Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) október-december • 218-296. szám

1921-11-25 / 267. szám

2 Kőrös vidék Békéscsaba, 1921. november 25. Nagyszabású beruházások a város fejlesztésére 9 polgármester előterjesztése a járdaépítésről Esett a buza ára Szinte hihetetlenül magas árat szabtak a gabona élelmes láncosai a kenyérmagvaknak az utóbbi idők­ben. A buza ára nem volt már messze a háromezer koronától. Az emelkedés egyre tartott, a fogyasztó­közönség pedig napról-napra szo­rongva várta a fordulatot. Termé­szetesen sokan a kisgazdát és ál­talában a termelőt vádolták a ma­gas búzaárért, holott az egész ga­bonapiac a tőzsde spekuláns lán­cosainak a kezében van, akik kö­nyörtelen kapzsisággal licitáltak egy­másra odafenn, amig a szédületes árakig eljutottak. A kisgazdaközönség mindössze annyit tett, hogy alkalmazkodott a spekulánsok által teremtett viszo­nyokhoz, de nem helyeselte a ma­gas árakat és rettegett azoknak esetleges következményeitől. Ezt bizonyítja, hogy jóleső érzéssel fo­gadta a búzaárnak a napokban be­következett esését. Hiszen, hogy a buza ára maga­sabb, mint a háború előtt volt, az természetes, mert a termelési költ­ségek is tetemesen megnövekedtek. A mezőgazdaságban nélkülözhetet­len iparimunkálatok dija legalább százszorosára, de néhol ötszázszo­rosára emelkedett. Szakértők szerint egy srófospatkó, ami ezelőtt 1 ko­rona volt, ma 100 koronába kerül. Egy kötőfők, amit 1 korona 40 fil­lérért lehetett megvásárolni, ma sok­kal gyengébb kivitelben 70 koronába kerül. A rekordot a bognármunka viszi. Egy pár kerékért (vasalás nélkül, tisztán bognárkézből) 5—6 ezer koronát kérnek, holott ezelőtt nyolc forint, azaz 16 korona volt az ára. Ez tehát körülbelül 320-szo­ros drágulás, míg ugyanannyi idő alatt a buza ára csak a spekulán­sok üzérkedése folytán, tehát a ma­gas termelőköltségeket viselő kis­gazdák akaratán kivül emelkedett százszorosára. Szabad a forgalom Cseh­ország s Jugoszlávia felé (Budapest, nov. 24.) Cseh­szlovákia és Jugoszlávia sza­baddá tette forgalmát Magyar­országgal szemben a mozgó­sítást megelőző mértékben. A Prága—B udapest — Belgrád közötti gyors- és személyvona­tok ismét forgalomba léptek. Holtponton a szárazföldi leszerelés ügye (Washington, nov. 24.) A szárazföldi leszerelés ügye a washingtoni konferencián holtpontra jutott. A konfe­rencia résztvevőinek vélemé­nye szerint nem is remélhető hamarosan megegyezés ebben az ügyben. Illetékelengedés (Budapest, nov. 24.) A MTI. je­lenti : A hivatalos lap pénteki száma közli a pénzügyminiszter rendele­tét, hogy a december 31-ig külföldi állomásokra feladott égetett szeszes folyadék után kivetett illetékek nem fizetendők meg. Késik a zöldkönyv (Budapest, nov. 24.) A zöldkönyv megjelenése nyomdai technikai okok­nál fogva késik. Előreláthatólag csak a hét végén kerülhet a közönség kezébe. Fontos polgármesteri előterjesz­tést vesz tárgyalás alá a város kép­viselőtestülete legközelebbi ülésén. A nagy körültekintéssel és alapos­sággal kidolgozott előterjesztést a képviselőtestület bizonyára öröm­mel fogadja, mert olyan kérdéseket old meg a lehető legpraktikusabban, amelyek már évek óta kisértenek s amelyeknek elintézése tovább már nem halasztható. A háború és az utána követke­zett súlyos idők által okozott pusz­tulások pótlására idáig nem fordít­hatott kellő gondot a város. A járdák újjáépítése az anyaghiány és a magas munkabérek következtében sokáig lehetetlennek látszott. Ugyan­ezek az okok késleltették a város­háza kibővítését, sőt még az uj vásártér berendezését is. Minthogy erre a három fontos beruházásra égetően nagy szükség van, öröm­mel üdvözöljük a polgármester elő­terjesztését, amely a beruházások anyagi részének célszerű megoldá­sára is kiterjeszkedik. A