Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) október-december • 218-296. szám

1921-11-25 / 267. szám

2 Kőrös vidék Békéscsaba, 1921. november 25. Nagyszabású beruházások a város fejlesztésére 9 polgármester előterjesztése a járdaépítésről Esett a buza ára Szinte hihetetlenül magas árat szabtak a gabona élelmes láncosai a kenyérmagvaknak az utóbbi időkben. A buza ára nem volt már messze a háromezer koronától. Az emelkedés egyre tartott, a fogyasztóközönség pedig napról-napra szorongva várta a fordulatot. Természetesen sokan a kisgazdát és általában a termelőt vádolták a magas búzaárért, holott az egész gabonapiac a tőzsde spekuláns láncosainak a kezében van, akik könyörtelen kapzsisággal licitáltak egymásra odafenn, amig a szédületes árakig eljutottak. A kisgazdaközönség mindössze annyit tett, hogy alkalmazkodott a spekulánsok által teremtett viszonyokhoz, de nem helyeselte a magas árakat és rettegett azoknak esetleges következményeitől. Ezt bizonyítja, hogy jóleső érzéssel fogadta a búzaárnak a napokban bekövetkezett esését. Hiszen, hogy a buza ára magasabb, mint a háború előtt volt, az természetes, mert a termelési költségek is tetemesen megnövekedtek. A mezőgazdaságban nélkülözhetetlen iparimunkálatok dija legalább százszorosára, de néhol ötszázszorosára emelkedett. Szakértők szerint egy srófospatkó, ami ezelőtt 1 korona volt, ma 100 koronába kerül. Egy kötőfők, amit 1 korona 40 fillérért lehetett megvásárolni, ma sokkal gyengébb kivitelben 70 koronába kerül. A rekordot a bognármunka viszi. Egy pár kerékért (vasalás nélkül, tisztán bognárkézből) 5—6 ezer koronát kérnek, holott ezelőtt nyolc forint, azaz 16 korona volt az ára. Ez tehát körülbelül 320-szoros drágulás, míg ugyanannyi idő alatt a buza ára csak a spekulánsok üzérkedése folytán, tehát a magas termelőköltségeket viselő kisgazdák akaratán kivül emelkedett százszorosára. Szabad a forgalom Csehország s Jugoszlávia felé (Budapest, nov. 24.) Csehszlovákia és Jugoszlávia szabaddá tette forgalmát Magyarországgal szemben a mozgósítást megelőző mértékben. A Prága—B udapest — Belgrád közötti gyors- és személyvonatok ismét forgalomba léptek. Holtponton a szárazföldi leszerelés ügye (Washington, nov. 24.) A szárazföldi leszerelés ügye a washingtoni konferencián holtpontra jutott. A konferencia résztvevőinek véleménye szerint nem is remélhető hamarosan megegyezés ebben az ügyben. Illetékelengedés (Budapest, nov. 24.) A MTI. jelenti : A hivatalos lap pénteki száma közli a pénzügyminiszter rendeletét, hogy a december 31-ig külföldi állomásokra feladott égetett szeszes folyadék után kivetett illetékek nem fizetendők meg. Késik a zöldkönyv (Budapest, nov. 24.) A zöldkönyv megjelenése nyomdai technikai okoknál fogva késik. Előreláthatólag csak a hét végén kerülhet a közönség kezébe. Fontos polgármesteri előterjesztést vesz tárgyalás alá a város képviselőtestülete legközelebbi ülésén. A nagy körültekintéssel és alapossággal kidolgozott előterjesztést a képviselőtestület bizonyára örömmel fogadja, mert olyan kérdéseket old meg a lehető legpraktikusabban, amelyek már évek óta kisértenek s amelyeknek elintézése tovább már nem halasztható. A háború és az utána következett súlyos idők által okozott pusztulások pótlására idáig nem fordíthatott kellő gondot a város. A járdák újjáépítése az anyaghiány és a magas munkabérek következtében sokáig lehetetlennek látszott. Ugyanezek az okok késleltették a városháza kibővítését, sőt még az uj vásártér berendezését is. Minthogy erre a három fontos beruházásra égetően nagy szükség van, örömmel üdvözöljük a polgármester előterjesztését, amely a beruházások anyagi részének célszerű megoldására is kiterjeszkedik. A