Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) október-december • 218-296. szám
1921-11-18 / 261. szám
Békéscsaba, 1921. november2 4. Csütörtök II. évfolyam 2 66 . szám. 9 SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Békéscsabán, Szent István-tér 18. sz. A szerkesztőség telefon száma : GO. Független keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 35 K, negyedévre 100 K, félévre 200 K. Egyes szám ára 3 K. Uj utakat A Magyarországi Turáni Szövetség egy fiatalabb, de igen erős ága a turáni irányzatnak. Szülője az a gondolat, hogy az árja származású antant kétségtelenül azért bánt velünk hasonlíthatatlanul kegyetlenebbül, — mint bármely más ellenségével, mert idegen fajból származunk. Ezt az eredendő bünt nem tudta expiálni 900 éves páratlan önfeláldozásunk a Nyugatért és a kereszténységért. Ennek a ténynek logikai folyománya, hogy elsősorban fajrokonaink között keressünk támaszt, azokkal lépjünk közelebbi viszonyba, akiknek részéről ösztönszerű gyűlölettől nem kell tartanunk. Másik alapja a turáni gondolat gyors elterjedettségének az az észlelet, hogy a nyugati szellemi irányok ránk csak akkor nem [hatnak károsan, ha azokat előbb turáni szellemünkön — mint természetes szűrőn — bocsájtjuk át s csak azt engedjük magunkhoz, ami nemzeti egyéniségünknek megfelel. A nyugati világnézet az egyén jogán, a turáni világnézet pedig a nemzet jogán alapszik. Minden a nemzeté, az egyén joga csak visszfénye a nemzet jogának. A nyugati ember célja az egyéni érvényesülés. A turánié a harmonikus élet. Mióta a XVIII. század francia filozofiája az árja önzés, mely az egyén kedvéért, az egyén érdekeiért és állítólagos felszabadításáért a forradalmaktól sem riadt vissza, legerősebb fékezőjét, a kereszténységet visszaszorította, a féktelenné vált rettenetes aberrációkat, a gazdasági imperializmust, a szociáldemokráciát — mely nem más, mint az állam lényének felosztása egymást pusztító elemeire — s végül azt a gondolatot hozta létre a mostani békében, melynek analógiája a római Vae victis l-ben az ellenségnek rabszolgául való eladásában van, mintha a kereszténység szelídítő hatása nyom nélkül elveszett volna. Mi türés-tagadás, ez a betegség a mi szervezetünket is megtámadta, azonban egy rettenetes összeomlásban kiégett belőlünk és most óvakodni fogunk attól, hogy még egyszer megkapjuk. De nem is kaphatjuk meg, mert lelkünkből ismét előtör az ős turáni szellem, mely azt tanitja, hogy az egyéni érdekeknek a nagy nemzeti gondolatban el kell olvadniok. Hogy ez a gondolat élő valóság, annak bizonyítására a turanologia rengeteg példát, turáni fejből fakadt gondolatot tud felhozni. Nézzük meg a japániak páratlan önfeláldozását az orosz-japán háborúban, melyet a mi európaiasodott agyunk is embertelennek vagy jobban emberfelettinek tekint. Ugyanezt a gondolatot látjuk a török történelemben, a vallás köpenyébe burkoltan. De meg van ez bennünk is, a magyar virtusban, a hadifoglyokkal való jó bánásmódban, az ellenséggel szemben való lovagiasságban. Közjogunk legszebb, legeredetibb gondolata a szent korona tantétele szintén ebben a turáni gondolatmenetben csúcsosodik ki. A szent korona részecskéje minden politikai joggal biró magyar ember. Testvérek, kik egymást támogatják, egymással szemben bizakodó szereBethlen István hivatalnohkormányt alakit Folynak a kihallgatások a kormányzónál — Nagyatádi Szabó nyilatkozata a kibontakozás lehetőségéről Budapest, november 17. A kisgazdapárt azt reméli, hogg csak reá támaszkodva alakithat Bethlen uj, erős kormányt, minthogy Csonkamagyarországon ma az erős kormányzat alapja és gerince csak a kisgazdapárt lehet. Kisgazda politikusok nézete szerint ha a miniszterelnök nem akarna a kisgazdapártra támaszkodni, már most fel kellene oszlatni a nemzetgyűlést, minthogy annak összetétele határozott irányt szab a kibontakozás utjának. A kihallgatások úgyszólván megszakítás nélkül folynak a kormányzónál, aki minden kérdés ügyében teljes tüzetességgel tájékoztatja magát. A mai kihallgatások közül különösebb jelentóséget a nagyatádi Szabó Istvánénak és a Mayer Jánosénak tulajdonítanák. Politikai körökben különösnek tartják, hogy a tárgyalások anyaga és eredménye mindezideig csaknem teljesen ismeretlen maradt. Azt hiszik, hogy a miniszterelnök épen olyan váratlanul és meglepetésszerűen fogja az uj