Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) október-december • 218-296. szám
1921-12-10 / 279. szám
2 Körösvidék Békéscsaba, 1921. dccember 10. Expresszjárat Páris ós Konstantinápoly között (Páris, dec. 9.) Rövidesen rendszeres expresszjáratok indulnak meg Páris—München—Salzburg—Bécs— Budapest—Belgrád—Konstantinápoly között. Az érdekelt államok képviselői december közepén értekezletet tartanak ebben az ügyben. Sok az erdélyi katonaszökevény (Kolozsvár, dec. 9.) A kolozsvári 6-ik hadtest hadbírósága a legutóbbi napok alátt 42 katonaszökevényt részesített amnesztiában. A hivatalos jelentésekből megállapítható, hogy nem csak az erdélyi, hanem az óromániai ezredekben is igen nagy a katonaszökevények száma. Harding a washingtoni konferenciáról (London, okt. 9.) Washingtoni jelentés szerint Harding az amerikai vöröskereszt évi közgyűlésén üdvözlő beszédet mondott s annak a reményének adott kifejezést hogy a vöröskereszt nem lesz kénytelen a jövőben háborúban résztvenni, mert a leszerelési konferenciának váratlan sikere lett. Európai rekonstrukciós bank alakul Budapest, dec. 9.) Wanderlipp amerikai bankár Budapesten tárgyal most az Európai Rekonstrukciós Bank megallapitása ügyében. A rekonstrukciós bank alapításának eszméje már régebben vetődött fel amerikai pénzügyi körökben és már több európai állam fővárosában folytatta le előkészítő tárgyalásait Wanderlipp kielégítő eredménnyel. Szerbellenes propaganda Szófiában (Belgrád, dec. 9.) Szófiában titkos propaganda-szervezeteket fedeztek fel, amelyek komitácsi bandákat toboroztak a szerbek hatalmi törekvéseinek letörésére. Szent gyűlölet Anglia ellen (Kairó, dec. 9.) Zaglul basa kiáltványt intézett Egyiptom lakosságához, melyben szent gyűlöletet hirdet az angolok ellen. Amerikai segítség Anya- és csecsemövédelem A szépért és jóért lelkesedő régi görögök, akiknek jelszavuk: „Kolos kai agathos" (Szép és jó) volt, a satnya, beteges gyermekeket egy Taygethos nevü barlangba vitték, ahol ezek a szerencsétlenek éhen haltak. Cselekedetük inditó oka volt, hogy társadalmukat megszabadítsák a nyomorékoktól. A többi régi nép is hagyta elpusztulni a nyomorultakat. A keresztény erkölcs, a krisztusi szeretet természetesen beszüntette ezt a bár hasznosnak látszó, alapjában véve igazán kegyetlen eljárást s pártfogásába vette a szerencsétleneket. Csakhogy a kereszténység kezdetétől csaknem a legújabb korig maguk az idők voltak olyan viharosak, hogy a testi és lelki fogyatékosságban szenvedők nem élhettek hosszabb ideig, a sok fergeteg leverte a férges gyümölcsöket. A nagy viharok ideje elmúlt, a társadalom fáján fentmaradt a sok férges gyümölcs, de köszönet nincs benne, mert haszontalan, csak a betegség csiráját hordja magában, hogy a többi egészséges gyümölcsöt is megfertőzze. Sajnos, az emberiség évszázadokon keresztül ölbe tett kézzel szemlélte ezt a pusztulást. Néhány kiváló ember szive egész melegét, agyának minden gondolatát feláldozta, hogy a részvétlen társadalommal megértesse, hogy itt igen fontos önvédelemről van szó. Szavuk a pusztai próféta szózata volt, elhangzott visszhang nélhül. A nyugati államok, különösen Amerika és Anglia, főként a háború óta mind nagyobb és nagyobb mértékben kezd hozzá, hogy a betegségek borzalmas terjedésének gátat vessen, ők már elérkeztek az egyedüli helyes kiinduláshoz, a terhes anya védelméhez, hogy egészséges magzatot hozzanak világra, a csecsemők védelmére, hogy egészséges anya vagy apa legyen belőlük. Látjuk ezt a jó kertésznél is. Még alig látszik a kis gyümölcs, már mindent elkövet, hogy a féreg ne üsse fel benne a tanyáját. Csak nálunk, embereknél, a teremtés koronáinál nőnek fel a csemeték ápolatlanul a szegény néposztálynál piszokban, nyomorban. Kívánhatjuk még, hogy ezekből a