Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) október-december • 218-296. szám

1921-12-04 / 275. szám

Békéscsaba, 1921. december 275. Csütörtök II. évfolyam 294

. szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATALs Békéscsabán, Szent István-tér 18. sz. A szerkesztőség telefon száma s GO. Független keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAKs Egy hóra 35 K, negyedévre IOO K, félévre 200 K. Egyes szám ára 3 K. a magyar faj és a külpolitika Manapság gyakran halljuk különösen olyan emberektől, kik az Ausztriával való dualizmus gondolatköréből még nem tudták magukat egészen kiszabadítani, hogy a magyar faj nélkülözi a külpolitikai érettséget és ennek alapján arra a meglehetősen merész következtetésre jutnak, hogy a magyar nemzeti királyok külpolitikát tulajdonképen nem is csináltak. Mielőtt e kérdés fejtegetésére rátérnénk, el kell ismernünk, hogy a magyar nemzet az évszázados monarhikus államformában tényleg meglehetős eltompultsággal nézte a külpolitikai eseményeket, ami teljesen érthető, hiszen önálló magyar külpolitika nem volt, viszont a dinasztiával a nemzet függetlenségeért vivott harc állandóan igénybe vette politikai érdeklődését. Ez azonban még nem bizonyítja, mintha a magyar faj nélkülözné a sikeres külpolitikához szükséges tulajdonságokat. Meggyőződésünk, hogy Magyarország független állami életének csak néhány éve alatt is teljes mértékben vissza fogja nyerni a magyar társadalom azt a fogékonyságot, melyet minden más önálló nemzeti életet élő és önálló külpolitikát folytató nép felmutathat. Ellenben a legélénkebben tiltakoznunk kell ama feltevés ellen, hogy a magyar nemzeti királyok a múltban nem folytattak eredményes külpolitikát, illetve nem volt meg az európai értelemben vett külpolitikai érzékük. Az alábbiakban a magyar történelem, illetve az árpádházi királyok korából csak néhány olyan momentumot ragadunk ki, melyek kiáltó bizonyítékát szolgáltatják annak, hogy az Árpádház uralkodói igenis a legtökéletesebb mértékben rendelkeztek külpolitikai látókörrel s a külpolitikai eseményeket az ország érdekében nagyon sikeresen ki is használták. A felsorolt esetek főként azok, amelyekkel ezek az uralkodók a fenyegető katasztrófákat előzték meg s ezzel nemzetünk megmentéivé lettek. Géza vezér a kalandozásokból származó 933-ik és 955-ik évi vereségek után eltiltotta a további kalandozást, elrendelte a letelepedést, behivta a keresztény hittéritőket. — Géza és fia Szent István a törzsrendszer és pogányság megszüntetésével megelőzte a nyugati kereszténység biztosan bekövetkező együttes támadását, mely minden körülmények között bekövetkezett volna és melynek a magyarság rokonok és szövetségesek segitsége nélkül valószínűleg áldozatául esett volna. Mig előbb a sokkal hatalmasabb fajrokon hunok, avarok elpusztultak, mert semmiféle elhárító politikát nem űztek, a náluk sokkal gyengébb magyarság Géza és Szent István bölcsessége következtében fennmaradt s emellett sem faji élete, sem függetlensége csorbát nem szenvedett. Szent István nagyszerű politikája páratlan a történelemben. A keresztény vallásnak előre megfontolt önkéntes terjesztésével annyira lekötelezte II. Szilveszter pápát, hogy Szilveszter Istvánt apostoli királyi címmel és koronával tüntette ki s Magyarországhoz való eme közeledése következtében — a pápa lévén abban az időben a legerősebb külpolitikai faktor — a leghatalmasabb külpolitikai összeköttetéseket biztosította Magyarország számára. István ezzel a tényével a függő hűbéri viszonyt ugy a császár, mint a pápa részéről kikerülte. Európaszerte elismert, befogadott, de egyben minden hatalomtól független magyar királyságot teremtett. Ezt a kiváltságos helyzetet még megerősítette Szent-László, aki apostoli buzgalmával megmentette az ország függetlenségét VII. Gergelytől, attól a hatalmas pápától, aki IV. Henrik német császárt Canossában porig alázta. IV. Béla külpolitikai iránykeresését legjobban megvilágítja az a tény, hogy érezve a rokontalanságunkból folyó veszélyes helyzetünket, a magyarokkal fajrokon népek szövetségét megszerezendő kiküldötte Julián barátot Ázsiába, hogy a fajrokonainkkal kapcsolatot keressen. IV. Béla ezzel