Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) október-december • 218-296. szám
1921-11-19 / 262. szám
Békéscsaba, 1921. novembe r2 4. Csütörtök II. évfolyam 2 66. szám . SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATALí Békéscsabán, Szent István-tér 18. sz. A szerkesztőség telefon száma i GO. Független keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 35 K, negyedévre 100 K, félévre 200 K. Egyes szám ára 3 K. i) munbásság és oz újjáépítés A királykérdésnek — legalább is bizonyos tekintetben és bizonyos időre — való elintézésével minden bizonnyal több ideje marad a kormánynak oly problémák megoldására, melyek a kül- és belpolitikai kérdések eddigi halmaza miatt kivül estek a megoldhatóság körén. E kérdések közül egyik legégetőbb és legfontosabb munkásságnak az ország újjáépítési munkáiba való bevonása. Mert a konszolidáció kérdésében a munkásság — főként a szociáldemokrata munkásság — meglehetősen passzív szerepet töltött be. Természetes azonban, hogy az ország a nemzeti élet kiépítésénél nem nélkülözheti munkás gyermekei karját sem s itt az ideje, hogy a nemzeti feltámadás erőfeszítéseiben eddig magát teljesen távol tartó munkásság is bekapcsolódjék a magyarságnak az életért vivott nagy harcába. Ehhez azonban ugy a munkásságnak, mint az ország többi társadalmi rétegének a következőket kell figyelembe venni: A szociáldemokrata párt nem hatalom. Azt hisszük, hogy ezzel a ténnyel maguk a szociáldemokraták is meglehetősen tisztában vannak, ha egészen tárgyilagosan itélik meg ezt a kérdést. A második (szociáldemokrata) internacion áléról a bojkottkisérletek alatt bebizonyult, hogy ártani tud ugyan az országnak, de nem annyira, hogy létérdekében ingatná meg, azonban használni még inkább tudna ugy az ország, mint a munkásság saját gazdasági helyzetének. Az emiitettekből bővebb magyarázat nélkül is nyilvánvaló, hogy a magyarországi munkásságnak igenis bő alkalma nyilik segiteri a megcsonkítás és a gazdasági krizis sújtotta ország helyzetén az esetben, ha a második internacionalét nem mint politikai faktort és politikai ambíciók elérésének eszközét tekintik, hanem tisztán gazdasági és munkásjóléti célok szolgálatába állítják azt. A Bécs-környéki szociáldemokrata munkásság kiáltó példáját nyújtotta annak, hogy szociáldemokrata elvei feladása nélkül is őszinteséggel, becsületes magyar munkával milyen nagy mértékben siethet segítségére az elnyomott, gazdasági válságba kergetett országnak. Abban a pillanatban, mihelyt a szociáldemokrata szakszervezetek lemondanak jogosulatlan politikai aspirációikról s természetszerű feladatuknak a gazdasági és munkásjóléti kérdéseknek élnek, automatikusan szűnnek meg azok a rendszabályok, melyek ma súlyként nehezednek a szakszervezetek munkásságára. Ez az uj célkitűzés a közigazgatási uton való internálás korlátozását okvetlen maga után vonná. De a nemzeti munkában résztvevő szociáldemokrata munkásságnak mi sem állana útjában, hogy a gyülekezési szabadságot elnyerje, valamint sajtójának olyan elbírálását kérhesse, mint amilyen bánásmódban a polgári lapok [részesülnek. Meggyőződésünk, hogy a kormány ez esetben semminemű különbséget sem tenne a szociáldemokrata munkásság és a nemzeti újjáépítésben már régóta fáradozó társadalmi rétegek között. Ma mindenki előtt az ország újjáépítése legyen a főcél, melynek egyetlen módja a munka. A munka, mely kizár minden sztrájkot. Sztrájkok a mai helyzetben az ország sírásói lehetnek. A munkásoknak a munkaadókkal szemben munkabérkérdésekben felmerült ellentétei esetén el kell fogadnia az egyeztető bíróságok illetékességének gondolatát. A zsidó tőkét pedig, mely csodálatos módon ahelyett, hogy a termelés és gazdasági rekonstrukció kérdését tartaná szem előtt, épen ellenkező célokban látja hivatását: tudniitlik, hogy a munkásság elégedetlenségét szítsa s ezáltal olyan politikai légkört teremtsen, mely a jelenlegi irányzat bukását s a zsidóságnak a hatalomra való kilátásait tegye lehetővé; szorítsa a kormányt olyan mederbe, hol