Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) október-december • 218-296. szám

1921-12-06 / 276. szám

Békéscsaba, 1921. december 6. Kedd 11. évfolyam 276. szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL! Békósosabán, Szent István-tón 18. sz. A szerkesztőség telefon száma s 60. Független keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóna 35 K, negyedévre 100 K, föl év ne 200 K. Egyes szám ána 3 K. Békéscsaba város közgyűlése Elfogadták az uj fürdőtervezetet Békéscsaba, dec. 5. Békéscsaba r. t. város képviselőtestülete december hó 5-én, hétfőn délelőtt rendes közgyűlést tartott, amelyen a fontos tárgypontokra való tekintettel nagyszámmal jelentek meg a városi képviselők. A közgyűlésről, amely több Ízben meglehetősen viharos hangulatban folyt, az alábbiakban számolunk be : A polgármesteri jelentést több hozzászólás után veszik tudomásul. Kraszkó Mihály hosszan ismerteti a külső utcáknak a világítás terén való elhanyagolt állapotát. Felelősségre vonja a villanytelepet azért, hogy a kevésbé forgalmas utcákat és utakat nem szereli fel kellő mennyiségű villanykörtével. A felszóllalást természetesen azonnal megismétlik egy-egy árnyalattal magasabb hangon mindazok, akik nem tudnak meglenni anélkül, hogy valamelyik szőnyegre kerülő tárgyhoz pró, vagy kontra, hozzá ne szóljanak. Végül is megnyugszanak valamennyien a polgármester válaszában, amely szerint a hatóságok minden lehetőt elkövetnek, hogy az utcai villanykörték lopkodásának véget vessenek és biztosítsák a külső utcák világítását is. Nóvák György a közkutak ügyét teszi szóvá. Szigorú intézkedéseket sürget a kutak karbantartásának biztosítására. A polgármester beszámol azokról az intézkedésekről, amelyeket a város a kutak vízszolgáltatásának biztosítására foganatosított. A Közmüvelődésháza bizottságában a Krammer Nándor halálával megüresedett tagságra egyhangúlag Gajda Bélát választják meg. A vigalmi adóról szóló szabályrendeletet több felszólalás után az általunk ismertetett formában fogadták el. A prostitúcióról szóló városi szabályrendeletet -dr. Vas Vilmos tervezete szerint fogaOják el. Az 1922. évben foganatosítandó középitkezések ügyében elfogadják a polgármester javaslatát, amely szerint a képviselőtestület kimondja a járdaépítésnek, a városháza kibővítésének, végül pedig az uj vásártér berendezésének sürgősségét és utasítást ad a tervezetek elkészítésére. A határozatot megelőző vita során Gesmey Soma indítványozza, hogy a tűzoltóságot, mázsát, istállókat s a többi gazdasági berendezéseket telepítsék ki a Gyulai-utra, a városháza telkén pedig építsenek kétemeletes frontot a köröspart felé is. Szeberényi Lajos Zs. hangoztatja, hogy a demagógia okozta, hogy a háború előtt nem végezték el a most már elhalaszthatatlanná vált építkezéseket. Indítványozza, hogy most csak a legszükségesebb építkezéseket hajtsa végre a város. Fehér Flóris indítványozza, hogy állítson fel a város illemhelyeket. (Egyet az Andrássy-uton, egyet pedig a Főtéren). Reisz Hermán tendenciózusan magyarázza félre Szeberényi Lajos Zs. felszólalását. Hangoztatja, hogy nem beton-, hanem aszfaltjárdát kell építeni. Áchim László ajánlja, hogy a városháza hátulsó frontját építsék fel kétemeletesre, az építkezést pedig a tavasz folyamán feltétlenül kezdjék meg. Az építkezések sürgős megkezdése szociális szempontból fontos. Járdát aszfaltból kellene építeni, de pénzügyileg lehetetlen ennek még a gondolatával is foglalkozni. Egyelőre ugy kellene megoldani a kérdést, hogy építtessen a város próbaképen egy aszfaltutvonaiat és egy betonutvonalat, amelyek alapján 2—3 év múlva könnyű lesz eldönteni, hogy az általános járdaépítésnél betont használjanak-e, vagy aszfaltot. Schwarcz Miklós ajánlja, hogy a főtéri fronton négy üzlethelyiséget építsenek s vegye fel a város az értük járó bért 10 évre előre. Véleménye szerint ez az összeg csaknem teljesen fedezné az átalakítási költségeket. A hivatalos órákra vonatkozólag Botyánszky Mihály indítványát fogadják el, amely szerint április hó elsejétől október hó végéig a városi hivatalok délelőtt 8—12-ig, délután 2—5-ig, az év többi hónapjaiban pedig délelőtt 8—2-ig tartanak hivatalos órákat. R hadviselt Városi alkalmazottak nyugdijidejének kedvezményes számítását a szabályrendelet kiegészítése utján rendezik. R Békéscsabai Fürdő R. T. tervezetét, amelyet lapunk két izben ismertetett már, szavazás utján 44 szóval 13 elutasító szavazattal szemben elfogadják. Tehát végre lesz Békéscsabának rendes közfürdője. Egyelőre mint nyárifürdő kezdi meg üzemét, majd gőz- és kádfürdővé épitik ki. A kislakások építése ügyében elfogadja a bizottság javaslatát, amely szerint a kislakások felépítése 8 millió koronába kerül, amely öszszegből 6 milliót a város, 2 milliót pedig az állam visel. Péterfi Lajos felszólalása után szavazással elhatározzák, hogy