kormány névsorát közzétenni, mint a régi kormány lemondását tette. Némely körökben bizonyosra veszik, hogy Bethlen hivatalnokkormányt alakit, amelynek leendő szürke tagjairól ma még kombinált névsor sem ismeretes. A kisgazdák szeretnék, ha a belügyi tárca Gaál Gasztonnak jutna. Ennek az óhajtásuknak meglehetősen erélyes formában adtak kifejezést Bethlen István előtt. Nagyatádi Szabó István ma az alábbiakat jelentette ki a „Körösvidék" budapesti munkatársa előtt a kibontakozás lehetőségeiről : Én a magam, valamint pártom részéről kötelességemnek tartom, hogy segédkezet nyújtsak Bethlen István grófnak a jogrend fenntartására legmegfelelőbb kibontakozás biztosítása érdekében. A miniszterelnök csakis a kisgazdapártban találhat erős átmeneti bázist munkájának továbbépítéséhez a nemzetgyűlés feloszlatásáig. Az egységes kormányzópárt és ennek alapján az egységes, erős kormányzat csakis a kisgazdák álláspontjának és erejének figyelembevételével születhetik meg. 9z egységes kormányzópárt ügye Illetékes helyről nyert információnk szerint rövidesen egységes kormányzópárt fog létesülni. Igaz, hogy a miniszterelnök operációja nem jár fájdalom nélkül, de feltétlen sikere lesz. A jelenlegi tarthatatlan helyzet miatt nem fontos a politikai siker, csak az, hogy a programm jól sikerüljön. Jöjjenek mindazok, akik odavalók, mellékes, hogy melyik párthoz tartoznak, de el kell fogadniok a miniszterelnök programmját. • Az egységes párt tagjai nem támogathatják 40—50 százaléknyira a kormányt, hanem támogatni kell a programmot a maga teljességében, fenntartás nélkül. Természetes, hogy akik kétségbe vonják a mai kormányforma törvényességét, vagy nem fogadják el fentartás nélkül az 1920. évi I. t.-cikket, azok teljesítsék hivatásukat az ellenzéki oldalon. Ugyanez áll a feltétlenül liberális frakcióhoz tartozókra is, akik menjenek ellenzékbe. Lényeges, hogy az egységes párt egyesítse magában az összes konstruktív erőket. Jugoszlávia meghátrált (Páris, nov. 17.) A legfelsőbb tanács elhatározta, hogy az albán— jugoszláv ügyet nyilvánosan tárgyalja. A belgrádi kormánytól jegyzék érkezett, hogy jugoszlávia elfogadja az uj döntést és kiüríti a megszállott területeket. tettel viseltetnek, a testvérek, kiket egy csodálatos erő s kapocs füz egybe; az az ösztönszerű törekvés, hogy a szent korona ismét dicsőségesebb fényben ragyoghasson. Hogy ez a gondolat, melynek kerete meg van a magyar rendek 1848-iki önfeláldozásában is, — mikor az ország és nemzet érdekében lemondanak kiváltságaikról — megtelik tartalommal, ha a keresztény nemzeti irány ebben a gondolatban válik szervezetté és öntudatossá, a mi nemzetünk elérheti azt, amire a turáni szervezet szerint hivatott, hogy összekötője legyen a Kelet és Nyugat kultúrájának, melyek között az idegenkedés, meg nem értés miatt finomabb lelki kapocs nincs és nem is lehet, csak akkor, ha azt a mi nemzetünk közvetíti, a turáni tőből fakadt, de 900 éve keresztény kultúrában élő s annak szellemét a legmagasztosabb módon érte való folytonos áldozattal magához vevő magyar nemzet. Nem meglepő tény-e a Gondviselésnek az a megnyilvánulása, hogy a mai felfordulásban mi a turáni nemzet, őrizzük az európai kultura szent Gral kincseit, a keresztény nemzeti gondolatot, melynek egyedül van hatalma, hogy megállíthassa a lelki szétzüllés folyamatát Európában? S hiába akarnak ujabb és ujabb csapásokkal, nélkülözésekkel arra szorítani, hogy ezt elengedjük, kitartunk mellette? A nemzet ösztönszerűleg érzi, hogy ő van hivatva dajkálni ezt a gondolatot, s hogy Európának egyetlen egy módja van arra, hogy az úgynevezett sárga veszedelemtől előbb vagy utóbb el ne söpörtessék: ha benne ismét szeretet lesz úrrá. Uj gondolatok, friss érzésvilág, kellenek a tanulságos aktivitásban holtrafáradt európai társadalomnak, s ezt a lelki felüditést csakis Keletről kaphatják. Ezt az uj világot akarja a magyarságban a Magyarországi Túrán Szövetség kiformálni. Az a véleménye, hogy most sokkal öntudatosabbnak kell lenni a magyarságnak, mint volt valaha. Saját önálló nemzeti és faji gondolatát kell kifejezésre juttatni irodalmában és művészetében. Vissza kell térni az ősi turáni gyökerekhez, azokkal nevelni nagyra a szeretetnek uj filozófiáját s ami mindennél fontosabb, ennek az uj eszmének önfeláldozó szolgálatára kell nevelni az egész nemzetet.