gazdasági és társadaimi romboló hatása bizonyos korlátok közé szorul, vagy teljesen megszűnik. Ilyen körülmények között elképzelhető, hogy a szociáldemokraták elveik feladása nélkül teremtő kézzel lendítsenek az országépités alkotó munkáján. Szeretnők, ha ez a néhány sor gondolkozóba ejtené a most teljesen passiv szerepet játszó munkásság gondolkozó elemeit s mielőbb segítségére sietnének az ország és a munkásság saját gazdasági helyzetének kérdését megoldani törekvő polgári társadalomnak. Gy. d. Biztos az egységes párt kialakulása Apponyi lesz a keresztény ellenzék vezére Budapest, november 18. A kihallgatások eredménye még mindig ismeretlen. Irányadó nyilatkozatokból azonban biztosra vehető az egységes kormányzópárt kialakulása. Az uj párt alkotóelemei lesznek: A kisgazdapárt teljes egészében, a disszidensek és a kereszténypárt legnagyobb része. Ezekkel szemben mintegy 15—20 keresztény pár ti és egynéhány diszszidens gróf Apponyi vezetése alatt ellenzékbe lép. A kereszténypártiak közül a szigorú legitimisták maradnak ki a kormányzópártból. A keresztény ellenzék mintegy 28—30 tagból állana igy és 60 tagnyira növelné az ellenzék összes létszámát, amellyel szemben 140—160 tagból álló erős kormányzópárt alakulna ki. Bethlen István a feltevések szerint egészen rövidlejáratú programmot fog adni. Egyelőre <ssak a választójogi és a közigazgatási reformot igyekezne tető alá hozni, aminek megtörténte után a nemzetgyűlés feloszlatására kerül a sor és megejtik az uj választásokat. A választások valószínűleg tavaszra következn ek el. összehívják a nemzetgyűlést (Budapest, nov. 18.) Holnap adják át Gadl Gasztonnak a nemzetgyűlés azonnali összehívására vonatkozó beadványt, amit harmincan írtak alá. Bethlen István gróf már az uj kormány kész programmjával akar a nemzetgyűlés uj ülése elé lépni. Külföldön levő hadikölcsönök bejelentése (.Budapest, nov. 18.) A hivatalos lap holnapi száma rendeletet közöl, amelynek értelmében mindazokat az államadóssági címleteket, amelyek magyar állampolgárok tulajdonát képezik ugyan, de külföldön őriztetnek, legkésőbb 1921. dec. 15-ig be kell jelenteni a pénzügyminisztériumban. 9 kisgazdapárt felelősségteljes politikát Oz Nagyatádi Szabó István nyilatkozata Budapest, nov. 18. Nagyatádi Szabó István ma az alábbiakat jelentette ki a „Körösvidék" budapesti munkatársa előtt: — A kisgazdapárt már a háború idején megalakult. Azóta már sok párt kidőlt mellőle. Ez az egyetlen párt, amely mindenféle viszontagságok között megmaradt, tehát megmarad a jövőben is. Nem engedem sem megszüntetni, sem feloszlatni. Különben ez az országnak volna kárára, mert a kisgazdapárt mindig mérsékelt politikát űzött, mig ha feloszlatnák, olyan kisgazdapártok alakulnának nyomában, amelyek szélsőségesek volnának. A jelenlegi kisgazdapártot semmi hatalmi cél nem vezérli. Ellenzékben is épen olyan felelősségteljes politikát űzne, mint maga a kormány. Köveket kér a határ kiigazító bizottság (Nagyvárad, nov. 18.) A nagyváradi határkiegészitő bizottság ma átiratban kereste meg a megyei prefekturát egy hirdetés ügyében, amelyben a prefektura tegye közzé, hogy a bízottságnak a román—magyar határ megjelöléséhez 750 nagyméretű és 1250 kisméretű határkőre van szüksége. A határkövek szállítására a vármegye alispánjának nyújthatják be ajánlataikat. A kisgazdák megoldottnak tartják a válságot (Budapest, nov. 18.) Kisgazdapárti körökben még mindig változatlan nyugalommal szemlélik a fejleményeket. Egyes politikusok már is megoldottnak tartják a válságot. A kisgazdapárt támogatja a kormányt, de semmi uj pártalakitásba nem megy bele. Remélik^ hogy Bethlen István saját érdekében is a kisgazdapártra támaszkodva óhajt berendezkedni. Az osztrákok elérték az uj határt (Sopron, nov. 19.) Az előnyomuló osztrák csapatok ma Somfalváig jutottak előre és egyidejűleg elérték a Fertő keleti szegélyét is. Utlevélügyek a portorosei konferencián Portorose, nov. 18.) A portorosei konferenciáról külön bizottságot küldöttek ki az utlevélkérdések megvitatására.