a tényével a turáni eszmének apostolává is lett. Magyar vérrokon településeket akart Magyarországon létesíteni, hogy az erősen megfogyatkozott magyarság sorait fajrokon törzsekkel pótolja. IV. vagy Kun László az Ottokár ellen vivott híres dürnkruti ütközettel megelőzte Magyarországnak szláv gyűrűbe való bekerítését, tehát ugyanMegaíakuít az uj kormány Budapest, december 3. Bethlen István gróf miniszterelnök ma délután megalakította kormányát. Az uj kormány tagjainak névsora a következő : Miniszterelnök: Bethlen István gróf Külügyminiszter: Bánffy Miklós gróf Honvédelmi miniszter: Belitska Sándor Pénzügyminiszter: Kállay Tibor Belügyminiszter: Klebersberg Kunó gróf Kereskedelmi miniszter: Hegyeshalmy Lajos Vallás- és közoktatásügyi miniszter: Vass József Földmivelésügyi miniszter: Mayer János Igazságügyminiszter: Tomcsányi Vilmos Pál Népjóléti miniszter: Bernolák Nándor Közélelmezési miniszter tárca nélkül: Térffy Béla Az üresedésben lévő belügyi államtitkárságra Kószó Istvánt nevezték ki, földmivelésügyi államtitkár pedig Schandl Károly lett. A kinevezések a hivatalos lap vasárnapi számában jelennek meg. A közélelmezési miniszter egyúttal a Közélelmezési Tanács elnöke is, mely tisztségről Hadik János gr. eddigi elnök lemondott. Változások a külügyminisztériumban (Budapest, dec. 3.) Kánya Kálmán rendkívüli követ és meghatalmazott minisztert a II. fizetési rangosztályba nevezték ki. — Valkó Lajos pénzügyi államtitkárt a II. fizetési rangosztálynak megfelelő ranggal a külügyminisztérium közgazdasági osztályainak vezetését veszi át és egyúttal a pénzügyi és kereskedelmi minisztériumok részéről lefolytatandó külföldi tárgyalások vezetésével is megbízták. Kemalpasát meggyilkolták (Konstantinápoly, dec. 3.) Az Ileri cimü lap jelentése szerint Kemal pasát Afganisztánban az angolok meggyilkolták. Kemal az ifjutörökök vezére volt és az ujabbkori Törökország történelmében nagy szerepe volt. Legutóbb mint a kisázsiai török csapatok fővezére, sikeresen küzdött az angolok ellen. azt a veszélyt, melyet a világháború után, sajnos, már nem tudtunk kikerülni. IV. László nem lelkesedett Habsburgi Rudolfért, mégis Rudolfnak adta a döntő segítséget Ottokár cseh király ellen, mert érezte, hogy a szláv bekerítés nagyobb veszedelem a német tőszomszédságnál. A dürnkruti ütközetnek azonban még egyéb világtörténelmi következményei is lettek. A latin-germán faj megszabadult a szláv hódítástól s uj fajelszigetelő államként Ausztria keletkezett A nagy cseh-morva birodalom megtört és ezzel Középeurópa nyugodalma helyreállott. Habsburgi Rudolf megerősödött Európa legerősebb császári székében, a római császári székben és IV. László és Magyarország részére biztosítva volt eme legerősebb európai állammal való külpolitikai viszony. Az Árpádok bölcsesége hazát szerzett a magyarságnak és fentartotta azt a latin, szláv, germán népfajok között, ahol mint fajelszigetelő, fajkibékitő és viharfogó ország oly nehéz hivatást töltött be, amelyre talán Európának egyetlen népe sem lett volna képes. Ezzel a néhány példával Magyarország történetének csak egy meglehetősen rövid periódusából vázoltuk azokat a külpolitikai rendszabályokat és lépéseket, melyeket a magyarság tett, s melyekből kitűnik külpolitikai érettségünk. A magyar történelem több figyelemmel való áttanulmányozása során azonban mindig több és több olyan esetre bukkanunk, melyekből a magyar faj külpolitikai érettsége még jobban kitűnik. Hisszük, hogy azokat a tulajdonságokat, melyek belőlünk hiányzanak, hogy kormányunkat egy őt teljesen megértő társadalom támogassa külpolitikai lépéseiben, néhány esztendő alatt kipótoljuk, illetve visszanyerjük s hisszük, hogy ha a teljes külpolitikai érettséget elértük, akkor meg fognak szűnni azok a jelenségek, melyek a kívülről szemlélő előtt ugy tüntetik fel Magyarországot, mintha itt minden egység hiányzana; végül hisszük, hogy mielőbb annyi külpolitikai érettségünk lesz, hogy bár befelé egymás között bármilyen politikai harcokat vivunk, a külföld felé a legteljesebb egységet mutatjuk. Ez azonban csak akkor fog megtörténni, ha a politikai élet sáncaiba csak önzetlen és megbízhatóan magyar, rátermett férfiak kerülnek be.