városháza kibővítése A városháza épülete már a községi hivatalok elhelyezésére is kevésnek bizonyult. A várossá való átalakulás óta az egyes ügyosztályok több személyzettel dolgoznak, túlzsúfolt helyiségekben s még igy sem helyezhetők el. Ez a körülmény óriási mértékben hátráltatja az ügykezelést, tehát hátrányára van a város közönségének. A városháza kibővítésének olyan arányúnak kell lennie, hogy ne csak az összes városi hivatalokat fogadja magába, hanem az államrendőrségnek is megfelelő férőhelyet biztosithasson benne a város megfelelő bér ellenében. Ilyen arányú kibővítés mintegy 4 millió koronás terhet jelent, amelynek részbeni megtérítésére igen kedvező megoldást ajánl a polgármester. Tervezete szerint a városháza földszinti utcai helyiségeit üzlethelyiségek formájában adná bérbe a város, ami által tekintélyes jövedelmet biztositana magának. Ehez járulna még az állam által a rendőrségi épületrészért fizetendő bérösszeg is. Járdaépités Az előterjesztés második pontja a járdaépítéssel foglalkozik. Nagyobb vállalatok ajánlatai alapNémetország vadászfegyvert sem gyárthat (Bécs, nov. 24.) Az Arbeiter Zig. irja, hogy Mellet francia tábornok tegnap meglátogatta a Deutsches Verkstátte telepét. A látogatás célja, hogy megakadályozzák a fegyverek gyártását. Mellet kijelentette, hogy a gyártelepet át lehet alakítani irógépgyártásra, de Franciaországra nézve még a vadászfegyverek készítése is veszedelmes. ján megállapította a polgármester, hogy aszfaltjárdák építése ma az anyaghiány miatt lehetetlen. Ajánlatos tehát betonjárdák építése, amelyek olcsóbbak, tartósabbak és kevesebb fenntartási költséget is igényelnek. A járdák kiépítése fokozatosan történnék. Az 1922. évben csak a legszükségesebb utvonalak kerülnek kiépítésre. Ilyenek: azAndrássy-ut mindkét oldala, a Széchenyi-utca és a Gyulai-ut északi oldala, a Ferenc József-tér nyugati, a Zsilinszky-utca keleti oldala, a Kossuth-térnek a szobor előtt elhúzódó része, a Baross- és a Berényi-ut keleti és a Szarvasi -ut északi oldala, ezenkívül még egyes kisebb utvonalak, amelyeken vagy egyáltalában nincs járda, vagy nagyon rossz állapotban van. Ez a járda körülbelül 8 kilométernyi lenne. Szélessége 2 és fél méter, tehát mintegy 20 ezer négyszögöl járdaterületet jelent. A Szent István-, Ferenc József- és Kossuth-tér járdáinak kiépítését egyelőre nem javasolja a polgármester, minthogy a viszonyok remélhető jobbrafordulása esetén azokat aszfalttal lehetne kicserélni. A járdaépités egyelőre ilyen tervezet szerint 6 millió K-t igényel, amely összegnek a fele az érdekelt telektulajdonosokat terheli az érvényben levő járdaépítési szabályrendelet értelmében. Az uj betonjárdákat legalább 15 évig egyáltalában nem kellene javítani, mig a jelenlegi téglajárdák karbantartása állandóan nagy összegeket emészt fel. A felszedendő téglaanyag a mellékutak járdáinak tatarozására szolgálna. Egészségügyi és szépészeti szempontból is nagyon fontos a járdák megépítése. Az uj vásártér Az uj vásártér berendezésére és felszerelésére sürgősen meg kell indítani az előkészítő munkálatokat. A berendezés 500 ezer koronába kerül, amely részben megtérül azon, hogy a modern vásártér fokozott forgalmat, tehát jóval nagyobb helypénz jövedelmet jelent. A berendezés kapcsán az állatmázsálást is a vásártérre helyezik ki a városháza udvaráról. A képviselőtestület kétségtelenül elfogadja a polgármester tervezetét, amely a legmegfelelőbb megoldási módját ajánlja ezeknek az elhalasztí hatatlan ügyeknek. A portorosei konferencia jelentősége (Portorose, nov. 24.) A konferencia magyar megbízottjának kijelentése szerint a portorosei konferencia legfontosabb eseménye, hogy végre sikerült elérni azt, amit Bécsben hiába kíséreltek meg, hogy tudniillik minden állam gazdasági érdekből alkalmazkodjék a viszonyokhoz. A közeledés remélhetőleg nemcsak technikai téren, hanem kereskedelmi téren is bekövetkezik. 