szerencsétlenekből, akiknek szenvedésével oly keveset törődik a társadalom szerencsésebb része, igyekvő hasznos polgára az államnak ? Ma a társadalmat a legnagyobb fokú önzés jellemzi. Ám jó, ha valaki nem a szivére hallgat, hallgasson az észre. A legszámitóbb, a leghidegebb elme is kell, hogy parancsolja a esecsővédelmet. Ha tétlenül nézem, hogyan betegszenek meg szomszédom gyermekei, nem kapják-e meg holnap az enyéim ? Ha cselédeim gyermeke nyomorult, lesz-e gyermekeimnek erős munkatársa? A Taygethos barlang ideje elmúlt, másként kell megszabadítani a társadalmat a nyomorékoktól. Egy kis szeretettel, hozzáértéssel pár évtized alatt csodát lehetne csinálni. Csak arra gondoljunk, hogy a vakok egyharmad része gondatlanságból eredő csecsemőkori fertőzés miatt nem lát. Nem akarok szentimentális lenni a vakság nyomoruságának ecsetelésében, csak azt mondom, ha valaki csak egy embernek is megmenti a kék napsugaras eget s a természet ezer más szépségét, nem élt hiába. Itt vannak továbbá az angolkóros, vérbajos, tüdőbajos csecsemők százezrei, akik mind csak terhére lesznek családjuknak és a társadalomnak. Pedig a vérbaj hosszú, rendszeres kezeléssel gyógyítható, az angolkóros helyes táplálkozással, nagy gondozással megóvható a betegség súlyos alakjaitól s a tüdőbajos anya csecsemője a baktériumokkal telitett otthonból kiemelve teljesen egészséges maradhat. Hány ezer gyermek hal meg évente bélhurutban az anyák tapasztalansága miatt, vagy annyira visszamarad fejlődésben, hogy egész életén át csak vonszolja magát 1 No és a sok rosszul nevelt, ideges gyermek, aki kis korában réme a családjának, felnőtt korában munka helyett csak panaszkodni tud. Nem folytatom a részletezést, mert ennek se vége, se hossza. Most az amerikaiak jóvoltából nálunk is megindul az anyák és csecsemők védelme. Vajha a mi könyörtelen társadalmunk nem ölbetett kézzel s néhány gúnyos megjegyzéssel nézné, mint igyekszik néhány jószivü külföldi segíteni ezen a szerencsétlen országon s rálépne arra az útra, mely bár kezdetben nehez, hálátlan, de a végén megelégedés, boldogság vár. Ott ragyonga gyermekeink homlokán a régi athéni jelszó : „Kalokagathia", érezni tudna a sziv, gondolkodni az agy s acél lenne az izom. Az amerikai vöröskereszt anyaés csecsemővédó akciója igen nagy jelentőségű. Legalább 50 uj intézetet állit fel, a már meglévőket pedig kifejleszti és megfelelően felszereli. Az akció Békéscsabára is kiterjed. Az amerikai vöröskereszt eyyelőre 1922. junius 30-ig elvállalta a Stefánia minden személyi és dologi kiadásának a fedezését, teljesen felszereli, bútorral, gyógyszerrel, kelengyével, gyermektápszerrel és minden egyéb szükséges anyaggal ellátja. Csütörtökön Békéscsabán járt dr. Zenta Pál, a bókai klinika tagja, az amerikai akció magyar kiküldöttje, aki megviasgálta a békéscsabai csecsemővédőt és az amerikai akció fent emiitett segélyezésében rászesitendőnek nyilvánitotta. Jeget kell gyűjteni (Budapest, dec. 9.) A földmivelésügyi miniszter ezúton is felhívja a tejgazdaságokat, valamint a tejgyüjtéssel és feldolgozásai foglalkozó telepeket, hogy gondoskodjanak jégről, mert a jövőben tejkonzerváló anyagok használatát nem fogja engedélyezni. Jzgyzőválasztás Irta : Fábry Károly II. Jókedvű legény volt Harsányi Dani, hát még akkor, mikor tudta, hogy jövő sorsáról van a szó, csupa előzékenység, csupa kedély, jóizü anekdota és hangos nevetésből állott ki. A házigazda is kedvét kereste vendégeinek, a délutánból éjszaka is lett, még cigány is került a házhoz, a jegyzőlátók végkép bedűltek, nem is beszéltek már máskép, mint hogy ez lesz a mi jegyzőnk, ha ég-föld szakad is. Éljen az uj jegyző ! hangzott minden pohár bornál. Éljen! Éljen! Egyszer csak eszébe jut biró uramnak, hogy megkérdje, hogy hát milyen