Körösvidék, 1921 (2. évfolyam) október-december • 218-296. szám

1921-11-11 / 255. szám

Békéscsaba, 1921. november 11. Péntek II. évfolyam 255. szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Békéscsabán, Szánt István-tér 18. sz. A szerkesztőség telefon száma : 60. Független keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 35 K, negyedévre 100 K, félévre 200 K. Egyes szám ára,3 K. Hz egység felé A politika felszínén minden csen­des, de a háttérben annál lázasabb munka folyik. A külpolitikai kérdé­sek nagyjában nyugvópontra jutot­tak s most ismét a belpolitikára te­relődik élénkebben a figyelem. . A belpolitikában egyelőre a Bethlen­féle egységes pártalakitás körül fo­lyik a szó. Az bizonyos, hogy a tör­téntek után a két nagy kormányzó párt sem pártszövetségben, sem koa­lícióban tovább nem kormányozhat együtt, mert a mai pártkeretek kö­zött a meglevő programmokban olyan elvi ellentétek vannak, melyek sem át nem hidalhatók, sem pedig ki nem kapcsolhatók. Viszont az is tény, hogy sem a Kereszténypárt, sem a Kisgazdapárt egyedül a kor­mányt át nem veheti, mert olyan erős, esetleg többségi ellenzékkel ta­lálná magát szemközt, mely minden komoly alkotó munkát lehetetlenné tehetne. llymódon nem lehet csodálkozni, ha az érdeklődés középpontjában az egységes párt alakításának kísérlete áll. Ez az egyedüli lehetőség ugyanis arra, hogy a mai nemzetgyűlés munkaképessége biztosítva legyen, mert ha nem sikerül a munkaképes­séget biztosítani, a kormánynak nem marad más választása, mint hogy programmjával a nemzet elé menjen. Szomorú, hogy igy van, mert le­hetne másként is. A pártoknak meg kellett volna érteni a súlyos idők szavát és az úgyis olyan sokszor szegre akasztott elveket felfüggesztve, minden ellentétet ki kellett volna küszöbölni magyar és magyar közül. A legfontosabb kérdésekben úgysem a nemzet érdekei, a saját kívánsá­gunk szerint döntünk, hanem — pa­rancsra. Éppen azért volna szüksé­ges, hogy az ilyen parancsok, az ilyen jogtalan kívánságok ne párto­kat találjanak magukkal szemben, hanem az egységes és egységében erős nemzetet. Olyanok közállapotaink, olyan mér­tékű gazdasági lezüllöttségünk, hogy kétségbe kellene esnünk miatta. A szigorúnak Ígérkező tél elején leron­gyolódva állunk és pénzünk értéke nemcsak nemzetközi viszonylatban csökken, hanem belső vásárló ere­jéből is nap-rap után vészit, ugy, hogy rövid idő múlva csak a ter­melő élhet meg s minden más kate­góriának el kell pusztulnia. Ezt a katasztrófát pedig, melyben az egész ország összeroppanna, meg kell aka­dályozni. S nézzük, mi akadályozhatja meg. Semmi más, mint egy széttagolha­tatlan egységre, egy pozitív erőre támaszkodó kormányzás. Eddig a kormányok a két legna­gyobb pártra támaszkodva intézték az ország ügyeit, de mindég az fe­csérelte el a kormányzati erőt, hogy hol egyik, hol másik párt féltékeny­kedésére, vagy érzékenységére kel­lett tekintettel lenni. Az egységes párt esetén semmi melléktekintet nem akadályozhatná a kormány munkáját s akkor alkothatna s kivezethetné az országot a mai rettenetes hely­zetből. Betegek vagyunk gazdaságilag, de lelkileg is betegek és ennek a beteg­ségnek az egyedüli orvossága az erő kifelé és befelé. Ma még érvénye­sülhetnek más szempontok is, mint az ország egyetemes érdekei, de ha a kormány egy egységes erőre tá­maszkodhat, ugy csak az ország ér­dekei lesznek az irányadók. Össze kell hívni a nemzetgyűlést Kisgazdapárti vezérek az általános helyzetről Budapest, november 10. A kisgazdapárt vezéralakjai kívánják a nemzetgyűlés mielőbbi össze­hívását. Véleményük szerint az ország közgazdasági állapota annyira súlyos, hogy feltétlenül szükségessé teszi a Ház összehívását. Elsősorban a He­gedűs-féle költségvetés letárgyalása sürgős, minthogy ma már lényeges változtatásokat kell rajta magejteni. De fontos ezenkívül a választójogi, a közgazdasági és a földreformmal kapcsolatos kérdések sürgős letárgyalása is. Múlhatatlanul szükséges, hogy a nemzetgyűlés különböző bizottságai már most megkezdjék munkájukat, hogy a nemzetgyűlés elé már kész javaslataikat terjeszthessék. Nincs egy percnyi halasztásra való idő sem. A parlamentnek okvet­lenül együtt kell lennie, amikor az ország legsúlyosabb gazdasági válságát éli át. Csodálatos, hogy egyes köröket ezekben a nehéz időkben is csak pártszempontok foglalkoztatnak. 