városháza kibővítése A városháza épülete már a köz­ségi hivatalok elhelyezésére is ke­vésnek bizonyult. A várossá való átalakulás óta az egyes ügyosztá­lyok több személyzettel dolgoznak, túlzsúfolt helyiségekben s még igy sem helyezhetők el. Ez a körülmény óriási mértékben hátráltatja az ügy­kezelést, tehát hátrányára van a város közönségének. A városháza kibővítésének olyan arányúnak kell lennie, hogy ne csak az összes városi hivatalokat fogadja magába, hanem az államrendőrségnek is megfelelő férőhelyet biztosithasson benne a város megfelelő bér el­lenében. Ilyen arányú kibővítés mintegy 4 millió koronás terhet jelent, amely­nek részbeni megtérítésére igen kedvező megoldást ajánl a polgár­mester. Tervezete szerint a város­háza földszinti utcai helyiségeit üzlethelyiségek formájában adná bérbe a város, ami által tekintélyes jövedelmet biztositana magának. Ehez járulna még az állam által a rendőrségi épületrészért fizetendő bérösszeg is. Járdaépités Az előterjesztés második pontja a járdaépítéssel foglalkozik. Nagyobb vállalatok ajánlatai alap­Németország vadászfegyvert sem gyárthat (Bécs, nov. 24.) Az Arbeiter Zig. irja, hogy Mellet francia tábornok tegnap meglátogatta a Deutsches Verkstátte telepét. A látogatás célja, hogy megakadályozzák a fegyverek gyártását. Mellet kijelentette, hogy a gyártelepet át lehet alakítani iró­gépgyártásra, de Franciaországra nézve még a vadászfegyverek ké­szítése is veszedelmes. ján megállapította a polgármester, hogy aszfaltjárdák építése ma az anyaghiány miatt lehetetlen. Ajánla­tos tehát betonjárdák építése, ame­lyek olcsóbbak, tartósabbak és ke­vesebb fenntartási költséget is igé­nyelnek. A járdák kiépítése fokoza­tosan történnék. Az 1922. évben csak a legszükségesebb utvonalak kerülnek kiépítésre. Ilyenek: azAn­drássy-ut mindkét oldala, a Széche­nyi-utca és a Gyulai-ut északi ol­dala, a Ferenc József-tér nyugati, a Zsilinszky-utca keleti oldala, a Kossuth-térnek a szobor előtt elhú­zódó része, a Baross- és a Beré­nyi-ut keleti és a Szarvasi -ut északi oldala, ezenkívül még egyes kisebb utvonalak, amelyeken vagy egyálta­lában nincs járda, vagy nagyon rossz állapotban van. Ez a járda körülbelül 8 kilométernyi lenne. Szé­lessége 2 és fél méter, tehát mint­egy 20 ezer négyszögöl járdaterüle­tet jelent. A Szent István-, Ferenc József- és Kossuth-tér járdáinak ki­építését egyelőre nem javasolja a polgármester, minthogy a viszonyok remélhető jobbrafordulása esetén azo­kat aszfalttal lehetne kicserélni. A járdaépités egyelőre ilyen ter­vezet szerint 6 millió K-t igényel, amely összegnek a fele az érdekelt telektulajdonosokat terheli az érvény­ben levő járdaépítési szabályrende­let értelmében. Az uj betonjárdákat legalább 15 évig egyáltalában nem kellene javítani, mig a jelenlegi tégla­járdák karbantartása állandóan nagy összegeket emészt fel. A felszedendő téglaanyag a mellékutak járdáinak tatarozására szolgálna. Egészségügyi és szépészeti szempontból is nagyon fontos a járdák megépítése. Az uj vásártér Az uj vásártér berendezésére és felszerelésére sürgősen meg kell in­dítani az előkészítő munkálatokat. A berendezés 500 ezer koronába ke­rül, amely részben megtérül azon, hogy a modern vásártér fokozott forgalmat, tehát jóval nagyobb hely­pénz jövedelmet jelent. A berende­zés kapcsán az állatmázsálást is a vásártérre helyezik ki a városháza udvaráról. A képviselőtestület kétségtelenül elfogadja a polgármester tervezetét, amely a legmegfelelőbb megoldási módját ajánlja ezeknek az elhalaszt­í hatatlan ügyeknek. A portorosei konferencia jelentősége (Portorose, nov. 24.) A konfe­rencia magyar megbízottjának ki­jelentése szerint a portorosei kon­ferencia legfontosabb eseménye, hogy végre sikerült elérni azt, amit Bécsben hiába kíséreltek meg, hogy tudniillik minden állam gazdasági érdekből alkalmazkodjék a viszo­nyokhoz. A közeledés remélhetőleg nemcsak technikai téren, hanem kereskedelmi téren is bekövetkezik. 