vallású is a jegyzőjelölt ur? Ühm ! nagy szó, mert hát kisült, hogy a jegyzőjelölt ur . . . református I Re—formátus 1 Torkára forrt mindegyiknek az éljen. Haj, haj! Nagy a baj! Re—formátus! Hej, hogy erre hamarább nem gondoltunk, olyan jó katholikus képe van, hogy eszünkbe se jutott. — De a feleségem igaz hitű római katholikus, — veti ellen a jegyzőjelölt ur — a leányaim is jó katholikusok, azt is számba kell venni jó uraim. Nem tehetek róla, hogy engem kálomistának kereszteltek, nem fogok én galibát csinálni a róm kath. vallás ellen, már csak a feleségem miatt sem. Hiába, hiába! Nagyot konyult a jegyzőlátók orra és kedve is, mert hát egyszerre belátták, hogy Endrődön, az igaz hitű, tiszta katholikus községben lehetetlen előállani olyan candidátussal, aki nem igaz hitű katholikus. Biró uram okos ember, az egész községben a legokosabb, még az egész vármegye bírói között is, amint azt a tekintetes vármegye is elösmeri s amint a következmények is igazolják, de biró uramnak is egyszerre elállt az esze. — Hát hiszen köszönjük a barátságot, a szives vendéglátást, tekintetes ügyvéd ur, hanem korán kell felkelni a vonathoz, mennénk haza egy kicsit aludni is. Váltig marasztalja fiskális barátunk, hogy hát ő is megy reggel a megyegyülésre, azért még maradhatunk még egy kevesett együtt, no meg a biró uramat is kapacitálja egy kicsit négyszemközt, hogy nem lehetne-e segíteni valahogy a nagy bajon ? — Nem lehet, tekintetes uram, nem lehet. Ösmerem az endrődi népet, meg hát nagyobb akadály is van, Schiffner Ede plébános ur is kitagadna minket és felzúditana az egész községet ellenünk. Olyan szent katholikus az, kérem, hogy még mesterembert sem akar felvétetni a községbe, ha nem igaz hitű katholikus. Nem is vagyunk vele emiatt valami jól, mert hát ebben nem mindig hallgatunk rá. — Hát nincsenek jó viszonyban az apát-plébános úrral ? — Kérdi a fiskális. — Nem ám! Nem is maradhatunk meg már tovább az uj választásnál, akkor biztos, hogy ki is buktat bennünket. Most is mindig lázítja ellenünk a községet, ugy, hogy bizony a képviselőtestület is nagyon ellenünk van és folyton mindenben ellenkezik. Indítványozhatunk mi ami csak legjobb a községnek, sohasem szavazzák meg, csakhogy nekünk ne legyen igazunk. Itt is, ebben is a főpap vezet, vagy ha nem is nyíltan, de mindig benne van a keze. — Hm 1 hm! Hümmög a fiskális. Mondja csak biró uram, magunk közt, négyszemközt őszintén, igazán megtetszett maguknak a jegyző ur? — Meg uram, igazán meg, kérdeztem az esküdt urakat is külön-külön, mind ugy vélekedik. — Hm! hm! Mondja csak biró uram, nem lehetne ezt valahogy ugy csinálni, hogy maguk elleneznék, nagyon elleneznék ennek a jegyzőnek választását, hát ha akkor csak zum-trutz megválasztanák, csakhogy ne legyen maguknak igazuk ? Nagyot üt a homlokára biró uram! Csakhogy ki nem köpi: nagy huncut a fiskális ur, — de csak hallgat és morfondíroz. — Uram! kivernek a faluból is, ha ez megtörténnék. — No no! Nem kell attól félni, ha a jegyző ur beválik — amint hogy be is fog válni — még áldani is fogják a jó cselekedetükért. Csak a község érdekében tennék, az pedig kötelességük, mert a jó jegyző — amint Giricz uram mondta — több, mint egy jó pap. — Elevenén talált a mondás biró uramnak — nem is tudott felelni rá, de bizony ... hosszan elgondolkozott. — Hát kérem, erre nem tudok magam felelni, hanem ha megengedné tekintetes ur, hogy a másik szobában megbeszélnénk a társaimmal — akkor megadom a választ. Elvonultak, sokáig tanakodtak utóbb odahívták maguk közé a házigazdát is ... s végül is kézbe csaptak. — Megpróbáljuk. Ha sikerül jó, ha nem sikerül — ne mondják az urak, hogy rajtunk mult. — Azért is éljen a jegyző ur! Csak ne szóljanak senkinek, mert akkor vége mindennek! (Folytatása következik.)