Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) október-december • 218-296. szám

1921-12-08 / 278. szám

Békéscsaba, 1921. december 263. Csütörtök II. évfolyam 294. szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Békéscsabán, Szent István-tón 18. sz. A szerkesztőség telefon száma : 60. Független keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 35 K, negyedévre IOO félévre 200 K. Egyes K, szám ára 3 K. 9 diadalmas szövetkezet Azok a nagy gazdasági változások, amelyeknek az egész világ szintere volt a XVIII. század vége felé, az egész politikai és társadalmi berendezkedésre nagy kihatással voltak. Köztudomásu, hogy erre az időre esnek azok a nagy felfedezések, amelyek lehetővé tették a termelésnek a gépekre való alapítását, úgyszintén ekkor zajlik le a francia forradalom is, mely szintén nagyban hozzájárult egy más világ kialakításához. Az uj állapotok némelyeknek felettébb kedveztek, lehetővé tették számukra nagy vagyonok gyűjtését, viszont az érem másik oldalát nézve, lehetetlen meg nem látnunk azt a nagy nyomort is, * amely éppen a dolgok megváltozott rendjének volt a következménye. A gondolkodók csakhamar meglátták azt, hogy a dolgoknak ilyen irányban való továbbfejlődése minő veszélyeket rejt magában és azon fáradoztak, hogy megtalálják, habár csak elméletileg is, a helyet és követendő utat. Rengeteg elmélet alakult ki ennek következtében, melyek közül nem egyet lemosolyog a mai idők közgazdásza, viszont létrejöttek olyanok is, amelyek a későbbi fejlődés során életképeseknek bizonyultak. Nagyjából két főcsoportra oszthatnók az ily módon létrejött elméleteket, melyek közül az elsőbe tartoznának azok, amelyeket a szociálizmus fogalma alá szoktak sorolni, a másodikat pedig alkotná a szövetkezeti gondolat eszmeköre. Bár ez a felosztás talán nem eléggé pontos, azt hisszük, hogy az elmondandóknak szolgálhat kiindulási alapul. Szinte köztudomásu az a nagy irodalom, amely a szociálista ideál mellett és ellene kialakult. A mozgalomnak nagy számban akadtak hivei és ellenzői: az előbbiek sokszor egymás között is harcra keltek, a saját rendszerüket akarván feltüntetni az igazi szociálizmuséként. Ezen hangos küzdelmekkel szinte egyidőben indult meg egy másik mozgalom, amelynek hazája Anglia s szinte öntudatlan megindítói a „rochodaiei takácsok". Az a mondás, „gyümölcsiről ismerjük meg a fát" ezen két különböző mozgalom értelmi szerzőinek kutatásánál is eszünkbe juthat. Nem annyira a két mozgalom különböző erkölcsi súlyára gondolunk ezúttal, mint inkább egyéb sajátosságaira. Mert hiszen természetes, hogy a szobatudósok által kigondolt szociálista elméletek és a gyakorlati emberek által a gyakorlati élet küzdelmei között kialakult szövetkezeti gondolat között nagy különbségeket fogunk találni. A híveiknek földi paradicsomot ígérő és a „világforradalmat" hirdető nagyhangú próféták és a józan szövetkezetek mozgalma egészen más képet mutat. Előbbiek 1875-ben Gothában létrejött úgynevezett „gothai programm "-ban formulázták először a szociáldemokratapárt programmját: általános titkos választójog, állandó hadsereg helyett népőrség, vasárnapi munkaszünet, munkásvédelmi törvények alkotása. De az a programm csak a látszat kedvéért volt, az igazi munka titokban folyt. — 1890-ben jött létre a szociáldemokrácia éteppejaként az „erfurti programm", mely azt a hiányos ujitást tartalmazza, hogy innen kezdve a szociáldemokrácia nem forradalmi, hanem parlamentáris uton akar céljai felé haladni. Azóta mindjobban észlelhető a szociáldemokrácia jobbfelé való eltolódása. Aki a „Sozialdemokratische Monatshefte" füzeteit olvassa, sürün találkozik bennük olyan cikkekkel, amelyek a mozgalomnak mindig konzervativebb irányba való eltolódását sürgetik, nem győzik ostorozni a szociáldemokrácia tehetetlenségét ezekben a súlyos időkben, amikor pedig a párt tagjai olyan fontos pozíciókat töltenek be Németország vezető helyein. Az oly nagy hévvel megindított szociálista mozgalom tehát kezd veszteni élességéből, kezdi belátni, hogy az ut, amelyen eddig haladt, nem vezet célhoz. A szövetkezeteknek, amelyek nem könyvekből merítették tudományukat, nincs okuk arra, hogy frontot változtassanak; a szerényen és csendesen megindult mozgalom változatlan irányban nyílegyenesen halad célja felé. Nagyon jó tudni az