9 kormány az ántánt kívánsága szerint oldja meg a királykérdést A Magyar Távirati Iroda élletékes helyről kapott értesülés alapján je­lenti: November 5-én, szombaton délután a nagykövetek párisi taná­csának megbízásából az antantföhatalmak budapesti képviselői jegyzéket nyújtottak át a magyar kormánynak közölve, hogy a Habsburg-dinasztia trónfosztására vonatkozó magyar tör­vényjavaslat félreértésre nyújthat al­kalmat és ilyen körülmények között a kisantant leszerelése nem volna kieszközölhető. A jegyzék rámutatott egyúttal annak szükségességére, hogy a nemzetgyűlés döntése teljesen sza­badon legyen s ne nyújtson lehető­séget arra a föltevésre, hogy Magyar­ország ki akarja magát vonni a nagy­hatalmak 1920. évi február 4-iki és 1921. április 2-iki teljesen világos határozatának érvénye alól, mely minden Habsburgot kizárt a magyar trón elfoglalásának jogából. A magyar kormány a nagykö­vetek párisi tanácsának erre a figyelmeztetésére még aznap jegyzékben válaszolt rámutatván arra, hogy a magyar nemzetgyűlés által kétszeri olvasás­ban már elfogadott törvény har­madik szakaszának keretén belül módja nyilik a magyar kormánynak arra, hogy a nagyhatalmak most kifejezésre juttatott kívánságának eleget tegyen. A törvény harmadik szakasza utasítja ugyanis a kor­mányt, hogy alkalmas időben a ma­gyar trón betöltése iránt javaslatot tegyen. A magyar kormány kijelenti, hogy kötelezi magát arra, hogy a nagykövetek tanácsának 1920 február 4-iki és 1921 április hó 2-iki határozatához, mely a Habsburgok restaurációját el­tiltja, alkalmazkodik és a nagy­követek konferenciájában kép­viselt hatalmak hozzájárulása nélkül a királyválasztás kérdé­sében intézkedést nem tesz. A magyar kormány jegyzékében ezenkívül kijelenti, hogy a törvény­ben biztosított kezdeményező jogá­nak megóvása céljából törvényja­vaslatot fog a nemzetgyűlés elé ter­jeszteni, melyben büntető rendsza­bályokkal kiván sújtani minden olyan propagandaszervezkedést, mely a föntiekkel ellentétben állana. A Havas-ügynökség mai jelen­tése szerint a nagykövetek párisi tanácsát a magyar kormánynak ez a kijelentése kielégíti. A kis­antant budapesti képviselői gróf Bánffy külügyminiszter előtt ugyanily értelmű nyilatkozatot tettek. 9 jóvátételi bizottság elnökének a nyilatkozata Elrabolt javaink értéhét leszámítják a jóvátételi összegből Budapest, nov. 10. Herbert, a Magyarországra küldött jóvátételi bizottság elnöke az aláb­biakat jelentette ki lapunk buda­pesti munkatársa eiőtt: Az ántánt jóvátételi bizottsága Magyarország számára külön osztályt állított fel, amely Párisban székel. Ennek a ki­küldöttei érkeztek Budapestre, ahol előzetes tárgyalásokat tartanak köz­vetlen megállapításaik alapján a magyar jóvátételi összeg megállapí­tására és annak fizetési módozataira vonatkozólag. Jelentésüket jóváhagyás, illetőleg döntés végett Párisba terjesztik fel a kiküldöttek. Az előzetes tárgyalá­sokat már meg is kezdte a bizott­ság. A Magyarországból elhurcolt javak értékét leszámítják a jóvátételi összegből. Siirgíís a földreform végrehajtása Miniszteri értekezlet Budapest, nov. 10. Bethlen István gróf ma értekezle­tet tartott, amelyen Bernolák Nán­dor népjóléti-, Hegyeshalmi Lajos kereskedelmi- és Ráday Gedeon gr. belügyminiszter vettek részt. Az ak­tuális belpolitikai kérdések képezték az értekezlet tárgyát. Elsősorban a földbirtokreform sür­gős megvalósításáról tárgyaltak és megállapították, hogy földreformtör­vény végrehajtása már nem rtir ha­lasztást. Bernolák Nándor az ame­rikai magyarság hazatelepítését in­dítványozta a földreform végrehaj­tásával kapcsolatosan. Folyik az osztrák propaganda a népszavazási területen (Sopron, nov. 10.) Az osztrák kormány lázasan látott a sop­roni népszavazás előkészítésé­hez. Minden elképzelhető mó­dot megragadnak arra, hogy a népszavazásra vonatkozó rendszabályokat áthágják és a maguk javára billentsék a népszavazás mérlegét. A sza­vazási területeken óriási pro­pagandát inditottak a német­ajkú lakosság körében. Any­nyira mennek buzgóságukban, hogy még a Bécsben tartóz­kodó emigránsok közül is le akarják szavaztatni azokat, akik soproni illetőségűek.

Next

/
Thumbnails
Contents