9 malmok sérelme Megszűntek a szabadmalmoh A gabonaforgalmának felszabadu­lása lehetővé tette a malmok felsza­badulását is. A malmok súlyos kötelezettségek vállalásával kieszkö­zölték, hogy megszüntessék velük szemben azokat a korlátozásokat, amelyek már a háború alatt meg­kezdődtek és megkeserítették életü­ket. Kötelezték magukat ugyanis arra, hogy másfélmillió mázsa ga­bonát 600 koronás térítési áron beszolgáltatnak az államnak az el­látatlanok részére. A szerződés megkötésére azzal vették rá a malmokat, hogy amelyik eleget tesz a vállalt gabonabeszálli­tási kötelezettségének, az mentesül minden zaklatástól, mig amelyik vagy nem vállalja el a reá kiszabott vám beadását, vagy a vállalt meny­nyiséget nem szállítja be pontosan, azt ismét ellenőrzés alá veszik és elszámoltatják vámkeresményével. A malmok egy része becsületesen teljesítette a szerződést, más része azonban — amint előre látható volt — vagy nem tudott, vagy nem akart megfelelni kötelezettségének és nem szállított be megfelelő mennyiségű vámgabonát. Az ellátatlanok gabona­szükségletét azonban mindenképpen biztosítani kellett. Most hát rende­letet adott ki a földmivelésügyi mi­niszter és abban az összes malmok szerződését felmondotta, tekintet nél­kül arra, betöltötte-e a malom a szerződést, avagy nem és igy vala­mennyi malmot újból ellenőrzés alá helyeztek. Ezzel a rendelkezéssel azokat a malmokat, amelyek becsületesen be­adták a vállalt gabonát, súlyos sére­lem éri. A beszolgáltatást ugyanis ugy szabályozták, hogy az őrlési idény első három hónapjában az egész évre vállalt gabonamennyiség felét kellett beszállítani, tekintet nél­kül arra, hogy mennyi volt a malom vámkeresménye, másik felét pedig januárig kellett volna már beadni. November 23-tól kezdve azonban a malmoknak minden vámkeresmé­nyüket be kellett adni tekintet nél­kül arra, hogy eddig mennyit szál­lítottak be. Már most az a malom, amelyik eddig többet adott be, mint ameny­nyi vámot megkeresett, azon remény­ben, hogy az év hátralevő részében még megkeresi azt a vámot, amit előre beadott, sokkal rosszabb hely­zetbe jut, mint az, aki nem tett eleget kötelezettségének, mert no­vember 23-tól kezdve egyformán be kell szállítani mindegyiknek összes vámkeresményét. Az uj rendelet tehát ismét azok­nak kedvez, akik kötelességmulasz­tást követtek el és azokat sújtja, akik hiven teljesítették kötelességü­ket, mint ahogy az utóbbi idkőben a forgalom korlátozó rendeletek ismé­telten tették. A közellátás biztosítása szem­pontjából érthetők az ilyen kény­szerrendszabályok, de erkölcsileg menthetetlenek, mert aláássák a törvénytiszteletet és arra nevelik a polgárokat, hogy minden módon ki­bújni igyekezzenek a rendeletek alól. Hisz azt kell tapasztalniok, hogy mindig az jár jobban, aki nem engedelmeskedik és az issza meg a levét, aki becsületes. Ilyen intéz­kedésektől tehát minden kormány­nak tartózkodnia kellene, mert az pillanatnyilag könnyíthet ugyan hely­zetén, de hosszú időre sokkal na­gyobb károkat okoz, mint amennyi hasznot hoz. Ilyen esetek mégis­Osztrák propaganda a népszavazási terüieteken Sopron, november 24. A népszavazási területeken az osztrák agitátorok már nyíltan folytatják propagandamunkájukat plakátokkal, röpcédulákkal és mozik utján. — A lakosság maga tiltakozik az osztrákok aknamunkája ellen és letépi az agitátorok által kiragasztott propagandaplakátokat. A tábornoki bizottság, amelynek kötelessége ellenőrizni az osztrákok magatartását, erélyes vizs­gálatot indít az osztrák propaganda ügyében.

Next

/
Thumbnails
Contents