előadottakat éppen mostan, amidőn a szövetkezeti eszme rohamosan kezd tért hódítani, hogy a mozgalom ereje alapelveinek igazságában és nem a konjunktúrákban van, ahogy azok a tudós szociálisták, akik poros könyvük mögül olyan fölényesen tudják lemosolyogni az ellenvéleményen levőket, hovatovább kezdik belátni saját tévedéseiket és mindinkább világosabban és tisztábban kezd előttük állani a szövetkezetek igaza. Dr. Berndth Gyula. Az oroszok visszakövetelik Besszarábiát Bukarest, december 7. A szovjet kormány jegyzéket nyújtott át a bukaresti kormánynak, amelyben kijelenti, hogy Oroszország soha sem fogja jogosnak elismerni Besszarábia elszakitását és ismételten tiltakozik ellene. A bukaresti kornlány most küldte el válaszjegyzékét, amelybenkifejti, hogy Besszarábiát Nagyrománia szerves részének tekinti és nem hajlandó lemondani róla. Az uj Bethlen-kormány programm ja Megszűnik a sajtóoenzura -- Revideálják az amnesztia rendelet végrehajtását — A nemzetgyűlés ma! ülése Budapest, dec. 7. A nemzetgyűlés mai ülését 10 óra 20 perckor nyitotta meg Botilik József alelnök. Hz ülésen a kormány alábbi tagjai voltak jelen : Bethlen István gróf miniszterelnök, Mayer János földmivelésügyiminiszter, Kállay Tibor pénzügyminiszter, Tomcsányi V. Pál igazságügyminiszter, Hegyeshalmi Lajos kereskedelmiminiszter, Klebersberg Kunó gróf belügyminiszter, Bernolák Nándor népjóléti, Vűs József vallás- és közoktatásügyi és Bánffy Miklós gróf külügyminiszter. A nemzetgyűlést megnyitó kormányzói Iciraiot felolvasták és elrendelték a levéltárba való elhelyezését. A nemzetgyűléshez érkezett feliratok ismertetése után Vasadi Balog György lemondását vették tudomásul. Az interpellálok sorában Ceglédi Imre 3 interpellációval, Lingauer Albin pedig eggyel szerepel. Rubinek István, a mentelmibizottság előadója beterjesztette jelentését és indítványozta, hogy a sürgősségre való tekintettel tűzze ki már a holnapi ülés napirendjére a Ház. Bethlen István gróf miniszterelnök kormányzati irányelveinek ismertetése előtt ajánlotta, hogy járuljon hozzá a Ház Rubinek István indítványához és tűzze ki holnapi napirendjére a mentelmi bizottság jelentését, majd annak a szükséges voltát hangsúlyozta, hogy a kormányprogramm és az indemnitás vitája egyesittessék. Kormányzati programmjára vonatkozólag az alábbiakat mondta el: — Nem régen, amikor programmomat ismertettem, kifejtettem azokat a fontosabb irányelveket, amelyekre munkásságomat alakítom. Most főként azzal a kérdéssel foglalkozom, hogy miért és milyen mértékben tartom szükségesnek a jelenlegi politikai viszonyokon való változtatást. A bolsevizmus az utóbbi időkben határozottan visszafejlődött. A bolsevista propaganda gyengült és veszedelme ma már nem fenyeget. Ezzel helyzetünk lényegesen megváltozott. Ebből a helyzetváltozásból fontos következtetéseket kell levonnunk. Bár a túlsó oldalon gyakran illettek szabadságellenes törekvések vádjával, merem állítani, hogy mindenkor csak a kőz érdekét tartottam szem előtt és annak rtiegfelelően intézkedtem. Ma már megkezdjük az egyezkedést azokkal a munkásrétegekkel, amelyek eddig tartózkodóan viselkedtek velünk szemben. A gyülekezési szabadságot tágabban fogjuk értelmezni. Több izben panaszok érkeztek hozzánk hatóságok ellen, amelyek a szakszervezetek működését lehetetlenné tették Ezeknek a szakszervezeteknek működési szabadságot biztosítunk, ha ők viszont garanciát nyújtanak nekünk afelől, hogy szabadságukat sohasem fogják pártpolitikai célok érdekében érvényesíteni, hanem csupán gazdásági téren használjak fel. Az amnesztia-rendelet végrehajtását is revizió alá vesszük. Elsősorban a kenyérkereső internáltak szabadonbocsájtása iránt foganatosítunk megfelelő intézkedéseket. Ma érvényben levő törvényes rendelkezések értelmében kommunistaperekben járunk el statáriális uton. Azok befejeztével a statáriumot is mellőzni fogjuk. Több panasz hangzott el az ellen is, hogy a bányamunkások ma is katonai felügyelet alatt állanak. Amint ismeretes, eddig a bányák ellenőrzését három kormánybiztosság végezte. Most a katonai kormánybiztosságot megszüntetjük, a másik kettőt pedig eggyé vonjuk össze. A sajtócenzurára vonatkozólag a legközelebbi napokban fontos intézkedéseket készítünk elő, amelyek értelmében rövidesen teljesen megszüntetjük a sajtócenzurát.