolni. Be kell mutatni az eladandó ékszert s csak akkor szabad azt megvásárolni, ha erre a rendőrség engedélyt ad. A rendeletet azzal indokolják, hogy ujabban nagyon gyakori a lopás és ezzel kapcsolatban elszaporodtak az orgazdák, ugy, hogy a tolvajok garázdálkodását ezzel az intézkedéssel akarják megszüntetni. A kolozsvári összeesküvők pőrének mai tárgyalása Alaptalanok az oláh hadbíróság vádjai — Az első védőbeszéd Kolozsvár, okt. 7. Az alábbiakban tegnapi számunkban közölt tudósításunkat folytatjuk ma érkezett jelentések alapján: A védőbeszéd Tekintetes Hadbíróság! Mielőtt rátérnék bes7édemre, engedje meg nekem a tekintetes Hadbíróság, hogy két bukaresti lapból szemelvényeket olvassak fel a sigurancára vonatkozólag. — Egyik regátbeli helység szigurancáját teljes személyzetével együtt le kellett tartóztatni, mert mindnyájukról kiderült, hogy kémek . . . — Egyik regátbeli siguranca 3 detektivjét letartóztatták, mert kiderült róluk, hogy olyan visszaéléseket követtek el, amelyek az állam biztonságát veszélyeztették . . . — Nem akarok általánosítani és csak ennyit akarok a szigurancára vonatkozólag mondani. Két védencem van: Sándor Imre és Ilié Vasily. — Sándor Imrét alig keil védeni. Csak felsorakoztatom a tényeket, egymásmellé állítom a vallomásokat és a vád magától összedől. ! — Mire épül a vád? Fehérváry i Mátyás, a kétes egyéniség megjelent | Sándor Imrénél és hosszas könyörí gés után rávette arra, hogy 3000 leit magánál tartson és azért egy majd jelentkező embertől cigarettát vásároljon. így vallotta Sándor Imre. — És mit mond Fehérváry ? „Felkerestem Sándor Imrét, megmondtam neki, hogy Magyarországról jövök Budaházy századostól. Megkérdeztem mi újság és erre Sándor panaszkodni kezdett arról, hogy niucs pénz a futárokat fizetni. Ekkor a saját pénzemből átadtam neki háromezer lejt. Majd levelet irt Budaházynak és ezt átadta nekem. Később visszakértem az őszszeg egyrészét, de mert Sándor Imre nem akarta adni, gyanús lett nekem Sándor tartózkodása, féltem, hogy feljelent és ezért a feljelentést megelőzőleg jelentkeztem a szigurancán." — Kezdem az első mondattal. „Megmondottam neki, hogy Budaházy századostól jövök". A vallomások során ugy vallotta Fehérváry, hogy Budaházy és Sándor Imre nem ismerték egymást. Milyen fontossága lehetett akkor annak, hogy Budaházytól jött-e, vagy sem. „Átadtam neki háromezer lejt". Tekintetes biróság! Hihető-e az, hogy Sándor Imrének, a bankigazgatónak, a többszörös milliomos vállalat igazgatójának szüksége legyen háromezer lejre és ezt éppen egy kémtől szerezze be ? — A levélre vonatkozólag nincsen bizonyíték. Mit mond a vádirat? Sándor Imre gépjén írták. Nem Sándor irta, hanem Sándor gépjén irták. Sándor Gépjén pedig nagyon sok levelet Írhattak Sándor tudta nélkül. Nagyon sokat írhattak, mert az írógépet Sándor letartóztatása után a sziguranca lefoglalta és azt anélkül, hogy a törvényes előíráshoz híven lepecsételte volna, hónapokon át ott tartotta. A levélen pedig nincsen dálum, nincs egy kézvonás. — Nagyságos biróság I Fehérváry szerepe tisztázva van már. Az az ember, aki január 15-én kijelentette Peterdi Mihálynak, hogy a sziguranca alkalmazottja és felmutattu igazolványát is, február hónapban nem lehetett magyar kém . . . Budaházy kémje. Pedig a román állammal nem érdeke, nem lehet érdeke, hogy igy mesterségesen provokáljon „öszszeesküvést." — Nem hiszem, hogy az államnak érdekében álljon Fehérvárynak és Hanignak büntetlenséget biztosítani akkor, amikor gyászoló hölgyek és apátlan, anyátlan árvák börtönben sínylődnek — ártatlanul . . . Majd Illie Vasily katona védelmére hozta fel biznnyitékait. — llie Vasily. Hanig áldozata. Áldozata annak, hogy Hanig min| dénáron érdemeket akart szerezni ! magának-! — Az, hogy a cukrászdában öt j tiszt nevét megtudta tőle, nem meriti ki a hazaárulás kritériumát. Az sem, hogy lemásol egy napiparancsot, amelynek tartalmával egyikük sem volt tisztában, hiszen nem tudnak románul. Majd az 53-ik paragrafus alkalmazását bírálta és számos paragrafussal igyekezett bizonyítani, hogy a bűntetteknek e paragrafus alá vonása helytelen. A védőbeszéd este hat óráig tartott. Ma Oprea védő tartja meg védőbeszédét. Mi van o béksabai kislakásokkal 7 Megtörtént a hét és félmillió kiutalása az építkezések céljaira — 9 télre nem épülhetnek fel a kislakások — Elkésett a Jelentettük, hogy dr. Berthóty István polgármester eredményes közbenjárására a kormány Békéscsaba