9 malmok sérelme Megszűntek a szabadmalmoh A gabonaforgalmának felszabadulása lehetővé tette a malmok felszabadulását is. A malmok súlyos kötelezettségek vállalásával kieszközölték, hogy megszüntessék velük szemben azokat a korlátozásokat, amelyek már a háború alatt megkezdődtek és megkeserítették életüket. Kötelezték magukat ugyanis arra, hogy másfélmillió mázsa gabonát 600 koronás térítési áron beszolgáltatnak az államnak az ellátatlanok részére. A szerződés megkötésére azzal vették rá a malmokat, hogy amelyik eleget tesz a vállalt gabonabeszállitási kötelezettségének, az mentesül minden zaklatástól, mig amelyik vagy nem vállalja el a reá kiszabott vám beadását, vagy a vállalt menynyiséget nem szállítja be pontosan, azt ismét ellenőrzés alá veszik és elszámoltatják vámkeresményével. A malmok egy része becsületesen teljesítette a szerződést, más része azonban — amint előre látható volt — vagy nem tudott, vagy nem akart megfelelni kötelezettségének és nem szállított be megfelelő mennyiségű vámgabonát. Az ellátatlanok gabonaszükségletét azonban mindenképpen biztosítani kellett. Most hát rendeletet adott ki a földmivelésügyi miniszter és abban az összes malmok szerződését felmondotta, tekintet nélkül arra, betöltötte-e a malom a szerződést, avagy nem és igy valamennyi malmot újból ellenőrzés alá helyeztek. Ezzel a rendelkezéssel azokat a malmokat, amelyek becsületesen beadták a vállalt gabonát, súlyos sérelem éri. A beszolgáltatást ugyanis ugy szabályozták, hogy az őrlési idény első három hónapjában az egész évre vállalt gabonamennyiség felét kellett beszállítani, tekintet nélkül arra, hogy mennyi volt a malom vámkeresménye, másik felét pedig januárig kellett volna már beadni. November 23-tól kezdve azonban a malmoknak minden vámkeresményüket be kellett adni tekintet nélkül arra, hogy eddig mennyit szállítottak be. Már most az a malom, amelyik eddig többet adott be, mint amenynyi vámot megkeresett, azon reményben, hogy az év hátralevő részében még megkeresi azt a vámot, amit előre beadott, sokkal rosszabb helyzetbe jut, mint az, aki nem tett eleget kötelezettségének, mert november 23-tól kezdve egyformán be kell szállítani mindegyiknek összes vámkeresményét. Az uj rendelet tehát ismét azoknak kedvez, akik kötelességmulasztást követtek el és azokat sújtja, akik hiven teljesítették kötelességüket, mint ahogy az utóbbi idkőben a forgalom korlátozó rendeletek ismételten tették. A közellátás biztosítása szempontjából érthetők az ilyen kényszerrendszabályok, de erkölcsileg menthetetlenek, mert aláássák a törvénytiszteletet és arra nevelik a polgárokat, hogy minden módon kibújni igyekezzenek a rendeletek alól. Hisz azt kell tapasztalniok, hogy mindig az jár jobban, aki nem engedelmeskedik és az issza meg a levét, aki becsületes. Ilyen intézkedésektől tehát minden kormánynak tartózkodnia kellene, mert az pillanatnyilag könnyíthet ugyan helyzetén, de hosszú időre sokkal nagyobb károkat okoz, mint amennyi hasznot hoz. Ilyen esetek mégisOsztrák propaganda a népszavazási terüieteken Sopron, november 24. A népszavazási területeken az osztrák agitátorok már nyíltan folytatják propagandamunkájukat plakátokkal, röpcédulákkal és mozik utján. — A lakosság maga tiltakozik az osztrákok aknamunkája ellen és letépi az agitátorok által kiragasztott propagandaplakátokat. A tábornoki bizottság, amelynek kötelessége ellenőrizni az osztrákok magatartását, erélyes vizsgálatot indít az osztrák propaganda ügyében.