a békéscsabai áll. polgári fíuskola részére, gazdasági irányú oktatás céljaira felajánlott 30 hold városi földet azonnal adják át. Kimondják a munkásházak telekkönyvi átírását, minthogy azok épitői már letörlesztették tartozásukat. Elhatározzák a földmivesiskola földterületére vonatkozó tulajdonjogi korlátozásnak telekkönyvi feljegyzését. Hosszas, élénk vita keletkezett a Békéscsabai Kisgazda Bank telekeladási beadványa körül. R bank 1000 négyszögölnyi nagysziktéri telket kér méltányos áron a várostól sajt- és vajgyár részére. R szakosztályok és a tanács elutasítják a kérelmet. Rz elutasítást azzal indokolják meg elsősorban, hogy a vaj- és sajtgyár szennyvizét nem lehet a sziktéri telepen levezetni. Péterfi Lajos megjegyzi, hogy a Rokka, a Hubertus és a városi szeszfőzde szennyvizét egy árokba vezetik le, amely a Sziktéren húzódik keresztül. R sajtgyár szennyvizét pedig az állattartó közönség örömmel fogja elhordani. Korosy László azt indítványozza, hogy egyelőre halasszák el a beadvány ügyében való döntést és kezdjen tüzetesebb tárgyalásokat a város a bankkal a gyár építésének és a telek megvásárlásának részleteire vonatkozólog. Kovács Mihály a bank beadványának feltétlen elfogadását kívánja. Élénk hangú vita fejlődik ki, amelyben Román Pál, Kovács Mihály, Varga Etek, Reisz Hermán, Botyánszky Mihály és Péterfi Lajos vesznek részt. Végül névszerinti szavazással kimondják, hogy a kívánt ezer négyszögölnyi telket négyszögölenként 150 koronás áron engedik át a banknak, ugyanazon korlátozó feltételekkel, amilyenekkel a „Glóbus" cementgyárnak adtak el a Sziktéren telket. Belanka Mihálynak 1500 négyszögöles telket adnak bérbe a Szi! kesen 10 ezer koronás bérért anyagraktár céljaira. Rz Urszinyi Dezsöné árvaházi alapítványára vonatkozólag abban állapodnak meg, hogy a polgármester felterjesztésben kér engedélyt a belügyminisztertói az árvaháznak más épületben való elhelyezésére. R város évi lakbérét 3000 koronáról 6000 koronára emeli fel, az árvaház fentartási költsögeihez pedig évi 30 ezer koronát ajánl fel. R szegény iskolásgyermekek karácsonyi felruházására 50 ezer koronát adományoznak. Az uj miniszterek esküje (Budapest, dec. 5.) Ma délelőtt tette le esküjét a kormányzó kezébe Klebelsberg Kunó gróf, Mayer János, Kállai Tibor és Térffy Béla, a négy újonnan kinevezett miniszter. Eskütétel után külön kihallgatáson fogadta őket a kormányzó. Iskolai szünet (Budapest, dec. 5.) A kormány elrendelte, hogy holnap, december 6-án a kormányzó nevenapján a tanítás az ország valamennyi iskolájában szüneteljen. GONDOLATOK * * * Egységes párt — kisgazdapárti módra. Nemcsak Bethlen kormányzása óta, de már a Telekykormány idején mind jobban előtérbe lépett annak a szüksége, hogy a kormányzás ne bármikor felbomolható pártszövetségre, vagy koalícióra, hanem egy tényleg egységes kormányzótöbbségre támaszkodjék. A mostani válság is ugy lett volna megoldható eredményesen, ha az egységes párt létrejön. Ám ennek nagy akadálya van, mert a kisgazdapárt, — amely főleg címében kisgazda, — ugy képzeli el az egységes páriot, hogy — bomoljanak fel a többi pártok, annak tagjai lépjenek be nagyatádiék szekerét tolni és — megvan az egységes párt. Igazán nagyszerű ötlet és dicséri teremtőjét, Mayer Jánost. Csak azt nem tudjuk, mit szólnak hozzá a többi pártok, akiket követ legalább annyi jó magyar polgár, mint őket. Mert hiszen elvhüség dolgában állanak a másik oldalon is ugy, mint emezen és legalább is furcsa, hogy mig mástól a haza érdekében elvfölfüggesztést kivánunk, addig a saját elveink sérthetetlenségét minden eszközzel meg akarjuk védeni. * A vigalmi adó egy érdekes és bizonyára nagyon sokat jövedelmező formáját hozták be Németországban. S a legérdekesebb az, hogy ez ellen az adó ellen nem is lehet komolyan egy árva szót sem emelni. Arról van ugyanis szó, hogy Németországban eltörölték a zárórát, ellenben éjfél után minden kávéházban, vendéglőben s nyilvános helyiségben egy márka adót kell fizetnie minden ott szórakozó vendégnek. Ez az adó egy óra hosszáig jogosit mindenkit a mulatozasra. Minden további óra után további márkák fizetendők és pedig az idő haladásávai egyenes arányban mindig több. Jó volna ezt a rendszert nálunk is megvalósítani. Nem volna az a sok záröra-tullépés az államnak, vagy valamely kulturális, vagy emberbaráti intézménynek pedig állandó szép jövedelme volna a mulatozóktól. Olyan adó volna ez, amelyért nem haragudna senki. Még csak szóvá sem tehetnék az eltörlését, mert egyszerűen le lehetne inteni a zugolódókat azzal, hogy aki nem akar vigalmi adót fizetni, az ne mulasson éjfél után. Szerdán ül össze a nemzetgyűlés (Budapest, dec. 5.) A nemzetgyűlés szerdán ülést tart, amelyen megtörténik a kormány bemutatkozása. Hir szerint indítványozni fogják, hogy haladéktalanul kezdje meg a Ház a kormányprogramm vitáját.