városát is belevonta kislakás építési akciójába. A képviselőtestület felterjesztésére a kormány Békéscsaba számára 28 kislakás építését engedélyezte. (Ezekből 16 lakás kétszoba-, konyha és kamarából, 8 lakás egyszoba-, konyha és kamarából, 4 lakás 3 szoba, konyha és kamrából áll.) Az építkezések költségeire a most megérkezett leirat szerint 2 és félmillió korouát utalványozott ki. A leirat arra kötelezi a várost, hogy az építkezési költségek többi részét saját pénztárából fedezze, telket adjon és a lakásokat villamos világítással lássa el. Felszólítja a kormány a várost, hogy az építkezési munkálatokat a lehető legrövidebb időn belül kezdje meg és legkésőbb december 15-re már adja át az uj lakásokat az elhelyezésre váró hajléktalanoknak. Illetékes hatóságoknál érdeklődtünk a kislakások felépítésének ügyérői és azt a választ kaptuk, hogy a leiratban foglalt rendelkezés teljesíthetetlen, minthogy későn érkezett. A város azonnal intézkedett az építkezések tervezetének és költégvetésének elkészítése ügyében. Mire a kormány ezeket jóváhagyja és a városnak visszaküldi, egész bizonyosan elmúlik nemcsak október, hanem november is. Már pedig két hét alatt (november végétől december 15-ig körülbelől annyi van) bajosan épül fel a 28 lakás. Talán a tavaszon időszerűbb lett volna ez a sürgős rendelkezés. A télre ki is száradtak volna valamennyire"az uj lakások. fiazdaszercezkedés A Békésmegyei Gazdasági Egyesület üléiein nem egy alkalommal hangzott el a panasz, hogy az üléseken kevés tag jelenik meg, a tagok az egyesület munkájában nem igen vesznek részt, sőt sok gazda az egyesület iránt még érdeklődést sem mutat. Igaz ugyan, hogy ezek a közönyös gazdák a maguk érdekükkel sem törődnek, még kevésbé gondolnak tehát egymás dolgával. Számos gazda elkülönítve a majorjában önmagának él, miot csiga a házában és kicsinyes, maradi gondolkozásával megy a maga külön megszokott utján, amelyen gyakran minden tájékozottság nélkül morzsányi kis haszonért feláldozza a jövő nagyobb gyümölcsét. Az ilyen gazdából természetesen hiányzik a társas lényének tudata, a szolidáris érzés, a messzelátás és a törekvés arra, hogy a termelő mu kát minden modern eszköz felhasználásával minél eredményesebbé tegye, pedig a megcsonkított és gúzsba kötött szegény országunk minden gazdasági tényezőjének mélyen kell szántania, hogy az ország megmaradt kis földjét minél termékenyebbé tegye és ezzel a haza, valamint a hazában a maga boldogulását biztosítsa. Egy ember ereje azonban semmi. Csak társulással, tömörüléssel, az erők egyesítésével és céltudatos tervszerű munkával lehet ma megfelelő eredményeket elérni. A társadalom különböző rétegeiben minden hivatásbeli és osztálybeli dolgos ember most erősen szervezkedik is a nagy gazdasági élethalál harcra „mert aki ezt nem teszi az elgyöngül, azt eltiporják, az elpusztul. Elpusztulnak azok a mezőgazdák is, akik nem ébrednek öntudatra, közönyösek maradnak és nem akarják magukat a társulás, a szervezettség erejével megmenteni és megélhetésüket, létüket biztosítani. Lehet, hogy a tömörülés gazdasági egyesületünkben talán csak azért nem sikerült, mert az egyesület székhelye, a központ a kiterjedt megyében nagyon távol esik, a közlekedés pedig rossz és a tagok a megyében nagyon szétszórtan is élnek, aminek következtében nem fejlődhetik ki az a benső viszony, amely egyrészt a tagok között, másrészt a tagok és az egyesület között kívánatos volna. Ezen benső viszony megteremtésére, a közönyösség megtörésére, az érdeklődés felkeltésére és a tagoknak intenzivebb egyesületi munkásságának előmozdítására tehát a Békésmegyei Gazdasági Egyesület elhatározta, hogy keretében a megye egyes járásaiban, nagyobb községeiben helyi gazdasági szerveket, vidéki osztályokat, vidéki gazdaszövetségeket létesít. E határozat alapján alakult meg az egyesület csorvásvidéki osztálya, röviden a „Csorvásvidéki Gazdaszövetség", amely hivatva van Csorvás, Kondoros, Nagyszénás és Szenttornya határában gazdálkodó birtokosokat és bérlőket egyesíteni; feladata pedig: a vidékbeli gazdákat megszervezni; a központ és a vidéki gazdacsoport között kapcsolatot teremteni; a tagok gazdasági érdekeit közvetlenül ápolni, védeni és érvényesiteni; tanácsot és szakvéleményt adni; a tagok egymás kölcsönös támogatását és segítését közvetíteni ; a termelést megkönnyíteni és minél eredményesebbé tenni- értékesítő, fogyasztási és iparüzemi szövetkezetek létesítésével stb.